Hegedűs 2 László: Szelekció

Ernst Múzeum
2005. november 6.–november 23.
Ha Hegedűs 2 László mágikusan rejtélyes munkáival találkozunk, számíthatunk rá, hogy rögvest felbukkan egy Esterházy Péter idézet. A széttört Egészről, meg a meghasadt Elbeszélésről. Tulajdonképpen a kikerekíthetetlen történetiségről és a széthullott világértelmezések posztmodern bánatáról. Esterházy gyakorlatias válasza a korra: írjunk csakazért is! Hegedűs se sokat tétovázik, ő is alkot, rendületlenül, a fotó, a képzőművészet és a film területén. Életmű-kiállításainak sorában most éppen a képzőművészeti alkotások vannak soron: festmények, assamblage-ok, printek, szóval mindenféle alkotás, ami az installáció és a festmény között elképzelhető.Hegedűs a mellbevágóan össze nem illő tárgyak összekapcsolója. Dán dog és hanglemez, cilinderes úr és énekesmadár, biológiai metszet és Kierkegaard… Szürrealizmus, de megzabolázva! A párok rendszerszerűen ismétlődnek, sőt, a megformáltságban sem a kaotikus dada kísért, hanem egy ismeretlen rendező ismeretlen elve. A dolgok mélyén kitapinthatók a titkos kapcsolódási pontok, a makrokozmosz és a mikrokozmosz öntükrözései. Egy művészműteremben dolgozó alkimistával van dolgunk, aki az eltört Egy nyomát keresi, a vizualitás kódjainak segítségével. Ha Esterházy írta volna a Da Vinci-kódot, biztos vagyok benne, hogy Hegedűst teszi meg a Sion rend főnökének!