Prágáig utaztam s most elmesélem, mi mindent lenne érdemes tanulnunk cseh szomszédainktól, a design területén. Mindezt ujjal mutogatás, vádaskodás és számonkérés nélkül. Mert néha az is elég, ha csak megnézzük azt, ami működik.
A KÖVETKEZŐ MEGÁLLÓ: PRÁGA, CZECHDESIGN
A Czechdesignnal közös történetünk évekkel ezelőtt kezdődött, amikor felfedeztem: nem is olyan messze létezik egy fiatal csapat, amely hisz a cseh design sikerességében. Szerettem volna közvetlen közelről látni, hogyan dolgoznak. Testközelből megfigyelni egy működőképes modellt, látni egy pozitív példát a saját szememmel, hogy elhiggyem: ezt idehaza is meg lehet csinálni. Sőt, nem csak lehet, de kell is.[i]
Mikor befutott a vonatunk a központi pályaudvarra, akkor értettem csak meg igazán: nem kritikus, hanem utazó vagyok, aki érdeklődéssel vegyes kíváncsisággal szemlélődik egy idegen országban. Akkor ott eldöntöttem: nem lesznek „bezzeg a cseheknél” kezdetű mondatok. Egyszerűen csak szeretném megtudni, hogyan csinálják. Hogyan képes egy maroknyi csapat több mint tíz éve működtetni egy olyan szervezetet, amelyhez hasonló Magyarországon jelen pillanatban nem létezik – pedig létezhetne.
Ebben a tanulmányban a Czechdesign tevékenysége mentén egyúttal a magyar párhuzamokra, hasonlóságokra és eltérésekre is kitérek. Vizsgálatom kiindulási pontja a szervezet – zömmel cseh nyelvű – honlapja, amelynek szerkezete ideális vezérfonalnak mutatkozik ahhoz, hogy a designt érintő fontosabb kérdéseket felvethessem.[ii]
ELŐZMÉNYEK: DESIGN TERMINÁL
2016. május 2-án fogalmaztam meg azt az e-mailt, amiben a Czechdesign tevékenységét követendő példaként említem. A levelet az akkori főnökömnek, Böszörményi-Nagy Gergelynek, a Design Terminál ügyvezetőjének írtam. Ha jól emlékszem, feladatként kaptuk, hogy fogalmazzuk meg: milyen projektekben dolgoznánk szívesen, és mindez miképp valósulhatna meg a Design Terminál berkein belül.
Szia Gergő, (…)
Egy ideje már rábukkantam erre a szervezetre:
Czechdesign – Prága (2003-), független szervezet, fiatal csapat a cseh fővárosban. Munkájukat a Kultúráért felelős Minisztérium, Prága városának első kerülete és a Fővárosi Önkormányzat támogatja, az elmúlt évek során közel 40 fősre bővült a csapat (…).
Kiállítások szervezésével, design pályázatok figyelésével foglalkoznak, figyelik a piaci igényeket, összekapcsolják a cégeket a szabadúszó tervezőkkel, komoly adatbázist építettek fel (5700 kontakt a designerekhez), szakmai beszámolókat, cikkeket jelentetnek meg saját weboldalukon (szociális design, tervezés a gyakorlatban, a jövő designja, stb.), amely a szakma és a laikusok számára is fontos és érdekes lehet. 2013-ban elindították konzultációs programjukat CZECHDESIGN/Lab név alatt (ha jól értem, ez elsősorban a vállalatok, cégek számára tárja fel a design hasznosságát). Külön szolgáltatásaik vannak a tervezők, designerek és külön a vállalatok/cégek számára. A tervezők számára elérhetővé teszik a legfrissebb álláslehetőségeket, pályázatokat, stb., a cégek számára pedig konzultációs alkalmat biztosítanak és összekötik őket a megfelelő tervezővel (grafikus, fejlesztő, formatervező, stb.).(…) Azt gondolom, hogy egy nagyon erős adatbázist mindenképp fel kellene építenünk az elkövetkezendő időszakban, mert ezt nagy hiányosságnak látom. Sokszor előfordul, hogy megkeresnek, megtalálnak bennünket, hogy ajánljunk grafikust, varrónőt, asztalost, stb., és nem tudunk feltétlen mihez nyúlni. Ezzel szerintem érdemes lenne többet foglalkozni (…)
Levelemre nem érkezett válasz. Bár az e-mailben egy másnapi megbeszélésre hivatkozom, ahol személyesen is felvezetem a már leírtakat, nem emlékszem, hogy sor került volna erre a találkozóra. A Design Terminál nem sokkal ezután átalakult: portfóliójából a klasszikus értelemben vett design vállalkozások támogatása szinte teljes mértékben kikerült, helyette ma már inkább start-upok mentorálásával foglalkoznak. Korábbi kezdeményezéseik – amelyek keretében a hazai designereknek nyújtottak bemutatkozási lehetőséget, szakmai útmutatást, vállalkozásfejlesztési tanácsadást – megszűntek, átalakultak, vagy más szervezetek vették át a projektek lebonyolítását.
