Bár rajztehetségével már fiatal korában kitűnt, ő mégis inkább az irodalmat választotta. Az 1962 óta Párizsban élő költőnőnek 1969 óta sorra jelennek meg francia és magyar nyelvű verseskötetei, olyan művészek illusztrációival, mint Alain Kleinmann, Frans Schuursma, Dorosz Károly, Slomo Selinger és Bíró János. Legutolsó kötetéhez azonban, a Széphalom Kiadónál 2003-ban megjelent A Harmadikhoz már ő maga készített rajzokat.A képzőművészethez, bár más formában, már korábban is szoros kapcsolat fűzte, mivel éveken keresztül a Musée d’Arts Moderne-ben dolgozott, ahol képek, szobrok vették körül, művészekkel találkozott. Magángyűjtemény című, 1997-ben kiadott kétnyelvű kötetében azoknak a festőknek, többek között Rembrandt, Monet, Modigliani, Chagall, Léger, Hantai művészetét foglalta szavakba, akik különösen nagy hatást gyakoroltak rá. Költeményeiben a képeket szavakká (« …az órák lágy törzséből ketyegnek a percek….Dalí», a szavakat képekké formálja («apám arcát rajzolom színes szavakkal» « …..Kollázs lett a táj, fest az ősz, jéggé válnak a szobrok»). Néhány évvel ezelőtt beiratkozott egy festőiskolába, ahol tehetségével, ösztönös ábrázolókészségével tanárait is meglepte. A csoportos kiállítások után, most érkezett el oda, hogy önállóan is bemutatkozhasson. A harminckét akvarellel, guassal, pasztellel és vegyes technikával készített, többnyire expresszív kép közt szerepel portré, tájkép és csendélet is. Többségüknek a költői címe, mint az Őszi borongás, Álomhalász, Fölszálló hangjegyek, árulkodik arról, hogy alkotójuk nemcsak a festészethez, de a lírához is közel áll. A kiállítás július 2-ig tart nyitva.
Június 23-án nyílik Párizsban, a Galerie Calligraphis-ban Forrai Eszter első önálló kiállítása
Bár rajztehetségével már fiatal korában kitűnt, ő mégis inkább az irodalmat választotta. Az 1962 óta Párizsban élő költőnőnek 1969 óta sorra jelennek meg francia és magyar...