A koncepciót Gadó Flóra, a kiállítás kurátora és Kútvölgyi-Szabó Áron, egyben kiállító művész is, dolgozták ki közösen azzal a céllal, hogy minél heterogénebb kategóriákon keresztül vizsgálják meg az emberi viselkedést meghatározó hatásmechanizmusokat. A kiállítás egyik legnagyobb erénye, hogy fókuszát a közép-kelet-európai régió jelenségeire irányítja, így pedig képes lesz a kicsinek így sem nevezhető merítésen belüli konfliktusokra rámutatni. Az általában elnagyolt nyugat-kelet, keresztény-iszlám vagy akár szlovák-magyar ellentétek hangsúlyozása helyett olyan példákat mutat fel, amelyek a berögzült szembenállásokat más aspektusból világítják meg, vagy épp azok alapjait kérdőjelezik meg.
Martin Piaček Seizable Capital
A kiállítás egyik legemblematikusabb tárgya Martin Piaček Seizable Capital című, a Szent Korona keresztjét modellező objektje. A szlovák származású, ám Magyarországon (is) alkotó művész – aki a Privát nacionalizmus kiállításon is szerepel most Budapesten – interaktív, ide-oda rángatható szobra (joystick-je?) a közös szlovák-magyar történelmi hagyományt igyekszik feleleveníteni a szlovák kisebbségek elnyomása és a Trianont követő területvesztés fájdalma miatt kialakult heves ellentét szajkózása helyett.
Jól egészíti ki mindezt a művész Border című videója is, amelyben a határok mesterségességét és önkényes alakíthatóságát bemutató performanszával figurázza ki a többnyire átgondolatlan revizionista eszmék faltörő koshoz hasonlítható jellegét. Piaček munkái kiválóan képezik le a nacionalizmust övező különböző attitűdöket. Egyszerre látlelete mindez a történelmi emlékezetet és az országhatárok kérdését saját célokra kisajátító politikai aktorok tevékenységének, a több mint száz éves sérelmek miatti fursztráció jelenségének, és az ezt komolyan venni képtelen, a nemzeti eszméken és azok hívein többnyire csak gúnyolódó megnyilatkozásoknak.
Nilbar Güreş: Soyunma / Undressing
A Mindsets talán legaktuálisabb műve a török származású, ám Ausztriában élő Nilbar Güreş videója, amely az Európában egyre erősebb iszlamofóbia közepette igyekszik rámutatni a homogenizáló nyugati tekintet károsságára és kioktató jellegére. A Soyunma/Undressing című videóban a művész folyamatosan vetkőzi le a különböző módokon megkötött fejkendőket magáról, megvilágítva, hogy amit általában egységesen a nőkkel szembeni elnyomás szimbólumaként definiálnak, az a különböző kötési technikák megismerésével az iszlám kultúra néprajzi elemzésének tárgya is lehetne, a kényszeres felszabadító szólamok ismételgetése helyett pedig meg lehetne látni mögöttük a tradícióhoz való tartozás kifejezésének igényét is.
Borsos Lőrinc: Önkritikus portré (2013-2015)
A tágabban vett identitás konstruálásának kérdését több kiállító művész is vizsgálja. Borsos János és Lőrinc Lilla, a Borsos Lőrinc művészalteregó megalkotói, Önkritikus portré (2013-2015) című projektjük során Szenteleki Gábor, festő és Oltai Kata, kurátor aktív részvételével létrehozták Borsos Lőrinc fiktív festészeti portréját, az alkotói folyamat, annak résztvevői és az általuk e folyamatban betöltött szerepek általánosabb érvényű kérdéseit (is) feszegetve.
Igor Bošnjak How socialist architecture shaped and influenced my personality? című fotósorozata az épített környezet személyiségformáló hatásáról tanúskodik, összekötve mindezt a régió szocialista hagyományának fel nem számolható maradványainak bemutatásával, illetve azzal az egyre tagadhatatlanabb beismeréssel, miszerint környezetet, rendszereket, beállítódást és leginkább gondolkodásmódot nem szokás (és lehetséges) egyik pillanatról a másikra lecserélni.
Kútvölgyi-Szabó Áron: Magán koordináta-rendszer
Hasonló gondolatot visz tovább Kútvölgyi-Szabó Áron is, aki munkájában saját nagypapájának mikrokörnyezetéből kialakított magánuniverzumát mutatja be, szinte geometriai pontossággal levezetve, milyen hatások milyen mechanizmusokat eredményeztek a férfi viselkedésében. A (koordináta-)geometria itt nem csak elméleti szinten jelen lévő hasonlat, hanem vizuálisan is manifesztálódik: a Magán koordináta-rendszer címre hallgató projekt során láthatóvá válik, milyen hatásokat követve, milyen mozgásokat alkalmazva találja meg a helyét az ember bizonyos távolságra az origótól. Vizualitásában nagyon hasonló Albert Ádám munkája is, aki tálcán kínált geometriai formáival teszi fel az örökérvényű kérdést, név szerint, hogy milyen okokra vezethető vissza egy-egy döntésünk meghozatala.
Tranker Kata: Faültetés
A mindsetek vizsgálatának utolsó kategóriája az oktatás, a tudás elsajátításának problematikusságára fókuszál. Ide tartozik Tranker Kata Faültetés című installációja, amelyben politikusok faültetéseiről készült videókkal mutat rá arra a beállítódásra, amelyben csak a végeredményre irányuló, szimbolikus gesztusok megtétele után egy folyamat le is zárul, tekintet nélkül a megkezdett munka további alakulására. Ezzel állítja szembe azt az oktatási stratégiát, melynek során diákok babot ültetnek el és nevelgetnek azzal a céllal, hogy a növényről való gondoskodás során, annak fejlődését figyelve sajátítsák el a törődés mibenlétét.
A tudás értő módon való megszerzésére reflektál a kiállítás utolsó munkája is: It is now a matter of learning hope című videójában Irina Botea a gondolatok eszetlen bemagolásának állít görbe tükröt, miközben rámutat a fizikai és szellemi fejlődés szétválasztásának és hierarchizálásának értelmetlenségére is.
Irina Botea: It is now a matter of learning hope
A Mindsets a mindennapjainkat alakító hatások felvillantásával kívánja tudatosítani bennünk, milyen befolyások által jönnek létre azok a beállítódások, ha úgy tetszik, “szűrők”, amelyeken keresztül a világról alkotott képünk összeáll. Eközben pedig felhívja a figyelmet az egyszerre saját magunk és rajtunk teljesen kívül álló, külső tényezők által mérnöki pontossággal megszerkesztett identitásunk esetlegességére is.
Albert Ádám munkája
A cikk lejjebb folytatódik.