Az eleinte nonprofit szervezetként, majd önálló költségvetési szervként működő Design Terminál a „kreatív iparágakban induló vállalkozások hazai és nemzetközi piacra lépését és eredményes piaci tevékenységét” segítette különféle szakterületeken (innovatív technológiák, formatervezés és ipari formatervezés, divatipar és divattervezés, urbanisztika és várostervezés). A fókuszváltás következtében az ezeken a területeken működő vállalkozások, hazai márkák számára aligha akad jelen pillanatban olyan egyéb más szervezet, amelyhez hasonló kérdésekkel tudnának fordulni.
Valamivel több, mint három évig dolgoztam a Design Terminálban, főképp design fókuszú projekteken. Az ilyen típusú kezdeményezések megszűnésével úgy éreztem, nekem sincs tovább maradásom: fájó szívvel elköszöntem a csapattól, és szabadúszó lettem.[iii]
A magyar design közelében maradtam, miközben nem feledkeztem meg a Czechdesignról sem, akiknek – rég megkopott szlovák nyelvtudásomat felfrissítve – továbbra is nyomon követtem tevékenységét.
A csehekkel, csehszlovákokkal közös múltunk (különösen az enyém) és szociokulturális ismereteink fényében kifejezetten érdemes lenne megvizsgálnunk azt, hogyan változott a design intézményrendszere, a design és a gazdaság viszonya a két szocialista országban, ti. Magyarországon és Csehszlovákiában, majd később Szlovákiában, és hogy mindezek nyomán hová érkeztünk el 2019-ben. A történeti és gazdaságpolitikai áttekintés a tárgykultúrára, a tervezők és az állam akkori szerepére és helyzetére vonatkozóan mindenképp érdekes tanulságokkal szolgálna, ám mostani beszámolóm célja nem ez.[iv]
A CZECHDESIGN TÖRTÉNETE ÉS KÜLDETÉSE
A hosszú vonatút után kissé elcsigázottan, de annál nagyobb kíváncsisággal indulunk a Vojtěšská utcába. Itt található a Czechdesign ún. főhadiszállása, amely iroda, galéria és designbolt egyben. A shopban cseh tervezők tárgyait vásárolhatjuk meg, az irodában folyik a szerkesztőségi munka. Az iroda hátsó részében, a tárgyalóban Hana Havlová és Kamila Matějková fogadnak bennünket. Hana elsősorban az álláshirdetések felkutatásával és kezelésével, Kamila pedig a különféle design projektek és pályázatok menedzsmentjével foglalkozik. Alapvetően nincs nagy nyüzsgés a szerkesztőségben: a kollégák közül jópáran az éppen zajló Designblokra látogattak ki, az online magazin főszerkesztőjével, Veronika Pařízkovával is csak egy gyors bemutatkozás erejéig találkozunk – épp indul Kassára az Eastern Design Conference eseményre. Hanát és Kamilát elsőként a Czechdesign alakulásának körülményeiről kérdezzük.
