A kritikusok már most, a nyitás előtt az év legmegdöbbentőbb brit kiállításának kiáltották ki a szeptember 12-étől az oxfordi Ashmolean Museumban látható Flesh and Bone (Húsvér) című, Bacon és Moore munkásságát párhuzamba állítani igyekvő tárlatot. A kurátorok szerint a két, első ránézésre teljesen ellentétes világlátású, szemléletű, életmódú képzőművész munkássága meglepően sok ponton kapcsolódik egymáshoz.
A munkáscsaládból szorgos munkával kiemelkedett, a jó ügyekért harcoló Henry Moore és a felső tízezer lázadó gyermekeként, a gyertyát a két végén égető Francis Bacon kortársak voltak, azonos hatások érték őket és művészeti előképeik is nagyon egybecseng. Mindketten azonos alkotókért rajongtak Degas-tól Picassóig, nagyra becsülték Michelangelo munkásságát és nagy hatással volt rájuk Rodin szobrászata is. Mindketten újszerűek tudtak lenni, Bacon a megdöbbentő borzongatással, Moore a meglepően letisztult, mégis figuratív köveivel, bronzaival.
A tárlat kifejezetten a párbeszédre épül, a kifinomult, tiszta szobrok és az azokat körülvevő durva, nyers vásznak kontrasztját hangsúlyozza ki. Mindegyik művön emberábrázolásokat láthatunk és a néző dolga, hogy eldöntse, melyik hatás érvényesül, mennyire fér el egymás mellett a szépség és a szörnyeteg, vagy valamiként az egyik beárnyékolja vagy megvilágosítja a másikat. A Guradian kritikusa szerint kockázatos vállalkozás az ilyen párhuzam, mert a művészi teljesítmények így akarva akaratlanul versenyre kelnek egymással.