Az elmúlt évben a kereskedelmi galériák az igényekhez igazodva a korábbinál több olyan tárlatot rendeztek, melyeken külföldi kortárs művészek mutatkoztak be, lehetővé téve a hazai gyűjtők számára, hogy itthon is vásárolhassanak rangos külföldi művészek munkáiból.
A kiállítások között egyaránt voltak szóló show-k és csoportos bemutatók. Előbbire példa Daniel Spoerri tárlata a Kisteremben, Françoise Gilot kiállítása a Várfok Galériában vagy Paul Horn bemutatkozása a Knoll Galériában; utóbbiak között említhető többek között a Biksady Galéria Convoy Leipzig című tárlata Neo Rauch és a lipcsei iskolához tartozó művészek alkotásaival, vagy az Abigail Galériában bemutatott Párizsi kocka, mely a geometrikus absztrakció mellett elkötelezett kortárs művészek munkáit vonultatta fel. Arra azonban még nemigen volt példa, hogy egy magyar galéria külföldi művészeknek szentelt kiállítását harmadik országba is meghívják.
Az említett Párizsi kockával most ez történt, ráadásul a meghívó fél nem kisebb tekintélyű intézmény, mint a világhírű moszkvai Tretyakov Képtár. A múzeum modern tömbjében, hivatalos nevén a CHA Új Tretyakov Képtárban Művészet és tudomány címmel indult egy új kiállítás-sorozatot, ennek keretében lesz látható a Párizsi kocka március 28. és április 8. között.
A kiállítás természetesen nem lesz azonos a budapestivel, hiszen a tavaly bemutatott anyag nagy része vagy már a bemutatón, vagy azóta elkelt, de ugyanannak a 16 művésznek a munkái szerepelnek rajta, akik nálunk is bemutatkoztak. A három kontinens különböző országaiból származó művészek pályafutásának közös vonása, hogy munkásságuk Párizsban teljesedett ki.
A legismertebbek közülük az uruguay-i születésű, másfél éve elhunyt Carmelo Arden Quin, az argentin Luis Tomasello és a svájci Hans-Jörg Glattfelder. Ismét részesei a projektnek azok a francia szakemberek is, akik már a budapesti tárlat létrejöttét is segítették: a katalógus előszavát ezúttal is Jean-Michel Belorgey, a Francia Nemzetgyűlés Kulturális, családügyi és szociális bizottságának volt elnöke írja, a kiállítást pedig Moszkvában is Pierre Vasarely, az Aix-en-Provance-i Victor Vasarely alapítvány elnöke nyitja majd meg. A legfontosabb különbség a két kiállítás között az, hogy a párizsi „kocka” ezúttal kiegészül egy budapestivel is. Míg az itthoni tárlat csak olyan művészeket mutatott be, akiknek pályafutása alapvetően a francia fővároshoz kötődött, s az egyetlen magyar, Nemes Judit azért szerepelhetett benne, mert az utóbbi két évtizedben ő is ott élt, addig most a moszkvai meghívást az Abigail Galéria kihasználja arra is, hogy a geometrikus irányzathoz tartozó több neves magyar művész, Fajó János, Bak Imre, Konok Tamás és Matzon Ákos számára is bemutatkozási lehetőséget biztosítson.
A 85 művet felvonultató tárlat anyagának jó egyharmadát a Nemes Judittal együtt öt magyar művész alkotásai teszik ki. Jean-Michel Belorgey említett írásában egyébként „valóságos igazságtételnek” nevezi az anyag magyar irányban történt bővítését, hangsúlyozva, hogy „a Carmelo Arden Quin és Jesus Rafael Soto példáját követő dél-amerikai művészek, valamint a belgák, hollandok, spanyolok, franciák, olaszok, japánok mellett a magyar alkotók több generációja is meghatározó szerepet játszott az új képzőművészeti formához kötődő mozgalmakban”. Az írás kiemeli az 1924-ben született Kosice Gyulát, aki 1946-ban – Carmelo Arden Quin mellett – a MADI művészeti mozgalom alapítói közé tartozott, de megemlíti Kassák Lajost, Moholy Nagy Lászlót, Victor Vasarelyt, Nicolas Schöffert és Pán Mártát, valamint a kiállításon szereplő kortársakat is. A MADI-nak egyébként 1992-ben egy magyarországi csoportja is létrejött, melynek munkájában a most Moszkvában kiállító művészek közül Fajó, Konok és Matzon is szerepet vállalt.
A Tretyakov Képtár után a kiállítás anyagát bemutatják egy moszkvai kereskedelmi galériában is.
