Az ismert hazai vállalati gyűjtemények közé tartozó kollekció javarészt festményekből áll. A Matáv által épített anyag tükrözi, hogy a cég kulturális szerepvállalásában főként a zenére koncentrált, így a gyűjteményben számos zenei ihletettségű mű található, melyek közül több is a zene mesterei előtti festői főhajtásnak tekinthető, így például Lantos Ferencnek, a vizuális és zenei oktatás integrált rendszere kidolgozójának Hommage á Sári József című 1989-es képe, vagy Várady Róbert Hommage á Bach I-II. című alkotásai. Igazi különlegesség Wolsky András három, most egy tételben kínált festménye, melyeken kiváló karmesterek, Leonard Bernstein, Herbert von Karajan és Ferencsik János karmesteri pálcájának mozgásfázisait alakítja absztrakt kompozícióvá.
A Matávval párhuzamosan a Westel az ’oplogó’ pályázatra kiírt alkotásokból kezdte kialakítani saját kollekcióját. A kétezres években két nagyszabású kiállítás megvalósulását támogatták; a Jövőkép illetve a TérErő című projektekben 12 élvonalbeli művész összesen 144 művel szerepelt – a gyűjtemény e reprezentatív válogatásból is gazdagodott munkákkal.

Nem ritka, hogy a kollekcióban mester és tanítványa találkozik, így Lantos Ferenc tanítványa, Swierkiewicz Róbert három ritka, indiai inspirációjú, taoista témájú legyezőjével képviselteti magát. Mester és tanítvány találkozása érhető tetten Klimó Károly és Gaál András esetében is. Egészen különlegesek Roskó Gábor diorámára emlékeztető, A székely menyegző és a Bagdadi találkozás című dobozai, valamint 2008-as, színpompás akvarellje, a 2nd bite. Fotó kategóriában igazi csemegének számít Balla Demeter 1976-os Ágy című, egy eredeti példányban készült fotója.
A kollekciótól való megválást a cég közleménye így indokolja: „Az új székházba költözéssel, valamint az agilis munkamódszer bevezetésével a vállalat kultúrája és prioritásai változtak, a Magyar Telekom most a digitalizációra és az ahhoz kapcsolódó kulturális-oktatási projektekre összpontosít, melyekben a művészet fontos, de csak közvetett szerepet játszik. Ezért született meg az a döntés, hogy a gyűjtemény döntő részét … jótékonysági céllal elárverezi a vállalat. … A kultúratámogatás terén a jövőben hosszútávú vízióinkhoz szorosabban kapcsolódó témákat kívánunk felkarolni, ezért a december 1-i nyilvános árverés bevételeit a kortárs képzőművészet rangos hazai szereplője, a Ludwig Múzeum közönségélményének digitális fejlesztésére ajánljuk fel.”

Az árverésre december 1-én 18 órai kezdettel a Ludwig Múzeumban kerül sor, ahol aznap délelőtt 10 órától a teljes anyag élőben is megtekinthető lesz. Az árverés katalógusa már jelenleg is megnézhető itt és hamarosan hozzáférhető lesz az axioarton is. 38, többségükben ma is aktív művésztől összesen 85 tétel kerül kalapács alá 10.000 és 1.600.000 forint közötti kikiáltási árakon, 60 ezertől 8 millió forintig terjedő becsértékekkel. A legmagasabb induló árat és becsértéket Lantos Ferenc említett festménye kapta. Az alkotások túlnyomó többsége 1989 és 2008 között, azaz a gyűjtemény építésének idején született. Nagyobb, 4-8 darabból álló műcsoportok Orosz István, drMáriás, feLugossy László, Köves Éva, Szűcs Attila és Duliskovich Bazil munkásságát képviselik a kollekcióban, de a már említetteken túl licitálni lehet többek között Nádler István, Kelemen Károly, Bukta Imre, efZámbó István, Klimó Károly és Szurcsik József munkáira is. A licitálási kedvet bizonyára növeli majd, hogy a tételek túlnyomó többsége a becsértékhez képest szokatlanul alacsony, a taksa alsó határának egyharmadát is alig elérő induló árat kapott. Limitár egyetlen tételen sincs és a leütési árat jutalék sem terheli. Az árképzésre vonatkozó kérdésünkre a Magyar Telekom Kommunikációs Igazgatósága azt válaszolta, hogy a cég „gyűjteményét a közösségépítés vágya inspirálta, a művészek, a kollégák, a kiadványok és kiállítások segítségével a közönség között. A december 1-i aukciónkat is ebben a szellemben rendezzük, nyitott közös élményt tervezünk személyesen (a mindenkor hatályos járványügyi szabályok betartásával) és online, hogy a vonzó kikiáltási árak révén minél többen kapcsolódjanak be a licitálás izgalmába és a gyűjtés örömébe”.

A nyilvános árverés mellett a Telekom kollégái számára egy kisebb, belső aukciót is szervez azokból a műtárgyakból, melyek elsősorban a munkatársak számára lehetnek értékesek. Az ebből az árverésből befolyó bevételt a betegség miatt nehéz helyzetbe került dolgozóik megsegítésére, a Magenta Összefogás Alapítvány javára fordítják.
● Frissítés, december 1.
Bizony szomorúan néztük, ahogy másfél óra alatt a szemünk láttára porladt szét egy fontos vállalati gyűjtemény; némi vigaszt csak az jelentett, hogy a befolyt – jelentős – összeggel a Magyar Telekom a Ludwig Múzeum munkáját támogatja. Az alacsonyan – egyes esetekben feltűnően alacsonyan – megállapított induló árakra és a megszerezhető művek jeles „előéletére” való tekintettel nem volt meglepetés, hogy a felkínált 84 munka közül – egyet az árverés előtt visszavontak – 78 elkelt és mindössze ötöt ütöttek le kikiáltási áron. Ugyanakkor nagyon kevés művész esetében született olyan ár, ami új fejezetet nyithat számukra a műkereskedelemben. A legmagasabb árat 11 millió forinttal – az induló ár hétszeresével – Lantos Ferenc Hommage á Sári József című 1998-as festménye érte el – ez az összeg csak egymillióval marad el a művész életműrekordjától, amit a Virág Judit Galéria őszi háború utáni és kortárs árverésén ért el néhány nappal ezelőtt. A mostani aukció legnagyobb licitemelkedését Bada Dada két festménye produkálta, melyek 60 ezer forintos induló áruk 45-50-szereséért (!), 3, illetve 2,8 millió forintért kerültek egyazon magángyűjteménybe. Az élő művészek közül Szűcs Attila és Nádler István valamennyi munkája hét számjegyű összegért, az 1,8-2,8 millió forint közötti sávban kelt el, és három kalapács alá került műve közül kettővel átlépte a milliós küszöböt Roskó Gábor is. Figyelemre méltó licitemelkedést könyvelhettek el Köves Éva, Kelemen Károly és Duliskovich Bazil munkái is. Az „este vesztese” Swierkiewicz Róbert volt, aki három munkával is szerepelt a gyűjteményben, ám ezek egyikére sem érkezett licit.
Nyitókép: Chilf Mária: Kereső, 200870×100 cm, vegyes technika, papír. Forrás: chilfmaria.com