Az élő művészek aukciós csúcsárai tehát továbbra is elég távol vannak attól, hogy helyet kapjanak az összesített toplistán, ezért mutatjuk be külön írásban a legmagasabb áron gazdát cserélt tételeiket. (Tavalyi hasonló írásunk itt olvasható.) Ebben a kategóriában az abszolút rekord idén nem dőlt meg, de a mezőny sokkal sűrűbb lett: míg két éve 3,2 milliós, tavaly pedig 10 milliós leütés is elég volt a TOP 10-be kerüléshez, idén ehhez már 16 millió forint kellett. A tizedik helyen kialakult holtverseny miatt idei listánk 11 tételt tartalmaz, melyek 5 művész műterméből kerültek ki: Bak Imre 4, Lakner László 3, Maurer Dóra 2, míg Keserü Ilona és Nádler István 1-1 művével érte el, vagy haladta meg a 16 milliós árat. Ezek az árak – csakúgy, mint egy évvel korábban – mindössze két ház, a Virág Judit Galéria és a Bodó Galéria árverésein születtek, előbbi ház 9, utóbbi 2 tétellel került be a TOP 10-be.
1. Keserü Ilona: Marilyn és a tenger, 55 millió forint
A művész 1987-ben domborított vászonra olajjal, olajpasztellel és grafittal készült nagy méretű alkotása nem sokkal azt követően került kalapács alá a Virág Judit Galériának a COVID-korlátozások feloldása után rendezett első élő aukcióján, hogy egy három évvel későbbi festménye, ahogy arról mi is beszámoltunk, bekerült a párizsi Musée National d’Art Moderne gyűjteményébe. Az egykor a milánói Brearte tulajdonában volt, most árverezett műről Földes Lénát idézzük a kiállítás katalógusából: „A festményt a művész a vászondomborítás kategóriájába sorolta. De a képre pillantva azonnal szembetűnik a többi jellegzetes keserüi kézjegy. Először is a sírkő- és alakzatok motívumokból kevert hullám, amely egészében áthatja a képet. Megjelenik a vászondomborítás érzéki és a tengert imitáló rikító kék lágy körvonalában, a kép jobb alsó sarkából érkező sötétség befelé áramlásában, a hetvenes évek ceruzarajzait idéző vonalkázásokban, amelyek, mint egy hevesebb fuvallat, felborzolják és megmozgatják a felületet. A 30 millióról indított festmény becsértéke sávjában, 55 millió forintért kelt el, amivel a jelenleg is aktív magyar művészek kategóriájában új rekordot állított fel.
2. Bak Imre: Geometrikus kalligráfia, 42 millió forint
Miután Bak Imre 2020-ban egy lengyelországi árverésen 46,2 millió forintnak megfelelő zlotyval életműrekordot ért el, megkülönböztetett figyelem kísérte életművi jelentőségű munkáinak idei aukciós szereplését. Végül tőle került be a legtöbb – szám szerint négy – mű a TOP 10-be, 27,7 milliós átlagáron, igazolva, hogy a varsói siker egy tartós folyamat állomása volt. A legmagasabb, a művész számára hazai aukciós rekordot jelentő áron a 24 millió forintról indított, becsértéke sávjában elkelt 1982-es festménye, a Geometrikus kalligráfia került új tulajdonoshoz. Bak számára a posztmodern nem egy stílust vagy paradigmaváltást képviselt – idézi a katalógus a művész 1987-es műcsarnoki kiállítása kapcsán Nagy Zoltánnak a Művészetben megjelent írását – sokkal inkább egy új helyzetet és új gondolkodási keretet jelentett, amely együtt járt addigi munkásságának revíziójával. Eme új korszak alakulásának fontos állomása az említett műcsarnoki kiállításon, majd később többször is bemutatott Geometrikus kalligráfia.
3. Maurer Dóra: 3-ból 5, 31 millió forint
Maurer szerint a szabályos négyzetformák„a világharmónia ősi szimbólumai, újraszerkesztésük egyfajta rítus, matematikai feladat, alkalom részhalmazok egyensúly alakulásainak megfigyelésére”. A művész módszeresen kerüli a szabályos négyzet alkalmazását, az egyenlő oldalú négyzetet rendszeresen megbontja, más struktúrákba rakja. Ilyen típusú munkák 1975-től kezdődően kerültek be a művész életművébe, aki ebben az 1979-es installációban a színek, a mennyiségek és a sorok variálásával kísérletezik. A mű provenienciájaként az árverési katalógus egy németországi galériát és egy svájci magángyűjteményt ad meg. A sorozat egy másik darabja, az egy évvel korábbi 4-ből 5 a bécsi MuMoK gyűjteményét gazdagítja. A 12 millió forintról indított tétel komoly licitcsata után a 20-30 milliós becsértékét is meghaladó, s egyben új életműrekordot jelentő áron, 31 millió forintért cserélt gazdát.
