Az Esterházy Művészeti Díjat, vagy ahogy itthon is inkább emlegetik, Art Award-ot az Esterházy Magánalapítvány 2009-ben alapította, és azóta kétévenként hirdeti meg. Az alapítvány, mint honlapjukon fogalmaznak, „földrajzi helyzetének és közép-európai történelmének köszönhetően kulturális összekötő szerepet tölt be Kelet és Nyugat, múlt és jelen között”. A díj célja a tehetséges fiatal – 45 év alatti – művészek támogatása, a nemzetközi szcénába való bekapcsolódásuk segítése.
Az elismerést egy független nemzetközi zsűri ítéli oda alkalmanként két-három (a gyakorlatban eddig mindig három) művésznek, akiket két lépcsőben jelölnek: a legjobbnak ítélt pályamunkák egy shortlistre kerülnek, majd erről választják ki a nyerteseket, akiknek neve a második fordulóba jutott művészek kiállításának megnyitásakor válik ismertté. A fejenként ötezer euróval dotált díj az elmúlt években a legrangosabb kortárs elismerések közé nőtte ki magát. Egyik fontos sajátossága, hogy az alapítvány a díjazottak munkásságát a későbbiekben is figyelemmel kíséri, idén például a Berlini Collegium Hungaricumban szerveztek kiállítást műveikből A boldogság szigetei – Best of Esterházy Art Award címmel. (Erről a kiállításról itt számoltunk be.)
A díj 2021-es kiírására festményekkel, a festészettel határos technikákkal és az ezekkel a technikákkal operáló térinstallációkkal lehetett jelentkezni, utóbbiaknak csak papíron létező terveit is elfogadták azzal, hogy jelölés esetén azokat a kiállításig meg kell valósítani. A felhívásra 282 művész jelentkezett, közülük 26-an: Balázs Nikolett, Bilak Krystyna, Czene Márta, Dallos Ádám, Dóra Ádám, Fábri Zachary, Fridvalszki Márk, Horesnyi Bálint, Kádár Emese, EJTECH – Kárpáti Judit Eszter és Esteban de la Torre, Kiss Adrian, Kiss Adrienn Mária, Koós Gábor, Kútvölgyi-Szabó Áron, Melkovics Tamás, Neogrády-Kiss Barnabás, Pintér Gábor, Rózsa Luca Sára, Rudas Klára, Süveges Rita, Schwéger Zsófia, Szabó Eszter, Tollas Erik, Tranker Kata, Trapp Dominika és Ulbert Ádám kerültek fel a shortlistre. A zsűrinek idén Sandro Droschl, a gráci Künstlerhaus, Halle für Kunst & Medien igazgatója, Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum főigazgatója, Dr. Ottrubay István, a díj alapítója, az Esterházy Privatstiftung vezérigazgatója, Rieder Gábor, az ArtKartell művészeti vezetője, Szegedy-Maszák Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár főmuzeológusa, Vitus Weh, az Esterházy Privatstiftung művészeti tanácsadója és Luisa Ziaja, a bécsi Belvedere 21 kurátora voltak a tagjai. Vitus Weh zsűrielnök a díjátadást megelőző sajtóbejáráson, illetve az átadási ceremónián többek között azt hangsúlyozta – kiemelve az idei pályázatoknak a szokottnál is magasabb színvonalát –, hogy az Esterházy Art Award kulturális jelentősége nemcsak a kortárs művészet támogatásában rejlik, hanem abban a lehetőségben is, hogy új társadalmi tendenciákat és gondolkodásmódokat ismerjen fel. Kiemelte, hogy a shortlistre beválogatott pályaművek meglepően nagy része foglalkozik a materialitás és a testiség szerepével. Sok az elbeszélő megközelítés is, ugyanakkor a korábban fontosnak tűnő absztrakt és önreflexív művészeti hagyomány szinte egyáltalán nem érhető tetten.
