London köztudomásúan a művészeti események egyik legjelentősebb központja. A városban hivatalosan 690 galéria van, számuk az alkalmi és a kis magángalériákkal együtt csaknem kétezerre tehető.
A város felsőoktatási intézményeinek szinte mindegyikében folyik művészeti képzés, és a végzős hallgatók száma minden évben több százra rúg. Köztük egyre több a Magyarországról érkező fiatal, akik képzésük során nem csupán a különböző választott alkotói technikákban merülnek el, hanem abban is, hogy további fejlődésük érdekében milyen lehetőségeik vannak különféle finanszírozott projektekben való részvételre.
A Vermont Studio Centre (továbbiakban VSC)
a legnagyobb műteremprogram az USA-ban. Havonta 50–60 vizuális művészt, írót vagy költőt fogad a világ minden tájáról, hogy egy hónapon át ítélkezés nélküli, biztonságos környezetben alkothassanak. A programban több generáció vesz részt, kezdő és befutott művészek egyaránt. A soknemzetiségű csoport minden tagja lelkes és termékeny, hiszen bátran kísérletezhet; támaszt és mentort talál a különféle médiákban dolgozó kollégák között. Valamennyiük számára inspiráló, hogy nem kell a mindennapi élet gondjaival foglalkozniuk.
Szűr Renáta kommunikáció és film szakon végzett Magyarországon, majd 2004-ben a londoni Camberwell College of Arts fotó szakára iratkozott be. 2007-ben diplomázott és azonnal sikerült bekerülnie egy izlandi műteremprogramba. 2009-ben a VSC programjába válogatták be, és szeptemberben egy hónapra a Gihon-parti Vermontba utazott.
A résztvevők hamarosan kisebb csapatokba vagy együttműködő alkotó-párokba tömörültek, néhány hónappal a program után újra felvették a kapcsolatot és megalakították a Gihon River Collective elnevezésű csoportot. A tagok közé 28 vizuális művész és 6 irodalmár tartozik. Hamarosan közös weboldaluk is elkészült, amelyhez az egyes művészek saját weblapja is kapcsolódik. Első közös projektjük egy kiállítás megszervezése lett. A londoni Christy Symington szobrászművész vállalta magára a főkurátor szerepét. A műteremprogramon való részvételük évfordulójára a Vermontban-, illetve a rákövetkező évben elkészített alkotásaikat állították ki.
Londonban az ismert és elegáns Notting Hill Gate környékén találtak maguknak egyet a már említett alkalmi galériák közül. A thaiföldi születésű, de Londonban végzett és itt élő Chutima Kerdpitak sietett Christy segítségére a szervezőmunka elvégzésében, majd harmadikként az USA-beli Erin Lee Benson vállalta a segédkurátor szerepét. A kiállítás köré hamarosan számos kísérőesemény szerveződött: performanszok, felolvasóestek, a csoporthoz nem tartozó, ám azt támogató művészek külön kiállítása, kerekasztal beszélgetés és gyermekek számára szervezett művészeti alkotóműhelyek. A kiállított művek mindegyike eladó, közülük számos vevőre is talált. (Ezen írás szerzője az írországi Ciara Foster repülő madarára feni a… pénztárcáját.)
Szűr Renáta a VSC-program alatt még fotós projekten dolgozott. A Gihon folyót ábrázoló fényképeit a víztükröt fülelve készítette. Nem elírás: valóban a fülkagylóját használta a fényképezéshez, ennek titkát azonban egyelőre nem volt hajlandó elárulni. A program után továbbra is a hang és a látvány viszonya foglalkoztatta, de új anyagokkal kezdett kísérletezni. Hangszalagokból horgolt fali installációjának elkészítése 270 órát és 9500 méter szalagot vett igénybe.
A hang és a látvány, illetve annak időbeli és térbeli aspektusai iránt érdeklődő, konceptualista megközelítésekhez vonzódó művész mindkét típusú projekten továbbra is dolgozik. (Ez azt jelenti, hogy akkor is lehet alkalmunk Szűr Renáta ilyen jellegű művei közül vásárolni, ha nem bizonyul csupán kacsának a hír, amely a megnyitón kapott szárnyra, hogy Saatchi megvásárolta az alkotások egy részét.)
A tagok második projektje egy alapítvány létrehozása. Minden kiállító művész felajánlott egy alkotást, hogy az eladásból befolyó összeggel – ezúttal egy Angliában élő – művésznek biztosítsanak lehetőséget a VSC programjában való egy hónapos részvételre. A műveket egységesen 175 font értékben határozták meg, s már az első napokban összeszedték a kiutaztatás költségeit. Az ösztöndíj elnyerésének feltételeiről a csoport weblapján található bővebb információ; a pályázatok leadási határideje 2011. február 15-e.
A kiállítás október elejéig tekinthető meg. A csoport további terveiről és sorsáról is a www.gihonrivercollective.com című weblapon értesülhetnek.
