A The Art Newspaper idén is összeállította a világ előző évi leglátogatottabb kiállításainak listáját. A kategóriánkénti – antik; régi mesterek; XIX. század; posztimpresszionista és modern mesterek; kortárs; ázsiai művészet; tematikus kiállítások; iparművészet – TOP 10-es listákból, amik itt tekinthetők meg, mi egy összesített rangsort készítettünk, amin a legalább félmilliós látogatószámot elért tárlatok szerepelnek, feltüntetve a teljes és a naponkénti nézőszámot. Listánk az összesített számok alapján állt össze, míg a The Art Newspaper-nél a napi nézőszám a fő rendezőelv. A listák a 2017-ben zárult tárlatokat veszik figyelembe, függetlenül attól, hogy tavaly, vagy már 2016-ban nyíltak meg; az adatok utóbbi esetben is a teljes, tehát nemcsak a 2017-re jutó nézőszámot mutatják.
Azt nagyjából sejteni lehetett, hogy az első helyet nem lehet elvenni a párizsi Louis Vuitton Alapítványtól, melynek közel 70 év után először sikerült újraegyesítenie a legendás orosz műgyűjtő, Szergej Scsukin egykori felbecsülhetetlen értékű modern gyűjteményének 130 darabját. Ennyi művet egyidejűleg megszerezni a szentpétervári Ermitázstól és a moszkvai Puskin Múzeumtól rendkívüli diplomáciai képességekről valló fegyvertény Bernard Arnault-tól, és a siker nem is maradt el. Egymillió feletti látogatószámot nagyon kevés kiállításnak sikerült korábban elérnie; a 2016-os elsőséghez például 851 ezer néző is elég volt – ezt a számot a New York-i MoMA Picasso szobrászati munkásságát bemutató kiállítása érte el. Arnault a nagy sikerre való tekintettel most azon dolgozik, hogy a Scsukinnal gyakran együtt emlegetett másik meghatározó orosz műgyűjtő, Ivan Morozov kollekcióját is újraegyesítse Párizsban; erre a tervek szerint 2020-ban kerülhet sor.
A félmilliós látogatószámot összesen 21 kiállításnak sikerült meghaladnia, ezek közül három, a Saatchi Gallery két kortárs tárlata és a Banco do Brasil Rio de Janeiro-i kulturális központjának Mondrian – De Stijl kiállítása ingyenesen volt látogatható. Utóbbi intézmény egyébként rendkívüli népszerűségnek örvend a brazil nagyvárosban, kiállításaik gyakorlatilag témájuktól függetlenül megbízhatóan szállítják a napi többezres látogatószámot. Papírformának mondható, hogy New York öt, Párizs és Tokió három-három tárlattal is szerepel a listán, az viszont meglepetés, hogy a fennállásának eddigi legjobb évét záró bilbaói Guggenheimnek négy – kisebb részt klasszikus modern, többségében kortárs – kiállítással sikerült felverekednie magát a listára, hiszen a város saját lélekszámát és az idelátogató turisták számát tekintve is messze elmarad riválisaitól.
Ráadásul Bill Viola retrospektív tárlatával ők büszkélkedhetnek a leglátogatottabb szóló show-val és három tárlatuk is több nézőt vonzott mint anyaintézményük, a New York-i Guggenheim legnépszerűbb tárlata. (Bár Bill Viola kiállítása volt a legkedveltebb egyéni kiállítás, a legtöbb nézőt mégis David Hockney munkái vonzották, a listán szereplő párizsi bemutatója mellett ugyanis a Tate Britain-ben rendezett kiállítását is 478 ezren, a kettőt együtt tehát 1,1 millióan látták, ami kortárs művész esetében egészen kiemelkedő eredmény.)
Londonban egyébként, némi meglepetésre, egyetlen „fizetős” kiállítást sem láttak félmilliónál többen, itt az említett Hockney-show volt a tavalyi rekorder.
A régi mesterek közül egyedül a XII-XIII. században élt japán szobrász, Unkei tokiói kiállítása vonzott félmilliónál több nézőt, de érdekes, hogy a régi nyugati mesterek iránt is Japánban mutatkozott a legnagyobb érdeklődés: Brueghel, Arcimboldo egyéni tárlatait és a bostoni Szépművészeti Múzeum kincseiből rendezett kiállítást is 3-400 ezren látták Tokióban.
A világ leglátogatottabb múzeumainak többségében ugyanakkor az állandó kiállítások jelentik a fő vonzerőt; az időszaki kiállítások TOP 21-es listáján csak a Metropolitan Museum szerepel a tavaly öt milliónál több látogatót fogadott múzeumok közül, melyeket az alábbi táblázatban mutatunk:
A nyitóképen Yayoi Kusama tokiói kiállításán a látogatók által készített interaktív és kollaboratív munka részlete látható. Forrás: zanahs.com