A zsűri a shortlistre felkerült művészek többségének jelenlétében, számos meghívott vendég előtt hirdette ki az Esterházy Art Award idei nyerteseit; eszerint a díjat Rózsa Luca Sára, Tranker Kata és Ulbert Ádám kapták.
Döntését a zsűri így indokolta: Rózsa Luca Sára erős, szinte pszichoanalitikus áthallásokkal párosuló alkotásai egy hiteles és nagyon is kortárs festőművészről árulkodnak. Óriási vásznai a reneszánsz portréfestészetre emlékeztetnek, meztelen testeket ábrázolnak egy sajátos, természeti közegben. Rózsát azonban minden festői képessége ellenére nem az ábrázolás vagy reprezentáció módja érdekli igazán, ennél sokkal mélyebbre ás, a szubjektum és a természet pszichológiai szintjeit vizsgálja, az egyes személyiségeken belül uralkodó feszültségekre, sőt, kettősségekre világít rá. Miközben az utópikus Árkádiát, a mából egy másik világba vezető kiutat keresi, a jövőben vagy a múltban találja magát.
Tranker Kata az idén harmadszor került fel a shortlistre, a zsűritagok így 2015 óta kísérik figyelemmel munkásságát. A sokszor apró, efemer anyagok felhasználásával készült alkotásai most egy merész léptékváltással nagyobb méretű szobrokká és installációkká alakultak át. Antropomorf, képzeletbeli teremtményei mitológiai és őskori narratívákat szólaltatnak meg, miközben a sci-fi világát is megidézik. Művei az együttlétezés és az anyaság szubjektív, személyes tapasztalatait is tematizálják. Tranker a tudományok különböző területein folytatott megfigyeléseit ötvözi a mindennapi életbe beszivárgó és a valóságot áthágó művészetével.
Az Amszterdamban tanult Ulbert Ádám egyéni, kiforrott, minden ízében nemzetközi hangot képvisel a hazai művészeti színtéren. Expresszív festészete természettudományos tételeket és mitológiai toposzokat vegyít egymással, személyes narratívákat teremtve. Friss sorozatán – a családi örökség kapcsán – a japán kultúra egzotikus nyelvezetével vet számot, az elvágyódás sosem volt bizarr úti célját írva körül. Figuratív vásznai és háromdimenziós bronzszobrai felvillantják a képzelet szabadságának – ma különösen aktuális – metafórikus lehetőségeit.
A díjra jelölt művészek válogatott műveiből Esterházy Art Award – Young Scene Hungary – Short List 2021 címmel rendezett kiállítás ma nyílik meg a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. A tárlat a pályaműveket Vitus Weh kurátori koncepciójának megfelelően a pályaműveket nem a korábban jellemző módon, izoláltan jeleníti meg a térben, hanem egymással dialógusba állítva. Ez a rendezési mód lehetőséget ad annak szemlélésére, hogy az így létrejövő, az egyes művészi világok határait átlépő kapcsolatok termékeny barátságokat éppúgy teremthetnek, mint veszélyes konkurens szituációkat. E koncepció jegyében például a munkácsi születésű, Budapesten élő és alkotó Bilak Krystinának a kiállítás és képolvasás erősen kortárs felfogását megvilágító alkotásai a tárlaton több terembe szétszórva jelennek meg.
Az idei kiállítást az Esterházy Privatstiftung Esterházy V. Pálnak (1901-1989), a magyar tudomány és kultúra jelentős mecénásának ajánlja. Egy nemrég megjelent kutatásból derült ki, hogy Esterházy Pál már 1937-ben alapított egy Esterházy-díjat. A magyar művészeti életre jelentős hatást gyakorló mecénási tevékenységét Esterházy Marcell dolgozta fel a kiállítás első termében látható E. Pál rövid története című videókollázsában.
A tárlatot 2022. február 13-ig lehet megtekinteni.
Nyitókép: Ulbert Ádám, Tranker Kata, Rózsa Luca Sára a díjátadón. Fotó: Végel Dániel
A cikk lejjebb folytatódik.