A Fortepanon gyakran jelennek meg olyan képek, amelyeken a megörökített helyszín szinte felismerhetetlennek tűnik: egy átlagos ház, egy kapu, egy tábla, harminc, ötven, vagy akár hetven évvel ezelőttről. Az internetes közösség azonban gyakran még a legrejtélyesebb esetekben is képes az azonosításra; hosszú távon alig maradnak nyitott kérdések. Mindez azért lehet általánosságban is releváns a kulturális intézményrendszer számára, mert a budapesti múzeumok képe jelenleg szinte felismerhetetlen – nem utolsósorban mivel átalakítás vagy költözés miatt négy nagy múzeum zárva tart.
A teljes rendszer pedig olyan átalakuláson megy át, amilyenre se harminc, se ötven, se hetven évvel ezelőtt nem volt példa.
A célok a legtöbb esetben mégis beazonosíthatatlannak tűnnek; például immár hetedik éve nem tudjuk, milyen is lesz majd a tiltakozások ellenére összevont Szépművészeti – Magyar Nemzeti Galéria kiállítási, gyűjteményezési koncepciója. Az alábbiakban következzen néhány, jelenleg nyitott kérdés, amelyekre a Fortepan-módszerrel talán válasz születhet.
1.
Baán László a tavaly nyári parlamenti meghallgatáson azt mondta, hogy a Liget projekt épületei 2020-ra elkészülnek. („A határidő is kérdés volt, ’19-re, 20-ra, még egyszer megismétlem és megerősítem, a Liget Projekt egésze elkészül, valamennyi intézménye átadásra kerül.”) Mivel addig már kevesebb mint három év van hátra, egyre égetőbb a kérdés, hogyan fog egymáshoz kapcsolódni a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria gyűjteménye, illetve állandó kiállítása. Keletkezett az elmúlt hat év során tanulmány vagy nyilvános koncepcióvázlat a témában?
2.
Ebből következően ugyancsak három éven belül kiürülhetnek a Magyar Nemzeti Galéria jelenlegi terei. A tervek szerint milyen intézmények kerülnek (és milyen programmal) a Budai Várba, a Nemzeti Galéria helyére? Mivel foglalkozik majd a D-épületben már elhelyezett Habsburg Alapítvány?
3.
Milyen koncepcióval rendelkezik a Közlekedési Múzeum helyére tervezett Magyar Innováció Háza? Mennyiben különbözik az új intézmény programja a régóta tervezett Rubik Múzeumétól?
4.
A helyváltoztatással hogyan alakul át a Közlekedési Múzeum koncepciója?
5.
A Városliget Zrt. igazgatója 2017 szeptemberében egy nyilatkozatában múzeumnak nevezte a Magyar Zene Házát. Valóban múzeum lesz, önálló gyűjteménnyel? A tervezett 1000 négyzetméteres kiállítótérben az időszaki kiállítások mellett állandó tárlat is helyet kap?
6.
Több nyilatkozatban elhangzott az elmúlt években, hogy újragondolják a Mezőgazdasági Múzeum koncepcióját, felmerült egy új, 8-10 hektáros külső helyszín is. 2021-ben Budapesten rendezik a Vadászati Világkiállítást, amelynek egyik fő helyszíne a múzeum lehetne. Létezik-e erre vonatkozóan átfogó koncepció?
7.
Az 1956-os forradalom központi emlékművének tervezői korábban tiltakoztak a mű környezetének átalakítása ellen. A mostani tervek szerint az alkotás a Néprajzi Múzeum épületének közepét virtuálisan „bemetszi”. Nyilvánosságra került-e az alkotók véleménye erről a megoldásról?
8.
2016-ban meglepő hír volt, hogy a Nemzeti Múzeum kapja meg a Magyar Rádió egyes épületeit és korábbi területének egy részét. Mi történt azóta, készültek-e tervek a bővítésre?
9.
Az Iparművészeti Múzeumban három évvel ezelőtt került ismét napirendre a kortárs design gyűjteményezés. „Az új kortárs gyűjtemény megalapítása nem pusztán egy gyűjtemény felépítését célozza, hanem az élmény- és érdekalapú együttműködéseket is” – olvasható az intézmény honlapján. Létezik-e ezzel kapcsolatban olyan nyilvános koncepcióterv vagy tanulmány, amely az átépítés utáni időszakra vonatkoztatva tárgyalja a gyűjtemény céljait, eszközeit, lehetőségeit?
10.
Az elmúlt években a Természettudományi Múzeum kárára folyamatosan terjeszkedett a Közszolgálati Egyetem, illetve az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Milyen hosszú távú tervek születtek a Múzeum elhelyezésével kapcsolatban?
11.
Létezik-e még a Fotómúzeum Budapestre költöztetésének terve? Ha igen, melyek a terv a sarokpontjai?
12.
Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója 2017 elején úgy fogalmazott, hogy „a forráshiány nem lehet akadálya a Zichy-kastély és a Károlyi-palota felújításának”. Az óbudai Zichy-kastély átalakítására léteznek-e már tervek?
További öt kérdés budapesti kiállítóterekkel kapcsolatban:
1.
Baán László a már idézett meghallgatáson említette, hogy a Városligetben egy emlékjel kerül a Regnum Marianum egykori helyére, és „lesz egy térszint alatti kiállítótér, amely bemutatja valóban emlékhelyként az egykori Regnum Marianumot és elpusztításának a történetét”. Hogy áll a kiállítótér tervezése?
2.
A Várkert Bazár kiállításaira, programjára vonatkozóan létezik-e hosszú távú koncepció? Folytatódik-e a Kogart állami támogatása?
3.
Lázár János decemberben bejelentette, hogy az állam vásárolja meg a Bálnát. Mi lesz az Új Budapest Galéria helyiségének sorsa?
4.
A volt Honvéd Főparancsnokság épületében az átalakítás után, három évvel ezelőtt még nagyszabású időszaki kiállításokat rendeztek, az egykori nyilatkozatok szerint az épület „ezután kiállításokkal várja az érdeklődőket”. A miniszterelnöki rezidencia kiépítése után megtartják-e ezt a funkciót?
5.
A Mai Manó Ház jelenleg technikai okokból zárva tart, a honlapon nem található utalás a következő kiállításokra. Milyen programmal folytatja működését az intézmény?
A kérdéssorból is kitűnik, hogy a nagy budapesti múzeumok szinte kivétel nélkül hatalmas változások előtt állnak; az átalakulás léptéke talán csak az ezredforduló Berlinjéhez hasonlítható. Óriási különbség azonban, hogy míg ott és akkor folyamatosan tanulmányok, vitairatok, cikkek jelentek meg a múzeumok és kiállítóhelyek jövőbeli programjával, illetve rendszerük működésével és működtetésével kapcsolatban, addig Budapesten most mindez hiányzik. Sohasem volt ennyire homályos, milyen irányú lesz a változás.
A nyitóképen a budai vár egyik építési területét határoló ideiglenes fal fotója látható. Fotó: Balázs/nyest.hu
Forrás: https://444.hu/2016/04/26/a-budai-var-epitesen-derult-ki-hogy-tobb-dolog-is-ugy-van-angolul-hogy-same-in-english