Kultúrafinanszírozás békeidőben
A német kultúrafinanszírozás rendszere innen nézve meglehetősen nagyvonalú, és a többszintű jellegéből adódóan széles kört fog át, akár az intézményeket, akár az egyéni alkotókat tekintjük. Legnagyobb részben a városok és az önkormányzatok vállalnak szerepet benne, és a kultúra különféle területei eltérő arányban részesülnek belőle. 2015-ben (a legutóbbi, 2019-es statisztikai adatok alapján) a közvagyonból 10,3 milliárd eurót, azaz körülbelül 3500 milliárd forintot, másképp lakosonként 43750 forintot kapott a kultúra. Összehasonlításként: 2009-ben 9 milliárdot, ebből 45 %-ot nyújtottak a városok és az önkormányzatok, 40 %-ot a tartományok, 15 %-ot pedig a szövetségi állam. Kultúraközeli kiadásnak számít többek közt a filmtámogatás, de például a továbbképzések támogatása is. Ha csak azt nézzük, hogy a kultúrára szánt összeg évről-évre növekszik, akkor sikertörténetet látunk, de finomul a kép, ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy eladósodott város szorult helyzetben a színházát zárja be, vagy a könyvtárait vonja össze. Túl a közpénzeken az alapítványi, szponzorációs támogatás a kultúra bevételeinek körülbelül 6-7 %-át teszi ki. A művészek támogatásának fontos eszköze ezenkívül az ún. művész szociális pénztár is, amely a szabadúszók esetében a társadalombiztosításból átvállalja a munkaadó által fizetendő részt. Tagjainak évi átlag bevétele 2014-ben bruttó 14922 euró volt, ami azért is megmutatja, szabadúszó művésznek lenni Németországban is prekárius létformát jelent.
Segélystratégiák a COVID-19 idején
Közismert, hogy Németország elsőként és nagyvonalúan reagált a kulturális és kreatív szektort sújtó válságra: a világsajtóban március 25-i volt az első híradás erről. Március közepén magánvállalkozókat és kisvállalkozásokat érintő segélycsomag készült, amely a szabadúszó művészeknek és a kultúra résztvevői számára is gyors segítséget ígért. De kiknek is szólt és miben állt ez az azonnali segély? A legfeljebb öt főt foglalkoztató vállalkozások egyszeri, maximum 9000 eurós támogatásra, a legfeljebb 10 főt foglalkoztatók, szintén egyszeri, legfeljebb 15 ezer eurós támogatásra lettek jogosultak.
A program országos volt, az igényléseket a tartományok kormányzataihoz, illetve egyéb tartományi intézményekhez kellett benyújtani. Így például Bajorországban a tartományi kormányhoz illetve a tartományi fővároshoz, Münchenhez, Berlinben a berlini befektetési bankhoz (Investitionsbank Berlin, IBB). Hasonlóképp Hamburgban a Hamburgische Investitions- und Förderbank-hoz, Észak-Rajna-Vesztfáliában a tartomány körzeti kirendeltségeihez, Saarlandban a Gazdasági, Munka, Energia és Közlekedési Minisztériumhoz. Ennek megfelelően a segélycsomag tartalma sokban múlik azon, hogy a támogatást megigénylő művészek melyik tartományban, melyik városban élnek, hiszen a program fedezetét helyi szinten kell kigazdálkodni, és vannak gazdagabb tartományok, mint ahogy politikai irányultságuk, preferenciáik is különféle lehet.
A feltételek pedig eleinte nem voltak mindenki számára egyértelműek. A dolgok mostani állása szerint a kapott pénz megtartásának feltétele, hogy a COVID-19 krízis kimutathatóan hasson a vállalkozás gazdasági helyzetére, azaz a bevételkiesés 2020 márciusa után jelentkezzen. A művészek bevételei azonban egyébként is ingadozók és szezonálisak, így a járvány előtti hónapok adatai nem mindig nyújtanak támpontokat.
