Helyszíni riport Abu-Dzabiból, a világ legnagyobb múzeumi beruházásáról.
Az arab emirátusok közül korábban elsősorban Dubai hívta fel magára a figyelmet extravagáns és horribilis összegeket felemésztő projektjeivel, melyeknek fő célja, hogy az olajkészletek elapadása után is kellő bevételekhez juttassák az országot. Később a legnagyobb és leggazdagabb emirátus, Abu-Dzabi is nagyszabású tervek megvalósításába kezdett, melyekben a képzőművészetnek is kiemelt szerep jut. 27 milliárd dollárt szánnak arra, hogy a városhoz közeli Saadiyat-szigetet (Boldogság-sziget) a szórakozás, művelődés, oktatás és sport nemzetközileg is egyedülálló központjává tegyék.
E projekt leglátványosabb része a Kulturális Negyed, múzeumok egyedülálló koncentrációjával. A tervek európai szemmel akár irracionálisnak is tűnhetnek és nyilván presztízs-megfontolások is szerepet játszanak bennük, de tény, hogy nemcsak az emirátus gazdasági túlélését segíthetik, hanem a keresztény illetve mohamedán gyökerű kultúrák közeledését is előmozdíthatják.
A negyed legfontosabb intézményei a Louvre Abu Dhabi, a Guggenheim Abu Dhabi, a Zayed Nemzeti Múzeum, a Tengeri Múzeum és az Előadóművészetek Központja lesznek. Építésük még kezdeti stádiumban van, átadásukat 2013–2016 között tervezik. A Louvre Abu Dhabi számára, melyet Jean Nouvel tervez, 30 évre szerezték meg a franciáktól a névhasználati jogot. A Louvre és több más vezető francia múzeum az Agence France-Muséums koordinálásával 15 éven keresztül saját anyagából biztosítja a kiállított műtárgyakat is. A franciák ezekért a szolgáltatásokért összesen egymilliárd dollárt kapnak. Az összeg nagysága gyorsan elnémította a kezdeményezés párizsi bírálóit, akik a nemzeti imázs fontos részének kiárusításától tartottak.
Az Abu Dhabi Guggenheim a Guggenheim birodalom ötödik bástyája lesz, sőt, a 31 ezer négyzetméteres kiállítóterével a legnagyobb is. Tervezője ugyanaz a Frank Gehry, akinek talán a bilbaói Guggenheim az eddigi leghíresebb alkotása. A 800 millió dolláros költségvetéssel készülő múzeum nemcsak időszaki tárlatoknak ad majd helyet, de idővel állandó gyűjteménye is lesz. Az épületben egy kortárs közel-keleti művészeti központ is helyet kap.
Az Egyesült Arab Emirátusok alapító elnökének nevét viselő Zayed Nemzeti Múzeum az ország történetét, kulturális örökségét, gazdasági-társadalmi fejlődését mutatja be, azzal a nagyratörő céllal, hogy újradefiniálja Abu-Dzabi helyét a világban. Az öt, madárszárnyra emlékeztető toronyból álló épületegyüttest Sir Norman Foster tervezte.
A tengerek történelmi, biológiai és gazdasági szerepét bemutató Tengeri Múzeum a japán Tadao Ando tervei alapján épül, az Előadóművészetek Központjának tervei pedig Zaha Hadid műhelyéből kerültek ki. A Központ színház- és hangverseny-termei összesen 6500 férőhellyel rendelkeznek; műsorukon „nyugati” és „keleti” produkciók egyaránt szerepelnek majd.
Az elmúlt évek gazdasági válsága némileg lelassította a munkálatokat, az első átadásokat 2012 helyett most egy évvel későbbre tervezik. A negyed egyetlen kész épülete jelenleg az a bemutatóterem, ahol maketteken látható, milyen lesz a sziget néhány év múlva. Arról viszont hallgat a tárlat, hogy a projekt irányítóit a vendégmunkások meglehetősen jogfosztott helyzete és verbuválásuk körülményei miatt számos kritika is éri. A Human Rights Watch már 2009-ben felhívta a figyelmet a visszásságokra, 130 művész és múzeumi szakember pedig éppen az elmúlt napokban jelezte a Guggenheim igazgatójának, hogy mindaddig nem kívánnak részt venni a projektben, amíg a helyzet nem javul számottevően.