FÜGGETLENSÉG
2003-ban az UMPRUM (Vysoká škola uměleckoprůmyslová v Praze), vagyis a prágai iparművészeti főiskola néhány végzős hallgatója úgy döntött, létrehoznak egy weboldalt, ahol cseh designerekről szóló cikkeket közölnek, s ahol a tervezők szakmai portfoliója is elérhető lesz majd. Ekkoriban még működött a Cseh Design Centrum (Design Centrum České republiky, 1991-2007), amelyet 1991. januárjában hoztak létre, s amely nemcsak nevében, de tevékenységét tekintve[v] is rokonságot mutat a mi Design Centerünkkel, amely 1977-ben kezdi meg érdemi működését. A Design Center, vagy másnéven az Ipari Formatervezési Tájékoztató Központ „feladata és célja, hogy segítse az ipari formatervezés fejlődését hazánkban. A formatervezés értékeinek széles körű megismertetésével, a tervezés feltételeinek javításával támogassa ipari termékeink, tárgyi környezetünk minőségi színvonalának emelését.”[vi] A Magyar Kereskedelmi Kamara a Design Center megalapításával Pohárnok Mihályt bízta meg.
Úgy tűnik tehát, hogy hasonló erők munkálkodtak a design intézményrendszerének kialakulását illetően csehszlovák és magyar földön egyaránt, amely persze talán a szocialista múltra való tekintettel korántsem meglepő. Mégis, mintha a cseheknek jobban sikerült volna megtartaniuk a fókuszt: az állami intézményi közegben, a folyamatos átalakulások és szemléletváltás következtében Magyarországon nem szilárdulhatott meg egy erős bázis, amely hosszútávon alkalmas lett arra, hogy képviselje a magyar tervezők és design vállalkozások érdekeit. Ezzel szemben a cseheknek úgy tűnik, sikerült kihúzniuk a megoldhatatlannak látszó kérdés méregfogát azzal, hogy a Czechdesignt mint független szervezetet megalapították.
A cseh design iránti elköteleződésben nincsenek egyedül: partnereik között találjuk (többek között) a Cseh Kulturális Minisztériumot, Prága városának első kerületi vezetőségét, vagy például a cseh IKEA-t, a Kniha Zlín könyvkiadót és a Model Obaly vállalatot.[vii] Utóbbi a Czechdesignnal közösen szervezi meg a több, mint 20 éves múltra visszatekintő ’Mlady obal’ / ’Model Young Package’ nemzetközi csomagolástervezési pályázatot.[viii] 2018-ban a pályázat témája a ’Coffee Mania’ volt, és több, mint 700 tervező jelentkezett pályamunkával, a világ minden tájáról. A Czechdesign nemcsak a pályázat lebonyolítását vállalja, hanem – az együttműködés keretében – híreket, beszámolókat, interjúkat is megjelentet a honlapon.[ix]
A jelenlegi csapat elmondása szerint az alapítók a tervezők portfoliójának bemutatására szerették volna helyezni a hangsúlyt, azonban a várt lelkesedés elmaradt. Így aztán a maroknyi csapatnak magának kellett megteremtenie a személyes, élő kapcsolatot a tervezőkkel és megfelelő stratégia mentén kialakítani az új online felület szerkezetét és tartalmait.
TÁJÉKOZTATÁS
Mára a czechdesign.cz oldal a legrégibb és egyben a legolvasottabb online design magazin Csehországban.[x] Az alapítás óta eltelt tizenöt év alatt a csapat küldetése nem változott:
„Meggyőződésünk, hogy a jó design kreatív módon képes megoldást kínálni mindennapi problémáinkra, és jobbá teszi a hétköznapi emberek életét, szem előtt tartva azok sajátos igényeit. (…) Hisszük, hogy ezáltal egészséges versenyhelyzetet teremthetünk, elismert és anyagilag is megbecsült tervezőket adhatunk a világnak, és még több jó minőségű, funkcióját betöltő termékkel (és szolgáltatással) találkozhatnak a felhasználók.”[xi]
A czechdesign.cz oldalnak három célközönsége van:
1) a design iránt érdeklődő olvasók,
2) a designerek,
3) a vállalatok, vállalkozások, cégek.
