A három alkotó közül mindenképpen kiemelkedik a geometrikus festészet iskolateremtőjének, vagyis Bak Imrének a személye. A számos elismeréssel (így például Munkácsy Mihály-díjjal, Kossuth- díjjal) kitüntetett festőművész renoméját absztrakt mértani formák konstruktív összeállításának köszönheti. Több mint ötven évet felölelő pályája a mai napig töretlenül sikeres, festészete mellett oktatási tevékenysége, művészeti írásai is jelentősek.
Bak Imre 1958 és 1963 folytatott tanulmányokat a Képzőművészeti Főiskolán, indulásakor Molnár Sándor és Georges Braque gyakoroltak rá nagy hatást, de fontos tájékozódási pontot jelentett számára a párizsi iskola és a 1910-es évek végének magyar avantgárd művészete is. Kompozícióit kezdetben egymáshoz illesztett, foltszerű és organikus egységekből formálta meg, majd a 60-as évek közepén rátalált festészetének fő karakterére: egy olyan képalkotói eljárást dolgozott ki, amely során sávokat „futtatott” a képfelületek különböző irányába. Rendezett síkokat, tiszta színeket alkalmazó módszere azóta is végigkíséri munkásságát.
(Fotó: Tóth Dávid)
Ez a rendkívül gazdag életmű több egymástól eltérő szakaszra tagolódik. Bak az 1970-es években kitérőt tett a konceptuális művészet irányába, a festészet helyett az idea, a művészeti program került elsődleges fókuszába. Ennek jelentős momentuma az 1971-ben Fajó Jánossal és Nádler Istvánnal közösen kidolgozott elmélet, amely a színek helyett a szerkezeteket helyezi előtérbe. Ebben az időszakban Bak Imre a kivitelezést háttérbe helyezi, fotózik, elmerül a szövegírás rejtelmeiben, xerox (fénymásolat) grafikákat készít.
Rövidesen azonban visszatalál a festészethez, képein a formák jelekké szerveződtek. Geometrikus rendszere is egyre összetettebbé válik, vásznain erőtejesebben érzékelhető a tér és a mélység. Igazi fordulópontot az 1980-as évek közepétől tapasztalhatunk, amikor munkáin még inkább elmélyült a képtér és a perspektíva is meghatározó lett. Képeinek mérete is jelentősen megnőtt, színhasználata világossá, oldottá vált.
Ez az oldottság az acb Galériában látható A csend változatai című kiállítás anyagára is igaz. Bak Imre legfrissebb, 2021-ben készített festményeit szinte teljesen áthatja a fehér, a tisztaság jelképe, amely szinte beragyogja teret. A fehér mellett (a rózsaszíntől kezdve, a citromsárgán át, világoszöldig és kékig) további tiszta színek tűnnek fel akrillal készített Variations of Silence 1. 2. 3. 4. (2021) című képein. Természetesen már jól ismert mértani formái sem maradnak el, a geometrikus alakzatok sűrűjében hol négyzeteket, téglalapokat, hol vékony csíkokat fedezhetünk fel. Bak Imre 2020-as Helyzet című tárlatának maszk- és portré-centrikusságához képest az új festményeken sokkal nagyobb hangsúly kerül a tájkép-archetípusokra, amelyek hasonló léptékben a 2010-es évek elején festett képein voltak jelen utoljára.
(Fotó: Tóth Dávid)
Az acb Attachmentben Szalay Péter szobrászművész válogatott, átdolgozott és új művei fogadják a látogatókat. Az alkotó utoljára a ferencvárosi Ferenc téren felállított, majd ledöntött Prizma című, a New-York-i Szabadság-szobor kicsinyített mását reprezentáló szivárvány színű szobrával adott hírt magáról.
A Szalay 41 elnevezésű tárlat immáron a művész ötödik együttműködése az acb-vel, amely alkalommal néhány emblematikus darabjának átdolgozása is bemutatásra kerül. Szalay Péter még 2018-ban határozta el, hogy – az urbánus létformát maga mögött hagyva – a fővárosból vidékre költözik. Családjával együtt egy dunai szigeten él, ahol a természet közelségében szabadságra lelt. Mostani kiállítása is a természet iránti érdeklődéséről árulkodik, a munkák nagy részét olyan tárgyak adják, amelyeket vidéki környezetében lelt fel. A hód rágta fából és bronzból készül Védd a fákat, egyél hódot (2022), a Csináld magad (2022), vagy a kőből és csontból álló, de villanymotorral üzemelő Invazív fa (2022) című alkotások kiváló példák erre. Ahogy a galéria ismertetőjében is olvashatjuk: „Szalay Péter olyan alkotó, aki összekapcsolja korunk sajátos pesszimizmusát a saját életkorára való önreflexióval. A kiállításon az idő dimenziója, a személyes és kollektív időtapasztalat, a természeti világ ember általi vagy éppen az ember hiányában bekövetkező változásai jutnak kiemelt szerephez”.
(Fotó: Tóth Dávid)
Az acb Plus kiállítóterében egy egészen fiatal (1997-es születésű) festőművész is bemutatkozik. Bár Lakatos Gelléri Barnabás még csak idén diplomázik a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Radák Eszter osztályában, a szakma máris felfigyelt érzéki, szimbolista felfogású és expresszív vásznaira.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Totem című kamarajellegű kiállítása, amelynek rikítóan dekoratív darabjai most láthatóak először így egyben. Az élénk, harsány színekkel megkomponált monumentális vásznakon (Szerelem, Tűz, Félelmek és remények, Fiatal bika a dzsungelben, 2021) egymásba gabalyodott kígyókat, tűzben lángoló bikát látunk, olyan állatokat, amelyek archaikus, ősi mítoszokból lehetnek ismerősek. Gyermekien naiv, ám mégis egyedi kompozícióival Lakatos Gelléri Barnabás új értelmezéssel gazdagítja a kultúránkba már mélyen beivódott állatszimbólumokat.
Bak Imre, Szalay Péter és Lakatos Gelléri Barnabás október 21-ig látható kiállításai mellett érdemes megemlíteni még az acb Galéria legutóbbi, a Vienna Contemporary-n elért sikerét is. Ahogy arról ebben a cikkünkben már korábban is hírt adtunk, a galéria szeptember 8. és 11. között a bécsi nemzetközi művészeti vásáron a boszniai születésű Selma Selman munkáival szerepelt, akit a zsűri a Bildrecht SOLO Award 2022 győztesének választott. A videóval, performansz művészettel, fotográfiával, rajzzal és festészettel is foglalkozó alkotó sikere egyrészt sokoldalúságából, másrészt aktivista művészi szerepvállalásából is ered, hiszen munkáival egyebek mellett a társadalomból való kiközösítés problémáira és a szegény sorsú roma nők megsegítésére hívja fel a figyelmet. Az acb Galéria Selma Selmanról szóló portréja, valamint a művésszel készített videóinterjúja itt tekinthető meg.
Az acb Galériával és az általuk képviselt alkotók munkáival a most hétvégén a Bálnában nyíló Art Market Budapest 2022 vásár G306-os standján is találkozhatnak az érdeklődők. A kiállító művészek teljes listája itt található. Már csak ezért is érdemes lesz kilátogatni október 6. és 9. között Közép- és Kelet-Európa legnagyobb, idén 12. alkalommal megrendezésre kerülő nemzetközi vásárára.
Borítókép:
Szalay Péter: Szalay 41
(Fotó: Tóth Dávid)
