Kádár Györgyöt főképp festészeti munkásságáról ismerjük,
holott alkalmazott-, tervezőgrafikai tevékenysége éppoly számottevő és
jelentős, mint a festészete. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Ponton Galériájában
nyílt kiállításon a gazdag és értékes életmű szinte teljességében megmaradt gyűjteménye
látható.
Kádár György – mint oly sokan Magyarországon – a hányatatott
sorsú művészek közé tartozott. Az I. világháború kitörése előtt, 1912-ben
született, édesapját korán elvesztette, ezért munkába kellett állnia és
tanulmányokat csak esti iskolákban – Bortnyik Sándor, Gallé Tibor,
Örkényi-Strasser István kurzusain – tudott folytatni. Az éppen csak kibontakozó
munkásságot a munkaszolgálatok, majd a koncentrációs tábor borzalmai
szakították meg, azonban a szerencsés szabadulás és felgyógyulás után töretlen
lendülettel dolgozott tovább.
A Ponton Galéria tárlatán a művész munkái időrendben
kerültek kiállításra, ezért az életmű e területén bekövetkezett változások,
fejlődések szépen nyomon követhetők. A legkorábbi fennmaradt munkák között
láthatók az 1930-as évek végéről származó fényképek, melyek a Kádár által az
Astor üzlet számára dekoratívan, humorosan berendezett kirakatokat örökítették
meg. Szintén ebből az időszakból származnak a finoman kidolgozott apró virágmintás,
az egyszerűbb, geometrikus mintázatokat alkalmazó, illetve a formabontó paca
mintákat ábrázoló textiltervek is. Kádár 1937-ben Franciaországba utazott, Párizsban, az Ecole Technique Superieur Art et Publicite
nevű reklámművészeti iskolában képezte magát és mellette kisebb munkákat is
vállalt, melyet a francia nyelvű tipográfiák, árcédulák jeleznek. 1938-tól
kezdve kisebb-nagyobb könyvkiadók megrendelésére készített könyvborítókat. Az attraktív,
igényesen kidolgozott címlapok mindegyike megállná a helyét önálló
műalkotásként is. A könyvek jellemző motívumai, cselekményei hol karikatúraszerűen,
hol pusztán a tipográfiára hagyatkozva, de mindig átgondoltan, a leginformatívabb
módon jelennek meg a munkákon.
A második világháború és a koncentrációs tábor szörnyűsége
alig-alig változtatott a könnyed, dekoratív, divatos stílusú művész munkáin. Az
1940-es évek végétől kezdett ismerté és elismerté válni, tevékenységét számos
díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. Színházi plakátjai – hasonlóan a
könyvborítókhoz – a darabban szereplők egy-egy jellegzetes vonását, a fő
cselekményeket felerősítve, hol ironikusan, humorosan, hol groteszk módon
ábrázolta. A tárlat érdekessége, hogy az elkészült plakátok mellett a különböző
tervek, változatok egyaránt láthatók, megfigyelési lehetőséget adva arra, hogy
az első ötlettől vagy éppen színváltozattól kezdve, hogyan alakultak,
formálódtak át a munkák a befejezett változatokig.
1947-től két évig a Budapesti
Iparművészeti Főiskola tanára lett. Az 1950-es években a szocreál stílus
uralkodóvá válása Kádár munkáin is éreztette hatását, a politika által diktált
sajátosságok, a szovjet gazdaság eredményei váltak hangsúlyossá munkáin, a
propaganda plakátokon, a bélyegeken és a borítókon egyaránt. Az 1950-es évek
végén készült munkák közül kiemelkednek az 1959-ben, a Magyar Helikon Kiadó
számára készített illusztrációi. A Katona József: Bánk bán című és a Babits
Mihály: Jónás könyve című kötetekhez készített képeit a kiállítás
záróakkordjaként mutattak be.
Kádár György 1949-től nyugdíjba
vonulásáig a Képzőművészeti Főiskola egyetemi tanára volt. Ettől a korszaktól
kezdve az alkalmazott grafika munkássága lassan háttérbe szorult. A művész
alkalmazott grafikai munkáit bemutató kiállítás tehát hiánypótlónak
tekinthető, hiszen nem csak a 2002-ben elhunyt művész alkalmazott grafikai
életművének állít méltó emléket, hanem betekintést nyújt a számítógép előtti
kor tervezőgrafikai történetének egy különösen érdekes időszakába is.
Ponton Galéria – Budapest
2010. február 10. – 2010. február 27.
http://www.mome.hu/