Éppen ezért állami szintű megoldásokat kerestek kifejezetten a művészek és kulturális szakemberek számára is: könnyített hozzáférés a munkanélküli segélyhez, rövid lejáratú hitelek, adókedvezmények. „Kritikus infrastruktúraként” a média is bizonyos privilégiumokra jogosult a járvány időszakában. Ilyen például a munkavállalók számára biztosított gyermekfelügyelet, amíg az óvodák és iskolák zárva tartanak. A szabadúszó művészek, akiknek a járvány miatt elmaradt programját, kiállítását, munkáját a szövetségi állam finanszírozta, külön honoráriumot kapnak. A filmipar is külön támogatásban részesül, tekintve, hogy a mozik bezártak – a legmagasabb támogatási összeg, amit mozi megigényelhet, 50 ezer euró. Minden kisebb és közepes méretű kulturális intézményt megillet ugyanakkor a „Neustart” nevű, 10 millió euró támogatási program, ami ezen intézmények újranyitását teszi lehetővé. Túl mindezen létrejöttek alapítványi ösztöndíjak is. Például a szövetségi köztársaság kulturális alapítványa (Kulturstiftung des Bundes) ösztöndíj programot hirdetett „Reload” címmel 3,25 millió euró kerettel csoportok és produkciók támogatására. Az egyszeri ösztöndíj összege legfeljebb 25 ezer euró.
A megvalósulás és problémái
A fent említett 9000 eurós azonnali segély az elképzelés szerint csak az üzemeltetési költségekre vonatkozik, és nem vehető igénybe a létfenntartásra – a félreértések is ebből adódtak. Minden tartomány másként reagált: Berlin eleinte egyszeri 5000 eurót nyújtott feltétel nélkül, igaz, a kiosztásra kijelölt összeg április elejére elfogyott. Hamburg egyszeri 2500 eurót nyújt folyamatosan és megbízhatóan, Baden-Württemberg havi 1180 eurót, Észak-Rajna-Vesztfália egyszeri 2000 eurót, Drezda egyszeri 1000 eurót, Sachsen-Anhalt legfeljebb 12 hónapon át havi 400 eurót.
Ha megnézzük közelebbről Észak-Rajna-Vesztfália példáját – ahol a cikk szerzője él –, elég jól látszanak a megvalósulás anomáliái is. Itt az azonnali segélyt eleinte akadálymentesen, gyorsan kiutalták. Azonban aki nem igényelte meg időben pénzt, nem kapott semmit: visszaélések, jogosulatlan igénylések miatt leálltak a kifizetések – igaz, április végére a sokak által irigyelt Berlinben is, ugyancsak visszaélésekre hivatkozva. A tartományi gazdasági miniszter a koronakrízis legelején még azt ígérte, hogy a tartományi gyorssegélyt létfenntartásra is fel lehet majd venni. Ezt azonban április elején visszavonták, mondván, akinek a létfenntartásra kell a segély, az vegye fel a munkanélküli segélyt, a Hartz IV-t.
Csakhogy például egyéni művészeknél olykor nehezen választható el a létfenntartás és az üzemeltetés. Májusban enyhülés következett, kihirdették: akik április végéig az azonnali segélyt megigényelték, a megpályázható 9000 euróból 2000 eurót felhasználhatnak a létfenntartás költségeire. A többi csak üzemeltetési költségre fordítható, s ha ez nem valósul meg, a pénzt vissza kell fizetni.
A tartomány ezen kívül már március közepén elkülönített 5 millió eurót kifejezetten szabadúszó művészek számára. Ebből az összegből 3000 kérvényezőnek fizettek ki fejenként legfeljebb 2000 eurót. A pénz elfogyott, és 13 ezer további kérvényező már nem kapott semmit. Gerhart Baum, a tartományi kultúrtanács elöljárója szerint az azonnali segély csak a kezdete a helyzet megoldásának. A kultúra résztvevőit még mindig a lecsúszás veszélye, azaz a Hartz IV. fenyegeti. Szerinte a művészeket, például a színházi szakembereket, akik a járvány miatt nem tudnak dolgozni, 150 milliós alapból kiosztott ösztöndíjakkal kellene támogatni. Hessenre hivatkozik, ahol 50 milliót szánnak erre a célra, Észak-Rajna-Vesztfália pedig háromszor nagyobb.
