A 68 éves Martin Parr, a világ egyik legismertebb dokumentarista fotósa nemcsak saját műveivel szerzett magának hírnevet, de művészetszervező és oktató tevékenységével is. 1994 óta a Magnum Photos tagja, 2014-2017 között a Magnum Photos International elnöki funkcióját is betöltötte. Számos nemzetközi fotófesztiválnak volt az alkalmankénti kurátora, ezirányú aktivitásának egyfajta megkoronázása lett volna a jövőre induló Bristol Photo Festival, aminek alapító művészeti igazgatója volt egészen néhány nappal ezelőttig. Ekkor ugyanis vette a kalapját, miután szembesülnie kellett – ha nem is kifejezetten a rasszizmus, de – a „faji ügyekben tanúsított érzéketlenség” vádjával.
A történet 2017-ig nyúlik vissza. Ekkor jelent ugyanis meg Gian Butturini olasz fotós London című albumának új kiadása – az eredeti még 1969-ben került a könyvesboltokba –, amibe Parr írt előszót. A 2006-ban elhunyt Butturini szintén dokufotósként vált ismertté; számos könyve közül a London volt az első. Az új kiadás egészen addig nem keltett különösebb feltűnést, amíg a rasszizmus kérdése – különösen George Floyd erőszakos halála óta – nem került a korábbinál sokkal nagyobb intenzitással a figyelem előterébe. Ekkor viszont sokaknak feltűnt a könyvben egy olyan oldalpár, ahol a bal oldalon egy fekete nő, a jobbon pedig a londoni állatkert ketrecben ülő gorillája látható. A két póz hasonlósága alapján nem életszerűtlen az a feltételezés, hogy a két, önmagában ártatlan felvétel nem véletlenül került egymás mellé.
A könyv ismételt kiadása ellen először diákok tiltakoztak és a bírálatból jócskán kijutott Parrnak is, akiről kezdetben – tévesen – azt feltételezték, hogy szerepe nem merült ki a kérdéses oldalpárhoz semmilyen megjegyzést nem fűző előszó megírásában, hanem ő volt a könyv szerkesztője is. A tiltakozáshoz apropót adott Parrnak a londoni National Portrait Gallery-ben bemutatott kiállítása is. Parr kezdetben megelégedett annyival, hogy tisztázza a szerkesztéssel kapcsolatos félreértést, de a szűnni nem akaró tiltakozások hatására csakhamar be kellett látnia, hogy ez kevés a kedélyek lecsillapításához. Ekkor bejelentette, a kialakult helyzetben azt tartja helyesnek, ha lemond a bristoli fesztivál igazgatói posztjáról és kiadott egy nyilatkozatot is, amiből azért is idézünk bővebben, mert nem túl gyakori példája annak, hogy valaki egy elkövetett hiba után nem magyarázkodik és mentegetődzik, hanem elnézést kér, levonja a következtetéseket és igyekszik minimalizálni hibája következményeit.
Parr többek között a következőket írja: „Rendkívül kínos számomra, hogy a könyv új kiadásához írott előszavamban átsiklottam a képek rasszista szembeállítása felett. Egész pályafutásom alatt támogattam az alulreprezentált és feltörekvő fotográfusokat. A Martin Parr Foundation (amit a művész többek között saját archívuma kezelésére és egy fotógyűjtemény felépítésére hozott létre 2014-ben – a szerk.) jótékonysági szervezetet, ami azért alakult, hogy valós képet adjon a fotográfiáról, platformot biztosítson a fiatal, feltörekvő fotóművészeknek, és támogassa a különböző területeken aktív művészek munkáját. A fotónak jelen kell lennie mindenki számára. Ezek az értékek számomra nagyon fontosak.” Ezt követően elismeri, hogy a kérdéses képek elhelyezése a könyvben rasszista és elnézést kér, amiért írásában ezt nem említette meg, ami „megbocsáthatatlan hiba” volt. Parr a nyilatkozatban bejelenti azt is, hogy a munkájáért kapott honoráriumot jótékonysági célra ajánlja fel és a könyvkereskedőket kéri, hogy a még el nem adott példányokat vonják ki a forgalomból és semmisítsék meg.
Nyitókép: Martin Parr. Fotó: Sheryl Tait
