„Az építészet akkor érdekes, amikor annyira egyszerű, amennyire lehet,
miközben olyan komplex, amennyire lehetséges.” Az idézet a japán Tadao
Andótól, a világ egyik jelentős építészétől származik, akinél a
komplexitás jóval többet jelent, mint egyszerű funkcionalitást. A
gyakorlatban ez leginkább az oszakai mester templomépületein válik
nyilvánvalóvá. Az egyik legismertebb munkája a Fény Temploma, melynek a
kereszt alakban áttört oltárfalán beáramló külső fény gyakori témája a
fényképészeknek.
Klein Rudolf épületfotográfiáin is feltűnik ez a templombelső, amely egy kockája a japán tervező öt épületéről készített fotósorozatnak. A fényképész nem csak vallási építményt (Rokko-hegyi kápolna), de múzeumot (A szépművészetek kertje, Csikacu Aszuka Múzeum) és a Benetton cég olaszországi Trevisoban lévő Művészeti és Design Kutató Intézetét is lencsevégre kapta. A Budapest Galéria óbudai helyiségében megrendezett kiállítási anyag az épületek egy-egy részletére helyezi a hangsúlyt. Az építésztörténész Klein ezeken keresztül igyekszik bemutatni Tadao Ando tervezői munkásságának jellemző vonásait.
Függetlenül az épület funkciójától, nehéz nem észrevenni, hogy milyen hangsúlyos az építmény és a természet közötti összhangra való törekvés – ez a harmóniakeresés a japán művészet jellegzetességei közé tartozik. Ebből a szempontból a mester egyik legjobb munkája a Víz Temploma (Awaji sziget, Japán, 1991), melynek képei sajnos nem láthatók a mostani kiállításon.
Tadao Andóra nagy hatást gyakoroltak Le Corbusier és Ludwig Mies van der Rohe munkái, melyekből sokat merített, de az így nyert gondolatok egyéni világán átszűrve formálódtak épületekké. A végeredmény a japán hagyományok és a nyugati tradíció szintézise lett, melyet mindkét kultúrkör magáénak tud érezni. Nem véletlen, hogy tevékenységét az építészeti „Oscarnak” nevezett Pritzker-díjjal ismerték el 1995-ben.
A kiállítás jó alkalom arra, hogy felhívja a közönség figyelmét a japán építészetre, melynek nemzetközi térnyerése egyre jelentősebb. (Névjegyét hamarosan Budapesten is leteszi: ő tervezi a Villa Budapest belő tereit.) Bizonyság erre, hogy a rangos díj idei birtokosa szintén a távoli szigetországban működő Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa építészpáros, akiket a nagyvilág leginkább SANAA néven ismer.
Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóháza
2010. május 20. – 2010. június 20.