Az 1), vagyis a design iránt érdeklődő olvasók kiszolgálására épül a tartalmak zöme. Az ismeretterjesztés és tájékoztatás sokféle formában jelenik meg: naponta 2-3 cikk kerül fel az oldalra, amelyek a legfrissebb újdonságokról számolnak be, tudósítanak design eseményekről, bemutatnak egy-egy tervezőt vagy új kollekciót, a cseh designvilág legfontosabb híreit vonultatják fel.[xii]
Létezik egy ’ajánló’ is, ahol workshopokra, előadásokra, kiállításokra és nyílt pályázatokra hívják fel a figyelmet. Ezek a szakma, vagyis a 2) designerek számára is fontos tartalmak lehetnek.[xiii]
A Czechdesign saját kiadványában tájékozódhatunk arról, hogyan is kell elképzelni a tervezővel történő közös munkát (árajánlat, brief elkészítése és tolmácsolás, határidők, tiszteletdíj, munkadíj, százalékos sikerdíj, stb.). Az egyik legfontosabb rovat az álláshirdetések. A Czechdesign munkatársai szerint az oldalt látogatók java része ez iránt a tartalom iránt érdeklődik leginkább.[xiv] A rovat folyamatosan frissül: az elhelyezkedni kívánó, munkát kereső kreatívok (grafikus, art director, design manager, ipari formatervező, belsőépítész, stb.) számára releváns álláshirdetéseket gyűjtenek itt össze. Hana elmondása szerint ez nem könnyű feladat, hiszen folyamatos monitorozást igényel, a különféle állásportálok böngészését és megfelelő, releváns hirdetések kiszűrését. Szerencsére egyre többen vannak, akik közvetlenül a Czechdesignnal veszik fel a kapcsolatot, ha kreatív munkaerőre van szükségük.
SZAKMAISÁG
A Czechdesign célközönsége közül talán a legfontosabbak a vállalatok, vállalkozások, cégek. Nemcsak összegyűjtik a legfrissebb design pályázatokat, ők maguk is koordinálnak nyílt és zárt pályázatokat, teljes körű konzultációs lehetőséget biztosítanak olyan vállalatok számára, amelyek a design eszközével szeretnék fejleszteni management készségeiket, vagy szeretnék megtalálni a megfelelő tervezőt, legyen szó akár arculat- vagy terméktervezésről, egy már meglévő termék újrapozicionálásáról.[xv]
Minden feladat közül talán ez a legnehezebb: szemléletformálás nemcsak a hétköznapi felhasználók, de cég-, és vállalatvezetők, vállalkozók fejében egyaránt. Meggyőzni a döntéshozókat a design hozzáadott értékéről. Összekapcsolni a piac szereplőit, akik sokszor nem is tudnak egymás létezéséről, s ezáltal a közös munkában rejlő kreatív és gazdasági potenciálról sem. Kamila az asztalra helyezett kiadványok közül egy kis kék füzetet nyújt át nekünk, rajta a felirat (háromszor is): YOUR DESIGN HERE: .[xvi] A Czechdesign kisokosában összegyűjtötték azokat a praktikus tanácsokat, amelyek mentén érdemes belevágni a közös munkába: tájékozódhatunk arról, hogyan is kell elképzelni a tervezővel való együttműködés részleteit (szakmai brief, határidők, tiszteletdíj, munkadíj, százalékos sikerdíj, árajánlatok, stb.).
A kiadványban részletesen bemutatott sikertörténeteken keresztül válik világossá, hogy a design vállalkozásfejlesztő értékkel (is) bír. Ilyen volt például a cseh Aveflor céggel közös projektjük is: az állatgyógyászati és egyéb egészségügyi termékeket gyártó vállalkozás a nagyobb eladás reményében keresett tervezőket a Czechdesign segítségével, hogy rebrandingeljék egyik terméküket. A zárt pályázat végeredménye egy letisztult, karakteres csomagolás lett, amelyből 77%-kal több darab fogyott, mint előző évben.