4-5. Bak Imre: Sávok I., 30 millió forint
A művész hard-edge korszakának egyik legkorábbi darabja 1967-ben született; olajfesték helyett már akrillal készült, ami lehetővé tette, hogy az ecsetvonások láthatatlanok maradjanak, textúra és faktúra semlegesek legyenek. A négyzetes formátumot Bak itt még megtartja, de a fehéren vagy üresen maradt sarkok és képszélek, valamint a lezáratlan, elnyúló, máskor rövidülő színsávok, amelyek a belső teret teljesen üresen hagyják, a kompozíciót pedig megnyitják, már a formázott vásznak felé mutatnak. A festmény a Virág Judit Galéria őszi háború utáni és kortárs árverésének egyik csúcsdarabja volt és 26 millió forintról indulva végül becsértékének sávja alatt, 30 millió forintért cserélt gazdát. Érdekesség, hogy e sorozat másik darabja, az egy évvel később született, kisebb méretű Sávok III. alig két héttel később egy új, bukaresti székhelyű online művészeti platform, az ANS AZURA árverésén került kalapács alá és kelt el 65 ezer euróért, azaz kb. 24 millió forintért – erről itt számoltunk be.
4-5. Lakner László: Kiáltás: 30 millió forint
Lakner életművében kiemelkedően fontosak a 60-as évek közepén született alkotások, amikor kialakult a művésznek a szürnaturalista felületkezelést invenciózusan továbbgondoló, a kollázs és a montázs struktúráit idéző, a nemzetközi pop-art tendenciáival is párhuzamba állítható, narratív-figurális formanyelve. E művek sorába illik az 1966-ban született Kiáltás, amely 16 millió forintról indítva becsérték sávjának alsó határán kelt el a Bodó Galéria decemberi árverésén. A kép sorsa igazán különleges: a 60-as évek végén a stuttgarti Galerie Müllerbe került, majd innen 1992-ben egy Art Recycling program keretében egy művészpároshoz, akik azt alapanyagként felhasználva átfestették. A kép ebben az átfestett állapotban került Magyarországra, ahol komoly restaurátori beavatkozás eredményeként nyerte vissza eredetihez közeli állapotát.
6. Nádler István: Gyász III, 24 millió forint
A festmény egy olyan időszakban, 1977-ben született, amikor korszakváltás következett be Nádler művészetében. A katalógus e tekintetben Hegyi Lórándot idézi, aki Nádler 2001-es műcsarnoki kiállítása kapcsán megjegyezte, hogy a művész ekkor, azaz a 70-es évek második felében kezdett élesen elhatárolt, élénk színű geometrikus motívumokból álló képsorozatok alkotásába, melyeken a szín visszaszerezte lényegbeli képalkotó, struktúraszervező képességét. A megjelenő színkapcsolatok, téralkotó sajátosságaik segítségével maguk köré szerveznek egy fiktív teret, melybe a nézőt is bevonják, ezáltal egy új, „humanizált” érzelmi töltetű tér alakul ki. Ezúttal a gyász és a veszteség témáját feldolgozó, négyrészes sorozat harmadik, a Vass-Gyűjteményt is megjárt darabja került 15 millió forintos kikiáltási áron kalapács alá, a leütési ár alig maradt el a becsérték 25-30 milliós sávjától.
7. Bak Imre: Charme, 22 millió forint
A Sávok I-hez hasonlóan ez a 20 évvel később, 1987-ben született festmény is a Virág Judit Galéria őszi kortárs árverésén került – 16 millió forintos kikiáltási áron – kalapács alá. Mint Földes Léna írja a képhez az árverési katalógusban megjelent ismertetőjében, Bak ekkor „az eklekticizmus jegyében immáron bátran nyúlt vissza, idézett és elegyített saját korábbi korszakainak, valamint az elődként tisztelt mesterek eszköztárából, vagy az eltérő kulturális tradíciókból. Immáron a kiemelés, alárendelés, hierarchia helyett, mindezek felrúgására, megkérdőjelezésére tevődik a hangsúly”.
