Általános következtetéseket a Louvre számaiból természetesen nem lehet levonni, hiszen a mindenütt elkerülhetetlen visszaesés mértéke számos tényezőtől függ – többek között az adott ország általános járványügyi helyzetétől, a lockdown időtartamától, a helyi és a máshonnan, ezen belül a külföldről érkező látogatók közötti arányoktól, a „lockdown-mentes” hetek-hónapok időszaki kiállításaitól –, a Louvre számai azonban önmagukban is érdekesek, annál is inkább, mert a párizsi intézmény a világ vezető múzeumai közül elsőként állt a nyilvánosság elé végleges tavalyi számaival.
Emlékeztetőül: a Louvre 2018-ban abszolút rekordot jelentő 10,2 millió, míg 2019-ben 9,6 millió látogatóval vezette a rangsort. Utóbbi számhoz képest a tavalyi 2,7 millió látogató drasztikus, 72%-os visszaesést jelent. Hogy ezzel megőrzi-e a múzeum az első helyét a ranglistán, ma még nem tudható. Ami valószínűsítheti ezt, az elsősorban az a tény, hogy a leglátogatottabb, részben a tavalyi statisztikákban megjelenő kiállítást, amit Leonardo da Vinci halálának 500. évfordulója alkalmából rendeztek, még nem érintette a járvány; a tárlat összesen 1,1 millió nézője közül 500 ezren tavaly január-februárban jártak a múzeumban – ez még jó bevezető lehetett volna akár egy újabb rekordévhez is. Ha viszont elvesztik első helyüket, az leginkább azért lesz, mert itt a külföldi látogatók aránya lényegesen magasabb, mint a rangsorban minden évben előkelő helyet elfoglaló japán és kínai múzeumokban. A Louvre-ban tavaly gyakorlatilag megfordult a külföldi és a hazai látogatók aránya; az utazási korlátozások miatt tavaly a belépőjegyek 70%-át belföldiek vásárolták meg – korábban ez az arány mindössze 25% körül alakult.
A múzeum az eredeti menetrend szerint a tavalyi év 311 napján tartott volna nyitva, a valóságban azonban csak 161 napon, s a járványügyi előírások miatt azok jelentős részében is csak korlátozott számban fogadhatott látogatókat. Ezt figyelembe véve a „csak” 72%-os visszaesés a vártnál valamivel jobb eredmény; a nyáron még Jean-Luc Hernandez, a múzeum igazgatója is ennél magasabb, 80%-os aránnyal számolt. Amúgy még a 2,7 millió is tekintélyt parancsoló szám; egy évvel korábban is csak 20 múzeum fogadott ennél több látogatót a világon. A visszaesés csak a jegybevételekben 90 millió eurós csökkenést jelentett az előző évhez képest, és jelentősen visszaestek az egyéb, nagyobbrészt szintén a látogatószámtól függő bevételek (tárlatvezetések, shopok, éttermek, stb.) is. Természetesen csökkentek a költségek is, mindenekelőtt a bérjellegű kiadások területén, ez azonban csak az elmaradt bevételek kisebbik részét tudta kompenzálni.
A zárvatartást a Louvre is többek között digitális kínálatának jelentős bővítésére használta fel; honlapjuk 21 millió látogatót regisztrált, különböző hírleveleik olvasóinak száma elérte a 9,3 milliót. Ugyanakkor a múzeum igen találékonynak bizonyult új bevételi források keresésében is: a Leonardo-kiállításhoz például Egy éjszaka a Louvre-ban: Leonardo da Vinci címmel olyan 90 perces dokumentumfilmet készítettek, amit 30 nyelven a világ több mint 60 országában sugároztak. (A magyarországi bemutató tavaly szeptember 16-án volt az Uránia Nemzeti Filmszínházban.) A filmnek olyan változata is készült, amit az iskolai oktatásban történő felhasználásra szántak. Mi is beszámoltunk arról a Sotheby’s-szel közösen szervezett decemberi párizsi árverésről, amin kortárs képzőművészeti alkotások mellett különböző, a múzeumhoz kötődő exkluzív élményprogramokra lehetett licitálni; az aukció teljes bevétele megközelítette a 2,4 millió eurót. A foundraising erőfeszítések része volt David Guetta neves zenei producer, DJ és dalszövegíró élőben streamelt újévi koncertje is, amit 16 millióan láttak.
Ilyen és ezekhez hasonló erőfeszítésekre 2021-ben is szükség lesz, tekintve, hogy egyelőre az idei kilátások sem tűnnek túl rózsásnak. A múzeum jelenleg sem fogadhat látogatókat és a tavalyi tapasztalatok alapján már nem is bocsátkozik jóslatokba az újranyitás lehetséges időpontját illetően; honlapjukon csak annyi olvasható, hogy „további intézkedésig” tartanak zárva.
● Frissítés, január 14.
Időközben befutottak a tavalyi számok egy másik világhírű múzeumból, az amszterdami Rijksmuseumból is. A látogatószám visszaesésének mértéke itt is kísértetiesen hasonló, sőt, néhány százalékponttal nagyobb is: a tavalyi 675 ezer az előző évinek csak 25%-a. Ilyen kevesen utoljára közel 60 éve, 1964-ben látogattak el a főként a holland aranykor kiemelkedő mestereinek páratlan kollekciójáról híres gyűjteménybe. A válságra ez a múzeum is az online kínálat jelentős bővítésével reagált; megújult honlapjuk 5,5 millió látogatót fogadott, a közösségi médiában követőik száma 23%-al nőtt és elérte az 1,4 milliót. Igen népszerűek az online tárlatvezetések is. A honlap látogatói közül több mint kétmillióan a 2012-ben létrehozott Rijksstudiora kattintottak, ami a múzeum gyűjteményének digitalizált tételeit tartalmazza. Itt kezdetben az egymillió művet őrző kollekciónak valamivel több mint százezer darabja volt hozzáférhető, mára ez a szám meghaladta a 700 ezret. A digitális gyűjtemény legnépszerűbb darabja nem meglepő módon Rembrandt monumentális remeke, az Éjjeli őrjárat, aminek tavaly egy 44,8 gigapixeles, minden korábbinál jobb felbontású változatát töltötték fel.
Nyitókép: Leonardo da Vinci: Keresztelő Szent János, olaj, fa, 69 × 57 cm, Louvre, Párizs (részlet). Forrás: Wikipedia