Ezek a sikertörténetek rövid és emészthető esettanulmányok formájában is megjelennek a honlapon, mint például a Prágai Nemzeti Galéria vizuális kommunikációjában való közreműködésük, vagy a cseh csokoládé, a Kofila rebrandingelésének koordinálása.[xvii]
A Czechdesign portfoliójában számos pozitív példát találunk arra vonatkozóan, miként képes a design ereje megújítani egy már meglévő, vagy épp piacra lépésre készülő márkát, terméket vagy termékcsoportot. Mindezek mellett a Czechdesign önálló webshopot is üzemeltet: a saját designboltjukban fellelhető termékek online is elérhetőek (egyelőre leginkább a hazai közönség számára).
BEFEJEZÉS
Úgy tűnik, a csehek szeretik és értik a designt, mindemellett pedig megtanulták, hogyan és milyen formában kell beszélni róla ahhoz, hogy ezt a vállalatvezetők és cégtulajdonosok is felismerjék. Ebben tehát egész biztosan előttünk járnak. Nemcsak a Czechdesign munkatársaival való találkozás miatt gondolom ezt. Eddig kétszer látogattam el a Designblok eseményre: 2017-ben és 2018-ban is az volt az érzésem a pénztárak előtt kígyózó sorokat látva, hogy a csehek nemcsak szeretik a hazai designt, de pénzt és időt is hajlandóak áldozni rá. Ebben tehát egészen biztosan a csehek mögött maradunk, bármilyen ügyesen is próbálnánk meghonosítani a csehektől látottakat.
A Czechdesign-t ideális, követendő példának gondolom. S hogy mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon nem jött létre hasonló szervezet vagy platform? Az okokat egy későbbi tanulmányban vizsgáljuk majd. Annyi azonban bizonyos, hogy egykoron a már említett Design Center, pontosabban annak utódja, a Design Terminál kht. vetette fel egy bizonyos ’designinfo.hu weboldal létrehozását, amely a Czechdesign-éhoz hasonló tartalmak (általános tájékoztatás, módszertanok, pályázatok, szakmai listák, designtörténet, stb.) előállítását tűzte ki célul. Erre azonban, úgy tűnik, senki sem emlékszik. De ez már egy következő történet, ami miatt érdemes lesz a saját házunk táján sepregetnünk.
[i] Az East Art Mags program keretében készült beszámolómra mint előkészítő tanulmányra tekintek: a téma szempontjából fontos kérdések maradéktalanul nem kerülnek megválaszolásra, ugyanakkor ezek érintésével a designra, mint velünk élő mindennapos jelenségre irányíthatom a figyelmet. A célom végülis ez.
[ii] Helyhiány miatt sajnos nem áll módomban, hogy kitérjek Prága nemzetközi design fesztiváljára, a Designblok eseményre, amely idén ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, s amely a Czechdesignhoz hasonlóan tarthatna tükröt nekünk, a hazai design befogadóinak és a szakma képviselőinek.
[iii] 2017-ben és 2018-ban a Design Hét Budapest projektmenedzsere voltam, és a Design Terminál által életre hívott Ajándék Terminál karácsonyi design vásárt is megszervezhettem (immár a Hybridart Management Kft. megbízására), mindemellett pedig egy hazai design márkával (DOT for You) is elkezdtem dolgozni.
[iv] Ott tartózkodásom idején volt szerencsém személyesen találkozni Klára Pelouškovával, az artalk.cz online művészeti magazin főszerkesztőjével, aki ezt a témát dolgozta fel „Gazdaságpolitika, ideológia és ipari formatervezés 1969 és 1998 között” című szakdolgozatában. Helyhiány miatt sajnos nem áll módomban részletesen ismertetni Klára írását, de annyi bizonyos: a soron következő tanulmány megírásában nagy segítségemre lesznek azok a tények és adatok, amelyeknek utánajárt.