A tartomány központjában, Düsseldorfban kérdeztem az érintetteket. A képzőművész Hugo Boguslawski méltányolja, hogy az önálló- és kisvállalkozóknak járó azonnali segélyt különösebb feltételek nélkül bárki igényelhette, mert gyorsan kellett cselekedni, nem volt idő mérlegelni, kinek jár és kinek nem. A kifejezetten szabadúszó művészeknek járó összeget a cikk írásának időpontjában ő maga még nem kapta meg, saját bevallása szerint nem igényelt elég gyorsan, viszont az azonnali segélyből kapott 2000 eurót. Vállalkozóként jelentős üzemeltetési költségei vannak, így a 9000 eurós támogatás többi részére is számíthat. Boguslawski kizárólag a művészetéből él, tagja a művészek szociális pénztárának is. Úgy véli, akinek a művészet nem a fő tevékenysége, és másként keresi a pénzét, például oktatással, azt nem is illeti meg a művészeket támogatni hivatott segély.
Clara Maria Sels galériája Düsseldorf belvárosában van. Mint mondja, természetesen a galériák is szenvednek a krízistől, és igénybe veszik a gyorssegélyt. Sajnos lesz, amelyik végleg bezár. A vevők óvatosabban vásárolnak, ha nyitva is a galéria, kevesebb a látogató, az események áthelyeződnek a világhálóra. Azonban úgy véli, ez nem marad hosszú távú trend. Szerinte reményre ad okot az is, hogy városi, tartományi szinten szó van már egy olyan támogatásról is, ami kifejezetten azon értékteremtő vállalkozásokat segíti, amik május után még nem, vagy csak részlegesen indultak újra.
Ina Hermanns itt élő festő és illusztrátor nem pályázta meg a kifejezetten művészeknek szóló 2000 eurós támogatást, mert az igénylés nagyon szigorú feltételekhez volt kötve. Viszont időben benyújtotta a kérelmet az önálló vállalkozóknak járó azonnali segélyre. Egy egyszerű formanyomtatványt kellett kitöltenie, s három nap múlva megjelent a számláján 9000 euró. Nála alacsonyak az üzemeltetési költségek, otthonról dolgozik. A pénz felét azonnal vissza is küldte, közben derült ki, hogy március és április hónapra összesen 2000 eurót fordíthat létfenntartásra. Férje, Andreas Hermanns szabadúszó hangmérnök, dokumentumfilmes. Egy düsseldorfi kabarészínház, a Kommödchen, a regionális WDR és az országos Deutschlandfunk közrádió számára dolgozik. A színházat, ahonnan bevételének 70%-a származik, be kellett zárni, a WDR-től jelenleg nem kap megbízást, a Deutschlandfunk-nál pedig a felére csökkent a munka. Ő tehát szintén igényelte és meg is kapta a 9000 eurót, és mivel vannak üzemeltetési költségei, a pénzből nem is kell visszafizetnie. A házaspár számára, mint elmondták, ijesztő a gondolat, hogy sok művésznek most kétezer euróból kell megélnie, esetleg a családját eltartania.
Pedig nem hangzik rosszul: két hónapra kétezer euró, létfenntartásra. Csakhogy Düsseldorfban ez a pénz a lakásbérlet és a rezsi kifizetésével el is fogy. Egy szabadúszó művész, akinek nincs rendszeres bevétele, így tartaléka se nagyon, ebből nem feltétlenül él meg. A korona krízis ráadásul nem ért még véget. Összegzésképp elmondható, hogy a német mentőcsomag gyors volt, még bőkezű is, de sokak szerint inkább azokkal bánt nagyvonalúan, akiknek a válság előtt sem ment rosszul. Hiszen az állam úgy gondolkodik: ők fogják pörgetni a gazdaságot, ami nélkül nincs újrakezdés.
Nyitókép: INDIANO graffitijének részlete a Berlini falon, Berlin, 2019
A cikk lejjebb folytatódik.