A napokban több hazai művészeti szervezet elnökségében, tagságában is felmerült a dilemma: miként viszonyuljanak ahhoz, hogy egy törvénymódosítás radikálisan megváltoztatta a kulturális projekt-támogatás legfontosabb hazai pénzalapja, az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) működését és döntéshozatali gyakorlatát. Jelöljenek-e tagokat a megváltoztatott összetételű kuratóriumokba? Pályázzanak-e az új kiírások keretei között?
Január 1-től hatályos ugyanis az új szabályozás, amely ellen számos szervezet már decemberben levélben tiltakozott, és amely olyan módon alakítja át az NKA szakmai kuratóriumait, hogy azokban egyharmadnyi hely az MMA-t (Magyar Művészeti Akadémia), egyharmadnyi az EMMI-t (a kultúra területéért is felelős minisztérium) illeti meg, és csak a maradék egyharmadnyi hely az összes többi művészeti szervezeté. A törvénymódosítás kritikusai szerint a Fekete György vezette MMA-t a kormányzat meghosszabbított karjának tekinthető, így gyakorlatilag a kormányhoz és annak kulturális politikájához lojális emberek kétharmados többséghez jutottak a döntésekben. Nem mellékesen: az MMA-nak praktikusan vétójoga is lett az NKA-t érintő számos gazdasági és személyi kérdésben.
Az FKSE (Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület) most kiadott közleménye leszögezi: az NKA-t érintő törvénymódosítás olyan helyzetet eredményez, amelyben a közpénzek újraelosztásának mikéntjét elfogadhatatlannak és aránytalannak tartják.
Így fogalmaznak: „egyesületünk úgy döntött, hogy nem vállalja a kuratóriumi tagságot, ezáltal nem is jelöli magát a kollégiumba” – azaz távolmaradnak az NKA Képzőművészeti kuratóriumától. Egyben bejelentik, “az FKSE vezetősége úgy döntött, hogy a hatályba lépett törvénymódosítás fennálltáig nem pályázik a Nemzeti Kulturális Alaphoz”.
Az FKSE január közepén, Mit tegyünk? című nyílt vitaestjén tárgyalta meg az NKA körül kialakult helyzetet.
Fotó: FKSE – Simon Zsuzsanna
A közlemény megerősíti az FKSE 2012-es állásfoglalását is, amely „szakmailag indokolatlannak, átgondolatlannak, és a kulturális közéletre károsnak tartja a Magyar Művészeti Akadémia aránytalan térnyerését a kultúra támogatási rendszerében”.
Az FKSE azonban a jelek szerint valamilyen formában szeretne hatást gyakorolni az NKA folyamataira. Közleményükben jelzik „a rendszerbe kódolt erőfölény ellenére is” szeretnének konkrét javaslatokon keresztül, szakmai szempontokat érvényesíteni a delegálási folyamatban. Ennek megfelelően független kuratóriumi tagokat fognak javasolni.
Indoklásuk szerint, döntésük hátterében egyfelől a rendszer működése iránti aggályuk, a szakmai érdekérvényesítésre való kötelezettségvállalásuk, valamint a többi intézménnyel, szervezettel való szolidaritásuk áll.
A rendszerváltás után létrejött NKA jelenleg az ötöslottó játékadó-alapjának egy meghatározott részéből működik, és támogat kulturális projekteket számos területen. Döntéseit szakmai kuratóriumok hozták meg. Az utóbbi években 10-14 milliárd forint közötti összeget oszthatott el a pályázó projektek, csoportok, alkotók, intézmények között. Struktúráját 2010-ben jelentősen átalakították, növelték a miniszter közvetlen befolyása alatt álló pénzkeretet – így csökkent a szakmai kuratóroumok által elosztható pénz –, kuratóriumi rendszerét megváltoztatták, de a kultúra szereplői számára még ezzel együtt is a legfontosabb támogatási lehetőség maradt. A 2015 decemberi törvénymódosítás ezt a helyzetet változtatja meg most radikálisan.
Nyitókép: Borsos Lőrinc: Magyarország IV. / nulla kilométerkő, (100x150x7 cm fatábla, olajpasztell). Forrás: borsoslorinc.blogspot.hu
A cikk lejjebb folytatódik.