Olyan projekteket és alkotókat kerestünk, amelyek és akik foglalkoznak bevándorlókkal, menekültekkel. Elsőként egy török női videóművészt, aki gyakorta dolgozik együtt a társadalom peremén élőkkel. Most fiatal menekültekkel dolgozik, akik a szíriai, afgán, eritreai viszonyok elől, és olykor saját családjuk elől menekültek Európába, és a nulláról kell újrakezdeniük mindent.
Selda Asal Isztambulból származó, Berlinben élő film-, fotó- és videóművész, 1999-ben az első független művészeti helyszín megteremtője Törökországban. Emigrálását követően Berlinben megalapítja ennek német adaptációját Apartment Project Berlin néven, amelynek jelenleg a város Neukölln kerületében van saját helye. 2004-től kutatja és dokumentálja a migrációs háttérrel rendelkező fiatalkorúakat s elsősorban nagyvárosok szlömjeiben vagy perifériális területein élő tinédzsereket. Isztambulban a hosszú éveken keresztül zajló dzsentrifikációs és bevándorlási folyamatot művész-etnográfus szemléletmóddal követte, Ceren Oykut és Serdar Ateser alkotótársakkal megalapította a “2+1” művészcsoportot majd számos hasonló szocio-művészeti projektet valósítottak meg Stockholm-ban, Lille-ben, valamint Németország és Svédország több városában is. Nemrégiben részt vett a Magyarországot is érintő Privát Nacionalizmus projekt két kísérőprogramján, Budapesten és Berlinben.
Projekt „Postcards” Stockholm/Botrycka Kunsthalle 2006
A projektek együttműködésen alapuló művészeti gyakorlata részben abban áll, hogy Asal rendre két helyi vendégművésszel hozza létre munkáit, másrészt pedig résztvevőit bevonja a kreatív folyamatba. Dolgozott már öngyilkosságot elkövetett fiatal lányok csoportjával, drogfüggő utcakölykökkel, az azeri diktatúrában élő csoporttal, Örményországban élő élő leszbikus nővel, olyan egyénekkel, akik ki akartak, vagy ki is léptek végül saját kulturális közegükből. Az I Dream But… és a Next Turn című című projektek műhelyfoglalkozásokkal és terepen zajló gyakorlatokkal teltek, vizuális és textuális módszerek alkalmazásával önkifejezési feladatokat kaptak a résztvevők, amelyeken keresztül az álmaik és a realitásuk közötti viszonyuk fogalmazódhatott meg, felkészítetve őket a videóban való szereplésre.
I Dream But…, videóinstalláció, Apartment Project Berlin, 2009
Jelenleg fiatal menekültekkel dolgozik, workshop-ok formájában a zene és a szöveg eszközeivel, elsősorban a rap műfaján keresztül próbálja elérni őket. “A rap, számos elnyomott országban tiltott műfaj. Részben ezért választottam, valamint azért, mert megkönnyíti a kifejezést, mindenki hangot adhat a szavainak, mondatainak” – állítja Selda Asal. Legutóbb két hetet töltött a norvégiai Drammen-ben, ahol hat menekült fiúval készített interjúsorozatot s az ezt követő zenei workshop eredményeképpen született meg a Searching For A Peaceful Sky című videóklipjük.
searching for a peaceful sky from apartment project istanbul on Vimeo.
Az eredeti 16 résztvevőből két afgán, egy szíriai, egy szomáliai, egy szudáni és egy eritreai fiú tartott ki a projekt végéig. „Olyan 18 év alatti fiatalokkal dolgoztam, akik egy-másfél éve érkeztek Norvégiába, azóta elsősorban az angol és a norvég nyelvet tanulják, de némelyikük már szakmát is tanul, például kamionsofőrnek készül” – meséli Asal. Mint mondja, a projekt során végzett interjúk alatt és a további közös munka folyamán megbizonyosodott arról, hogy a résztvevő fiatalok nagyon erős jellemek, de mindegyikük traumatizált, a háború borzalmai, és az akár egy évig is elhúzódó vándorlás viszontagságai jelentős lelki sérüléseket hagytak bennük.
„ Mindegyikük egyedül érkezett Európába, és nemcsak a gazdasági és politikai helyzet miatt, hanem saját családjuktól is menekültek. Gyerekmunkára fogták őket már fiatalon. Dimitri-t leszámítva mind tanulatlanok, egyedül ő az, aki tanult és vagyonos családból származik, a többiekkel ellentétben nem menekülttáborban él, hanem lakást bérel a családjával. A szüleinél korábban indult el két testvérével, de a görög parton a legkisebb gyerek elveszett. Pár nap keresés után előkerült a kaotikus kikötőben, szerencsére ő nem lett áldozat. Félelmetes történetek keringenek az ember- és szervkereskedőkről…” – mondja a művész.
Az elkészült anyag videóinstalláció formájában, a drammen-i Buskerud Kunstsenter-ben február 24 és március 27 között zajló Mother Tongue című utazókiállítás része lett. A kiállítás ezután Oslo-ba utazik.
Selda Asal videómunkái társadalmilag elkötelezett és aktivista művészeti projektek, melyek politikai hátterű, szociálisan érzékeny témákat dolgoznak fel, és egy biennálén, múzeumban vagy galériákban való bemutatásuk után újra kikerülnek az intézményes keretekből. „Most is, mint a megelőző munkáim során felkeresek kisebb technikai, fotós, telefonos üzleteket, de nagyobb bevásárlóközpontokat is, ahol alkalmasnak találom, hogy monitoron vagy kivetítőn fusson a videó, és minél több emberhez eljuthasson. Az előző munkám Franciaországban és Dániában még divatboltokban, például a Zara-ban vagy a Mango-ban is látható volt.”
Videóinstalláció a 10. Istanbul Biennalén, 2007
A cikk lejjebb folytatódik.