Az évszázad adományaként emlegetik Anthony d’Offay ajándékát, aki 80%-os kedvezménnyel – a műalkotások valamikori beszerzési árán – engedte át világhírű gyűjteményét a Tate-nek és a Skót Nemzeti Galériának (NGS – National Galleries of Scotland). Viszonylag gyakorta előfordul, hogy a magángyűjtemények végállomása egy múzeum. Több külföldi és hazai kiállítóhely pályafutása is így indult, gondoljunk csak a szentpétervári Ermitázsra vagy a New York-i Metropolitan Múzeumra, és köztudottan Henry Tate gyűjteménye képezi az alapját a londoni Tate galériák anyagának is.
Anthony d’Offay, aki régebben a New York-i Guggenheim Museumot is megajándékozta egy Warhol-alkotással, még 2006-ban tárgyalásokba kezdett a világ legnagyobb galériáival, 28 év alatt összegyűjtött kollekciójának elhelyezéséről.
A Tate és az NGS már ekkor együttesen lépett fel, hogy közösen vessék latba befolyásukat az exkluzív gyűjtemény megszerzése érdekében. Hosszas tárgyalások után d’Offay a héten a skóciai Edinbourgh-ban jelentette be a megbeszélések eredményét, abban a városban, ahol a hatvanas években művészeti tanulmányait folytatta.
A gyűjteményt – amelynek értékét 125 millió angol fontra becsülik a szakértők – d’Offay mindössze az összeg töredékéért, 28 millióért engedi át két brit intézménynek. A megjelölt összegből 26,5 millió font kerül d’Offay tulajdonába, másfél millió pedig az ajándékozás adminisztratív költségeit hivatott fedezni. Az összeget a Brit Kulturális Minisztérium (10m), a Skót Belügyminisztérium Kivitelezés Ügyosztálya (10m), a Nemzeti Örökség Alap (7m) és az Art Fund (1m) adta össze. Ez a legjelentősebb adomány, amelyben a két múzeum valaha is részesült.
D”Offay több mint 40 éven át volt a világ vezető műkereskedőinek egyike, Európa és Amerika legjelentősebb művészeinek barátja és képviselője. A 60-as évek végén kezdett kortárs művekkel kereskedni. 1969-ben alapította meg úttörőnek számító galériáját a londoni Dering Streeten, melyben igényes bemutatókat rendezett Lucian Freud, Gilbert & George, Eduardo Paolozzi, Frank Auerbach és más kortárs alkotók műveiből. A 70-es években, felvásárolva a munkák legjavát, páratlan válogatást hozott létre az elmúlt ötven év művészeti remekeiből. A 90-es években a yBa (young British artists) mozgalom létrejötténél bábáskodott, felkarolta és segítette több képviselőjének karrierjét, köztük Rachel Whiteread-ét vagy Sarah Lucas-ét.
D”Offay meghatározó, ízlésformáló egyénisége lett a brit művészeti életnek, miközben anyagilag is egyre sikeresebbé vált hosszú pályafutása folyamán. Mindenkit meglepett, amikor betöltve hatvanadik életévét, 2001-ben, bejelentette, hogy nyugdíjba vonul és 2002-ben bezárta galériáját.
A felajánlott gyűjtemény 725 műlkotásból áll, köztük Joseph Beuys, Damien Hirst, Jenny Holzer, Jeff Koons, Jannis Kounellis, Sol LeWitt, Bruce Nauman, Gerhard Richter, Bill Viola, Andy Warhol, Lawrence Weiner, Francesca Woodman, Georg Baselitz, Ellen Gallagher, Richard Hamilton és Cy Twombly műveivel.
Jellemző d’Offay alaposságára és szakértelmére, hogy fontosnak tartja egy-egy művész munkáit külön teremben kiállítani, bemutatva az illető fejlődésének állomásait. A gyűjtemény 50 speciális szobába rendezendő, de ezeken kívül néhány terem különböző alkotók összeillő, vagy egybecsengő alkotásait mutatja majd be. A kurátori teendőket az elkövetkező öt évben maga Anthony d’Offay vállalta, természetesen ingyenesen.
A kiállítási anyag nagy helyigényű – legalább másfél emeletet megtöltene a Tateben – így annak elhelyezése mindkét galéria számára megoldandó problémát jelent.
A Tate számára a megoldás a terjeszkedés. Most válik érthetővé a tavalyi év végén nagy hírveréssel, makettekkel prezentált bővítési terv bejelentése. A jelenlegi épület mögé, amelyet tíz éve egy erőműből alakítottak át, egy többemeletes üvegpalotát terveznek. A valamikori olajtartályok helyét máris elkezdték előkészíteni az új szárny alapjaihoz. Az építkezés várhatóan 2012-re fejeződne be, lehetőséget teremtve az újonnan megszerzett művek bemutatására.
A sajtónyilatkozat kibocsátása óta két Andy Warhol nyomat látható a Tate Modernben, azzal a felirattal, hogy a művek Anthony d’Offey nagylelkű ajándékából valók.