Jobb lett volna, ha tavaly bizonyos cikkeket nem kell megírni. A COVID-19 járvány első időszakában a magunk eszközeivel megpróbáltuk felmérni, milyen állapotban érte a pandémia és a válság a hazai képzőművészeti szférát, melyek a legfontosabb, azonnal megoldandó problémái és mit javasolna maga a szakma a megoldások érdekében. Jobb lett volna persze, ha ezekre a cikkekre nem kerül sor, de a helyzet miatt úgy éreztük, be kell számolnunk arról, ami történik, még akkor is, ha nem sok remény volt arra, hogy a döntéshozók oda is figyelnek a művészeti szakma hangjaira. Azokban a hetekben pörgött az artportal, közben folyamatosan követtük azt is, mi történik más országokban ebben az ügyben, a segélycsomag kifejezést inkább le sem írnánk, hiszen számos európai kormányzat annyira más logikával állt hozzá a kríziskezeléshez, mint az itteni.
Elmaradt a jelentősebb művészeti események zöme, így beszámolókat sem közölhettünk, illetve bezártak az éppen futó kiállítások, így kritikát is alig. Így hát „felfedeztük” a nem látható kiállításokról szóló beszámolók műfaját. Interjúkat készítettünk olyan művészekkel, illetve írtunk olyan nemzetközi alkotókról, akiknek a projektje aztán végül nem valósult meg idehaza, illetve nem jutottak el ide, például azért, mert elmaradt az OFF-Biennále is, amely sok mindenkit idehozott volna – remélhető, hogy az új időpontban, idén tavasszal ez azért még sikerülhet. Szóval, az év első felének fő vonala a COVID-19-ről szóló cikkeké lett.
Közben azért említsük meg: rosszul alakult ez az év az artportalnak is, mint a legtöbb más szereplőnek a (még) szabad média területén. Kevesebb cikket tudtunk írni és közölni, veszélybe került a lap működése, egy ponton az olvasókhoz is fordultunk támogatásért. A kurzusainkat, amelyek sikerrel futottak a korábbi másfél-két évben, és nem mellesleg részben finanszírozták a lapkészítés költségeit is, abba kellett hagynunk. Illetve igyekszünk most átültetni azokat az online térbe a Budapest Calling projekttel. A nemzetközi projektünk, az East Art Mags is megtorpant, hiszen az az utazásra, tanulmányutakra és a személyes jelenlétre épült. Mindez nem panaszlista akar lenni, csak a tények rögzítése: számunkra ezt is hozta kétezerhúsz.
Jó, hogy vége. Ennél csak jobb jöhet. Jobb és más cikkek, jobb kilátások, jobb év. Nézzünk vissza egyáltalán? Azért csak nézzünk! Fontosabb cikkeink 2020-ban, a COVID-19 témájában.
Milyen segítségre számíthat a képzőművészeti szcéna a járvány idején?
A német kormányzat volt az első, amely felismerte a bajt és nem csak a szavak szintjén állt a művészeti színtér mellé. De nem sokkal később egy sor másik ország is bejelentette, milyen konkrét pénzügyi segítséget nyújt a képzőművészeknek és a művészeti intézményrendszernek. Körképünk első része március végén gyors kitekintés volt, hol, milyen eszközökkel kezelik a válságot?
Milyen segítségre számíthat a képzőművészeti szcéna a járvány idején? II. rész
Egy hónappal később már az is kirajzolódott, melyek az első eredmények a válságkezelésben, valamint látszott az is, milyen újabb kormányok és nemzetközi szervezetek mozdulnak meg a művészeti szféra megmentése érdekében. És persze ez minden arról is szólt, hogy idehaza is tenni kellene valamit.
