Gerhard Richter hamarosan 90 éves lesz és érthető módon igyekszik hosszú távra rendezni a tulajdonában lévő, többnyire életművi jelentőségű alkotásainak sorsát. A kérdés természetesen megmozgatta több német város és számos jelentős múzeum fantáziáját is, hiszen egy kiemelkedő Richter-kollekció tartós bemutatási lehetőségének nemcsak presztízsértéke, hanem komoly anyagi haszna is van; még egy kulturális intézményekben olyan gazdag városban is, mint a végül „befutó” Berlin, jótékony hatással lehet az idelátogatók számára.

Kezdetben talán Köln esélyei tűntek a legjobbnak, hiszen Richter közel négy évtizede itt él és a város egy önálló múzeum ígéretével igyekezett őt megnyerni. Csakhogy Richternek nem tetszett ez a megoldás és udvariasan hárított; mint többször elmondta, jobban szeret egy jó zenekar tagjaként a pódiumon állni, mintsem szólistaként. Ekkor lépett akcióba Berlin; a német főváros mindeddig nagyon kevés Richter-művel büszkélkedhetett, nemcsak Richter szülővárosához, illetve mostani lakhelyéhez, azaz Drezdához és Kölnhöz képest, de például Baden-Badenhez képest is, ahol Frieder Burda magánmúzeumának egyik kiemelten kezelt alkotója.
Abban, hogy Richter Berlin mellett döntött, három tényező játszhatta a legfontosabb szerepet. Egyfelől, az itteni modern és kortárs múzeumok kínálják a – Richter hasonlatánál maradva – legerősebb „zenekart”, azaz művei itt illeszthetők a legnívósabb műtárgyegyüttesbe. Másrészt, az infrastrukturális feltételek is itt a legjobbak – tulajdonképpen már most is és még inkább így lesz ez a közeljövőben. Letétbe helyezett műveinek 2023-tól néhány évig a Neue Nationalgalerie kínál otthont, ennek Mies van der Rohe által tervezett ikonikus épületét épp idén nyitották meg újra egy több évig tartó, David Chipperfield tervei nyomán megvalósult felújítás után. Ám ez csak átmeneti állomás lesz a Richter-művek számára, mert a nemzeti galéria szomszédságában már épül és várhatóan 2026-ban kerül átadásra A XX. század múzeuma, melyben munkái kifejezetten erre a célra tervezett terekben kapnak majd kiemelt helyet. Lehet, hogy Richter szemében mégis egy harmadik berlini érv bizonyult a legmeggyőzőbbnek. A mesternek ugyanis számos, a német történelemre reflektáló műve van – gondoljunk csak a Drezda bombázását megörökítő, vagy az 1977. október 18 című, a Rote Armee Fraktion (RAF) terrorista csoporttal foglalkozó munkáira, illetve a náci haláltáborok áldozatainak emléket állító Birkenau-sorozatára, hat évtizedes pályájának egyik utolsó, felülmúlhatatlan teljesítményére. (E sorozat fotóváltozata néhány napig még látható a Magyar Nemzeti Galéria Valós látszat című nagyszabású Richter-kiállításán.) Márpedig a német történelmet elsősorban Berlinből írták; a történelmi háttér ezekhez a művekhez sehol sem lehet olyan markáns, a kontextus annyira kézenfekvő, mint itt.

Nem csoda tehát, hogy Richter végül Berlin mellett döntött és alapítványa, a Gerhard Richter Kunststiftung, melybe bevitte a tulajdonában lévő munkákat, a napokban az érintett múzeumok felügyeletét gyakorló Porosz Kulturális Örökségvédelmi Alapítvánnyal aláírta a száz mű tartós letétbe helyezéséről szóló szerződést. A száz alkotás, ha nem is adja Richter munkásságának teljes keresztmetszetét, gazdag betekintést enged munkásságába; szerepelnek köztük fotóalapú alkotások éppúgy, mint üveg- és tükörmunkák, illetve nagy méretű absztrakt kompozíciók. És természetesen nem hiányzik a négyrészes Birkenau-sorozat sem, ami, akárhogy is alakul az éppen bemutatott művek köre, mindig látható lesz – emlékeztetve a múltra és demonstrálva a készséget az azzal való szembenézésre.
A most aláírt szerződésből Richter szülővárosa, Drezda is profitál. A városnak jelentős Richter-kollekciója van és itt működik a másfél évtizede létrehozott Gerhard Richter Archívum is, ami kiadja a művész életmű-katalógusát – ennek utolsó kötete jövő februárban, a mester 90. születésnapjára jelenik meg – és gyűjti a vele és kiállításaival kapcsolatos dokumentumokat a kiadványoktól kezdve levelezésén át a fotókig. Állományát jelenleg már több mint 70 ezer eredeti dokumentum és közel 30 ezer fotó alkotja. A szerződés értelmében a Berlinben letétbe helyezett anyagban szereplő művek Drezdában is rendszeresen láthatóak lesznek majd.
Nyitókép: Gerhard Richter festés közben. Fotó: newsoftheartworld.com
A cikk lejjebb folytatódik.