Sajnálattal tudatjuk, hogy augusztus 13-án , életének 75. évében elhunyt Körner Éva művészettörténész.
Körner Éva művészettörténész
(Bp., 1929. jún. 20. – 2004. augusztus 13.)
1946-51: ELTE BTK, műv. tört.-muzeológia szak. Pasteiner-díj; 1990: Lukács György-díj; MAOE életműdíja; 1995: Martyn Klára-díj.
1949-51 között a Szikra Könyvkiadónál szerkesztőként dolgozott.
1952-55-ben aspinatúrán volt Fülep Lajos vezetésével. 1956-ban az SZM muzeológusa. 1957-ben a forradalomban való részvétele miatt fegyelmivel elbocsátották. 1959-ben a Műterem című folyóirat szerkesztője. 1960-64 között a Képzőművészeti Kiadó, 1965-79 között a Corvina Kiadó szerkesztője, majd a Modern Művészet főszerkesztője volt. A 60-as, 70-es években a TIT bp.-i művészeti szakosztályának elnöke, később az MTA doktori tanácsa műv. tört.-építészettörténeti és régészeti szakbizottságának tagja.
1970: a műv.tört. tudomány kandidátusa.
1979-90 között az MTA Művészettörténeti Kutató Int. Tudományos főmunkatársa nyugdíjazásáig.
A 90-es évek közepétől megbízott tanárként dolgozott az ELTE műv.tört. tanszékén. Munkásságának fő területe a XX. századi magyar és európai művészet tárgyi anyaga, ill. viszonylatai. Szemléletváltó volt 1963-ban publikált könyve a Magyar művészet a két világháború közt, amelyben a hagyománytiszetelő irányzatok mellett addig a művészettörténetben csoportosan irányzatként figyelembe nem vett avantgárdizmust és spiritualizmust (Kozma Lajos, Major Máté építészek, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor, Vajda Lajos, Ámos Imre, Anna Margit, Korniss Dezső, Jakovits József, Martyn Ferenc, Szántó Piroska, Bálint Endre, Barta Lajos képzőművészek) erőteljesen szerepeltette. ~ írta az első monográfiát Kassák Lajosról a képzőművészről és Korniss Dezsőről. Fő munkája a Derkovits-monográfia, melyben az életművet széles körben, magyar és nemzetközi korrelációban vizsgálta. A Corvina Kiadónál eltöltött időnek köszönhetően sikerült az orosz avantgárdisták nagyszabású monográfiájának megszervezése – pl.: a Rodcsenko-monográfia – és sajtó alá rendezése. A műveket a világ nagy könyvkiadói is átvették. Több cikke foglakozik a 60-as években fellépő nagy magyar neoavantgárd generációval.