Előre menekülni csomag nélkül. Hazai múzeumok, galériák, aukciósházak a járvány idején
Áprilisban kezdtük el a hazai helyzetfelmérést, először a múzeumokkal és kereskedelmi galériákkal. Beszédes volt az is, hogy a körkérdésünkre honnan nem jöttek válaszok: tizennégy megkérdezett múzeumból hat válaszolt és nem biztos, hogy a többieknek nem lett volna mondanivalójuk. Ugyanakkor az is tanulságos volt, hogy a tizenkét megkérdezett kereskedelmi galéria milyen azonnali problémákkal néz szembe, hogyan látja a piac aktuális helyzetét, miként próbál saját erőből túlélni és mit tartana megoldásnak rövid távon.
Már békeidőben is nehéz volt a helyzet. Budapesti nonprofit helyszínek a járvány idején
A nonprofitok – legalábbis számunkra úgy tűnt – némi rezignált nyugalommal vették tudomásul, mi a helyzet. Ennek a szcénának ugyanis – hogy Ilf és Petrov klasszikusát idézzük – a létért való mindennapos küzdelem abszolút nem újdonság. Hangsúlyos volt az is, hogy mindegyiküknek megvan a nemzetközi kapcsolatrendszere és a napi működésen kívül tavasszal leginkább ezt érezték veszélyben. Nyolc budapesti helyet kérdeztünk, tárgyilagos, pontos válaszokat és helyzetleírást kaptunk tőlük, amiből az is látszott, a döntéshozóktól sem várnak túl sokat.
Tizennyolcan a COVID-19 helyzetről. Magyarországi művészek és a válság
Április legvégén már nem „csak” járványról, hanem egyértelműen gazdasági krízisről is beszélhettünk. Tizenkilenc művészt akartunk megkérdezni a saját pillanatnyi helyzetéről, végül tizennyolc gyorsinterjúnk lett, ezekből mixeltük ezt a nagy körképet. Hazai képzőművészek, a legkülönbözőbb státuszúak, a legkülönfélébb médiummal dolgozók beszélnek arról, hogy konkrétan, a mindennapok szintjén mit hozott számukra a válsághelyzet.
COVID-19: művészeti mentőcsomag-javaslat fekszik a kormány asztalán
Miközben már a szomszédos országokban is követni kezdtek bizonyos nyugati példákat, idehaza maga a színtér állt elő javaslatokkal és úgy tudjuk, ezek eljutottak közvetlenül a kormányzathoz is. Más kérdés, mi valósult meg belőlük.
A Met matekol: mi vár a világ egyik legfontosabb múzeumára 2020-ban?
A világ nagy múzeumai azonnal elkezdték felmérni és modellezni, mit hozhat számukra az új helyzet. Nagyon tanulságos volt áttekinteni, milyen eshetőségekkel számolt a világ egyik legfontosabb művészeti intézménye, a New York-i Metropolitan.
Hogy is néz ki a német modell? Művészet és állami mentőcsomag a COVID-19 idején
Idehaza közben szinte közmondásossá vált a német modell. Vagyis a válságkezelés németországi megoldása, illetve megoldásai, merthogy a művészeti területen tartományonként is eltérhettek a különféle megoldások. Közelképet adtunk arról, hogy nézett ki mindez a gyakorlat szintjén országosan és egy adott német tartományban.
Elégedetlen a válsághelyzet kezelésével a művészeti szcéna, lemondott a kulturális államtitkár
És igen, volt ilyen is. Nem, nem itt, egy házszámmal odébb.
Mindenki otthon ült. Szerzők, olvasók és művészek is. Ebben a háromrészes sorozatban ebből indultunk ki: otthon vagyunk, az íróasztalunkhoz szegezve, próbáljunk hát megszólítani magyar művészeket szerte a világon, megkérdezni őket Berlintől Hongkongig, New Yorktól Brüsszelig és Prágáig, ők éppen hogy vannak, hol vannak, mit csinálnak, mit csinálhatnak és mit tapasztalnak a környezetükben? Nem mellesleg pedig ebből a cikksorozatból nőtt ki a hasonló című online sorozatunk is, amely január közepén indul és amelyről bővebben itt írunk!