Juhász Sándor: Svájci magángyűjtemény a Szépművészetiben

Bern és Grenoble után, most Budapesten mutatkozik be a klasszikus avantgárd alkotásokból álló Rupf-kollekció. A magángyűjtemény létrehozója Hermann Rupf svájci kereskedő volt, akit a véletlen vezetett a műgyűjtés területére. Német barátja, Daniel-Henry Khanweiler, akit tőzsdeügynök szülei Párizsba küldtek szakmai tanulmányútra, inkább a műkereskedéshez érzett elhivatottságot, mint a pénzügyi tevékenységhez. 1907-ben galériát nyitott a francia fővárosban, és az ismert nevek helyett, a Montparnasse fiatal, új szemléletet hozó művészeit állította ki. Khanweiler, aki később ismert és jelentős műkereskedő lett, a kubizmus támogatói közé tartozott; megrendezte Georges Braque első kiállítását, bemutatta Juan Gris, Fernand Leger és Picasso munkáit is. Ezek a művészek a század elején még messze nem örvendtek olyan hírnévnek, mint napjainkban, alkotásaik nem voltak túl kelendőek. Rupf, nyílván a segítés szándékával, a galéria első vásárlói közé tartozott. Az ekkor megszerzett Braque és Picasso festmények, ma a kubizmus korai szakaszának legfontosabb alkotásai közé tartoznak.A műkereskedő segítségével Rupf és felesége igazi gyűjtővé váltak, sok képet már a készülésük évében, szinte a festőállványról vásároltak meg. Picasso műtermében tett látogatások hatására, Rupf érdeklődésének középpontjába a kubizmus került, mely később a gyűjtemény súlypontját is meghatározta. A svájci gyűjtő 1908-ban ismerte meg Georges Braque munkásságát, s ettől kezdve a festő rendszeres vásárlójává vált. A házaspár több művésszel ápolt személyes kapcsolatot, például Paul Klee svájci festővel, akit képei megvásárlásával támogattak már a tízes évek elején. Rupf a legnagyobb Klee gyűjteménnyel rendelkezett – hozzávetőleg 180 mű volt a birtokában  -, de nagy részét az ötvenes években eladta, illetve elajándékozta, így ma csak tizenhét alkotás tartozik a kollekcióba. A Bauhausban tanító Kandinszkij Kleen keresztül került kapcsolatba a gyűjtővel, aki főleg üzleti tanácsokkal látta el a festőt. Kandinszkij művei nem voltak elég líraiak Rupf számára, de ennek ellenére, gyűjteménye jó néhány konstruktivista alkotást őriz az orosz művész munkásságából. A házaspár – utódok hiányában – 1954-ben hozta létre a Hermann és Margrit Rupf Alapítványt, azzal a céllal, hogy ápolja és bővítse a közel 300 alkotást tartalmazó gyűjteményt, amely a berni Kunstmuseumba került megőrzésre. Az alapítvány vásárlásainak köszönhetően, a budapesti kiállítás kurátora, Geskó Judit már 900 darabossá bővült kollekcióból válogathatott erre a kiállításra.

A Szépművészeti Múzeum „Picasso, Klee, Kandinszkij” című tárlatán közel száz alkotás tekinthető meg. A legkorábbiak az 1900-as évek elejéről, a legkésőbbiek az 1960-as évekből származnak. Ez utóbbit, Hans Arp néhány munkája képviseli. A bemutatott anyag jelentős része a klasszikus avantgárd művészet legfontosabb irányzataira mutat példát; André Derain és Othon Friesz képei a fauvizmust, Georges Braque, Pablo Picasso, Juan Gris munkái a kubizmust reprezentálják.  A korszakról adott képet Henri Laurens, Fernand Léger, Paul Klee és Vaszilij Kandinszkij művei árnyalják. A kiállítás címében szereplő három művésztől összesen 41 alkotás látható. A művek között alig találunk nagyméretű képet, mivel a vásárlások alkalmával Rupf egy berni polgárház szobáinak méretében gondolkodott. A tárlat anyagának kétharmada, egyedi és sokszorosított papíralapú műalkotás (ez különben a teljes gyűjteményre jellemző), melynek oka egyértelműen Rupf korlátozott anyagi lehetőségiben keresendő. De a kiállítás jelentőségét nem a méret, vagy a technika határozza meg, hanem a korszak, melyet bemutat. A Szépművészeti Múzeum a Monet és barátai című tárlatával egy olyan „sorozatot” indított el, mely a modern képzőművészet jelentős állomásaira világít rá. Ez a szándék vezette, a Van Gogh, és a mostani kiállítás megrendezését is. Tagadhatatlan, hogy ez utóbbi nem oly nagyszabású, mint az előzőek, de képet ad a századelő művészeti irányzatairól.
Azok, akik csak a hazai kiállításokon találkoznak az európai képzőművészet alkotásaival, kimondottan ajánlott a tárlat megtekintése, mivel a korszak megismerésére már régóta nem volt ilyen lehetőség Magyarországon. A tájékozottabbak számára egy-egy korai Braque, vagy Klee kép gyakorolhat vonzerőt. Remélhetőleg, már nem kell sokat várni a Szépművészeti Múzeum 20. századi állandó kiállításának megnyitására, mely fényében az átlag látogató is könnyebben eligazodhat az időszaki kiállítások világában.

Picasso, Klee, Kandinszkij – A svájci Rupf-gyűjtemény remekművei
Szépművészeti Múzeum, 2007. október 26 – 2008. január 27.