A Magyar Nemzeti Galéria termeiben nem a westernfilmekből ismert észak-amerikai indiánok tárgyait csodálhatja meg a látogató, hanem Pados Gábor és Pajor Zsolt kortárs gyűjteményét.
A furcsa névre keresztelt kollekció, mely a két tulajdonos által alapított Írókéz Papír- és Írószer Nagykereskedelmi cég nevéből származik, napjaink magyar képzőművészetének egyik legjelentősebb magángyűjteménye. A két szombathelyi üzletember kollekciójának magvát az 1980-as és az 1990-es évek fordulóján bemutatkozó művészgeneráció, főleg az Újlak-csoport és a vonzáskörébe tartozó művészek alkotásai képezik (Ádám Zsolt, Farkas Gábor, Szarka Péter, Németh Hajnal, Ravasz András stb.). A gyűjtemény arculatát az teszi egyedivé, hogy a Pados-Pajor kettős évtizedeken keresztül meg tudta őrizni kezdeti nyitottságát, a progresszivitás iránti kíváncsiságát. Ezért a hagyományos olaj-vászon munkák, grafikák vagy szobrok mellett olyan új műtípusok is részét képezik az anyagnak, mint a digitális printek, videók és installációk. A kortárs fogalmát szabadon értelmezik; a középgenerációs művészek (Szűcs Attila, Varga Ferenc) mellett pályakezdők (Batykó Róbert, Tarr Hajnalka) alkotásai is megtalálhatók a gyűjteményben, mely profilja elég rugalmas ahhoz, hogy felöleljen olyan, a jelenlegi művészeti élet keretei közé nehezen beilleszkedő művészek munkáit, mint például Szigeti András vagy Halász Péter.
Ebből a vegyes, és tagadhatatlanul a két gyűjtő szubjektív ízlését tükröző kollekcióból most több mint kétszáz mű látható a kiállításon, mely Várnai Gyula egyik alkotásától kölcsönözte címét: Az idő legújabb cáfolata. A tárlat nem annyira filozofikus, mint a cím sugallja. Van itt humoros és groteszk, játékos és horrorisztikus, a giccs, vagy az infantilizmus határát súroló munka egyaránt. Mivel a gyűjtemény tulajdonosai nem muzeológiai vagy befektetői szemmel vásárolnak, ezért elég széles merítést láthatunk a közelmúlt magyar vizuális művészetéből. A volt Munkásmozgalmi Múzeum termeiben néhány installáció igazán kitünően alkalmazkodik a hely régi szelleméhez. Tarr Hajnalka több száz apró állatfigurából álló Instant nyája az emelet egyik márványfolyosóját népesíti be, de remek asszociációra ad alkalmat Halász Péter falra függesztett nagyméretű revolvere, az Első látásra trófeának kinéző tárgy. Várnai Gyula idei munkája, a Neonbéke ennél jobb helyen nehezen képzelhető el. A térbe belógatott világító kompozíció az 50-es, 60-as évek szocialista ideológiájának világbéke frázisát idézi fel, legalábbis azok számára, akik átélték ezt az időszakot. A január végéig nyitva tartó kiállítás fő erénye a sokszínűségben rejlik. Az Irokéz Gyűjtemény sokkal jobban lépést tart napjaink hazai művészetével, mint a közgyűjtemények, és szélesebb betekintést enged a kortárs művészetbe, mint bármely privát galéria. A minőségről persze megoszlanak a vélemények, de mindenki szabadon döntheti el, hogy mi fér bele az általa még művészetnek tartott kategóriába.
Juhász Sándor: Irokéz Gyűjtemény a budai várban
A Magyar Nemzeti Galéria termeiben nem a westernfilmekből ismert észak-amerikai indiánok tárgyait csodálhatja meg a látogató, hanem Pados Gábor és Pajor Zsolt kortárs gyűjteményét....