8. Maurer Dóra: Taposott kép – Privát felvonulás – Pedotípia, 20 millió forint
Maurer pályája első évtizedében hűségesen kitartott a művészi sokszorosított grafika mellett, de virtuóz technikai tudása ellenére sohasem elégedett meg a tradicionális formák kereteivel. Nem a lemezre karcolt kép és annak míves nyomata érdekelte, hanem maga a lemez, mint a nyomhagyás tárgya és a nyomrögzítés ősi cselekvése. A hetvenes években kísérleti munkáival, a hordozó lemez formáit meggyűrve, áttörve, elmozdítva, a nyomhagyáshoz kapcsolódó cselekvéseket rögzítve újította meg a magyar sokszorosított grafikát. Olyan fogalmak kötődnek a nevéhez, mint az egymást követő mozgásfázisokat rögzítő „folyamatgrafika” vagy a művészi akciókat dokumentáló „akciógrafika”. Utóbbi jellegzetes típusa a „pedotípia”, ami lábnyomok által alkotott egyedi nyomat. Ilyen pedotípia az 1971-ben született, most kalapács alá került munka is, ami 15 millió forintról indulva, a becsértéke sávjától elmaradó 20 millió forintért cserélt tulajdonost.
9. Lakner László: Tükörszáj, 19 millió forint
A Kiáltáshoz hasonlóan a Tükörszáj is 1966-ban készült, egy sorozat korai darabjaként. Történeti-eszmei hátteréről írva az árverés katalógusa magát a művészt idézi: „1966-69-ben festett Száj-képeimet a némaság, a monokrómia, a bajusz-viselet, a buddhizmus, az orál-szex és a Marshall McLuhan iránti vonzalmam inspirálta.” A festményt a Virág Judit Galéria tavaszi kortárs aukcióján 15 millió forintról indították és négy licitlépcsővel magasabban, 19 millióért ütötték le.
10-11. Lakner László: Számok, 16 millió forint
A TOP 10-be bekerült három Lakner-festmény közül ez a legfiatalabb, a 80-as – 90-es évek fordulóján készült. Lakner már a 60-as évektől kezdve többször épített be képeibe betűket és számokat; számképeinek többféle típusa figyelhető meg. Ezen a művén fehér színű, nagy méretű, kissé kopott számok töltik be a teret, nem tökéletes oszlopokba és sorokba rendezve, hanem enyhén elcsúsztatva. Mint Földes Léna a katalógusban megjegyzi, a mű színvilága akár Monet tavirózsa-festményeinek színkompozícióit is eszünkbe juttathatja. A katalógusból derül ki az is, hogy a festmény, melynek párdarabja szerepel az MNB Ingatlan Kft. által tavaly megvásárolt 18 Lakner-mű között, korábban a neves műgyűjtő, Nudelman László kollekciójában volt. A képre a licit 10 millió forintról indult, a leütési ár a becsérték sávja alsó határának felel meg.
10-11. Bak Imre: Kör-Kereszt, 16 millió forint
A művésznek ez az alkotása a változatosság kedvéért a 70-es évek végén, 1978-ban született, azaz a TOP 10-be bekerült négy műve munkásságának három különböző évtizedét képviseli. A Kör-Kereszt azon művek egyike, melyek, mint Fehér Dávid írja a Bodó Galéria árverésének katalógusában, Bak posztmodern fordulata és egy jelentéstani és kultúrtörténeti kérdéseket vizsgáló, „általánosításában is konkrét, konkrétságában is általános” vizuális nyelv megalkotásának fontos előzményei. A 12 millió forintról indított akrilképért 16 millió forintig tartott a licit.
Az írásunkban szereplő árak ezúttal is leütési árak, azaz nem tartalmazzák az árverőházak jutalékát, ami a Virág Judit Galéria esetében 23%, a Bodó Galéria esetében 25, illetve – közvetítő online platformokon keresztül történő licitálás esetén – 30%.
Végezetül ezúttal is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nyilvános árveréseken legmagasabb áron elkelt művek listája nem azonos a ténylegesen a legmagasabb áron gazdát cserélt alkotások listájával. A kortárs művek esetében ez fokozottan igaz, hiszen az árverőházak private sale keretében értékesített tételei mellett nagyobb szerepet játszanak a galériák eladásai és például olyan speciális projektek is, mint a Magyar Nemzeti Bank műtárgyvásárlási programja, melynek keretében 2021-ben Vera Molnár és Mengyán András műveit vásárolták meg, nyilvánosságra azonban csak a tételek összesített ára került.
A festmények reprodukcióit az azokat árverező aukciósházak jóvoltából közöljük.
A cikk lejjebb folytatódik.