[v] A Cseh Design Centrum elődje az Ipari Formatervezési Intézet (Institut průmyslového designu) volt. „Az Ipari Formatervezési Intézet fő feladata a szocialista társadalom igényeinek és szükségleteinek megfelelő általános formatervezési törekvések kialakítása és fejlesztése, az ipari formatervezés beillesztése a népgazdaság egészének szerkezetébe. Az Intézet gyakorlati és kutatói tevékenységével a fogyasztói szükségletek mind magasabb színvonalú kielégítését szolgálja.” A formatervezés szervezetei néhány szocialista országban. In Ipari Forma, 1976. 15. o.
[vi] Az ipari formatervezés szervezeti élete Magyarországon. Krónika 1945-1975. In Ipari Forma, 1976. 11. o.
[vii] Az IKEA, a Kniha Zlín könyvkiadó együttműködő partnerek, akik egy-egy rovat létrehozásában működnek együtt a Czechdesign csapattal.
[viii] A pályázatot 1996-ban indította útjára a Model Obaly, majd ahogy a pályázat egyre népszerű lett, 2009-ben felkérték a Czechdesign csapatát, hogy segítsen a verseny koordinálásában. A szervezők két kategóriában várják a pályamunkákat: nemcsak egyetemisták és designerek, de közép- és szakiskolások is indulhatnak a versenyen. A legjobbak pénzjutalomban részesülnek, a nyertesek közül pedig egy valaki háromhetes fizetett szakmai gyakorlatot tölthet el a Model Obaly cég innovációs műhelyében.
[ix] A tavalyi pályázat győztese Veronika Janecková volt, aki ’Save the ocean’ pályamunkájával, a biológiailag lebomló kávékapszulával nyerte el a zsűri tetszését. A vele készült interjú itt olvasható.
[x] Ígéretek helyett beszéljenek a számok (’Žádné sliby, ale tvrdá čísla’): havonta több, mint 60.000 olvasó, hetente több, mint 50.000 új követő a közösségi médiafelületeken, több mint 14.200 tervező a levelezőlistán. Forrás: http://www.czechdesign.cz/inzerce
[xi] Jsme přesvědčení, že dobrý design může kreativním způsobem řešit naše každodenní problémy a zlepšovat život lidí s ohledem na jejich specifické potřeby. Jsme nevládní organizace, jejímž cílem je nadchnout pro design českou veřejnost i podniky a ukázat jim cestu ke spolupráci s designéry. Věříme, že takto posílené vazby prospějí všem: zvýší konkurenceschopnost firem, nabídnou lepší uplatnění designérům a přinesou kvalitní a funkční design všem jeho uživatelům. Forrás: http://www.czechdesign.cz/o-nas
[xii] Naponta 5 friss bejegyzés a közösségi média egyéb felületeken: Facebook, Twitter, LinkedIn
[xiii] A tervezők munkájának megismertetését szolgálná a ’Design v praxi’, vagyis ’Design a gyakorlatban’ rovat, amely sajnos mindezidáig nem rendelkezik tartalommal, de kétségtelen, hogy nagy szükség lenne rá.
[xiv] A legolvasottabb online design magazinként hirdetési felületeket tudnak kiajánlani külső partnerek, vállalatok, cégek számára – elsősorban olyanoknak, akik szolgáltatásaikkal, termékeikkel a fiatal tervezők és design iránt fogékony olvasók számára lehetnek érdekesek. A Czechdesign működtetésének egyik gazdasági alappillére ez.
[xv] http://www.czechdesign.cz/design-konzultace
[xvi] A figyelemfelkeltő felütés az alábbi alcímmel egészül ki: CZECHDESIGN NAJDE DESIGNÉRA PRO VÁŠ PROJEKT, vagyis a „Czechdesign megtalálja a tervezőt az Ön projektjéhez”.
[xvii] http://www.czechdesign.cz/case-studies
A cikk az East Art Mags program keretében készült, az Erste Stiftung támogatásával.
