2009. október 26-án, Hatvanban, rákbetegség következtében elhunyt Orsós
Györgyi képző- és előadóművész. 18 éves korában költözött Budapestre, hogy
képzőművészetet tanuljon. Többszöri próbálkozás után sem vették fel a
Képzőművészeti Főiskolára. 1971-ben házasságot kötött az író, képző- és
színházművész Najmányi Lászlóval, akinek legközelebbi munkatársa lett.
1971-ben együtt
alapították független színházukat, a Kovács
István Stúdiót. Számos színházi előadás és film látványtervén dolgoztak
közösen. Tervezett jelmezeket a kaposvári Csíky Gergely színház előadásaihoz is.
Rajzolt, festett, kollázsokat, különleges technikájú nyomatokat készített, és
fényképezett. Műveit az Ifjú Művészek Klubja kiállításain, művelődési házakban és
galériákban mutatta be. 1975-ben szerepelt a Balázs Béla Stúdió produkciójában
készült A császár üzenete című
filmben, majd a következő években a Najmányi László és Molnár Gergely által
készített első önálló, magyar video művekben is. 1977-ben Eörsi Katalin, Molnár
Gergely, Papp Tamás, Rész István, Béres János és Najmányi László társaságában
részt vett a Donauer Video Family Without
Video & Friends (később a színház neve Donauer Arbeiterfamilie Ohne
Arbeit-re változott) nevű, független színház megalapításában. Díszleteket,
jelmezeket és kellékeket tervezett és készített a színház számára, és szerepelt
az előadásokban. 1978-ban nem tudta követni férjét az emigrációba, mert nem
kapott útlevelet. 1979-ben elváltak. Az 1980-as évek elején új férjével néhány
évre Németországba költözött, majd ismét elvált és visszaköltözött
Magyarországra, hogy beteg édesanyját ápolja. Haláláig visszavonult életet élt
Hatvanban. Utoljára 2004-ben, St. Auby Tamás
Hordozható Intelligencia Fokozó Múzeum című projektje számára adott
munkáiból.
