Január közepén beázott az alagsor a felszámolásra ítélt Forster Központban és dokumentumok mentek tönkre. Jó ideig egyetlen kiszivárgott fotó tanúsította csak mindezt, a részletekről teljes volt a csönd.
Ami biztos, hogy közel 200 műemlékvédelmi dokumentum végleg tönkrement, és ami még biztos, hogy az 1881 óta egységes mederbe terelt hazai műemlékvédelemnek egyelőre annyi. Mint ismeretes, a Forstert – amelyet 2012-ben már eleve az egykori egységes örökségvédelem utódintézményeként hoztak létre, a Kulturális örökségvédelmi Hivatal (KÖH) után –, megszűntették, tevékenységeit szétdarabolták, munkatársainak egy részét a Miniszterelnökség vette át.
A budai Várban, a Táncsis utcában, az örökségvédelemért felelős, most már csak valaha volt Forster Központban tárolt több ezer iratot érintő kárról a Miniszterelnökség először azt állította, hogy a szakemberek a szakszerű mentés során mindent megmentettek, végül be kellett ismerniük, hogy a dokumentumok egy része odaveszett.
Eltelt egy kis idő, de minket még mindig érdekelt, amit nem lehettet tudni: pontosan mi ázott el, hogy áll a műemlékvédelmi dokumentumok mentése, és a hazai műemlékvédelem szervezeti rendszere általában. Falakba ütköztünk, de ezen kicsit sem lepődtünk meg.
Az a bizonyos első kiszivárgott fotó.
Az előzmények
Még 2016 nyarán történt, hogy a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ menni kényszerült a Várból a Hauszmann-terv részeként, hiszen a kormányzati intézmények számára kellett a hely, többek között a Táncsics utcai épület is. A műemlékesek nyár végére be is rendezkedtek a XI. kerületi Daróczi úti munkahelyen, amelyet egy volt katonai raktárból alakítottak át, viszont a műemlékvédelmi tervtár és könyvtár állománya becsomagolva ott maradt a korábbi, Táncsics utcai alagsorban. Ezek tárolását nem tudták megoldani az új munkaállomáson, ugyanis az 1881 óta gyűjtött, rendszerezett és kezelt fotókból, tervrajzokból, kötetekből álló hatalmas dokumentációs anyag szakszerű tárolásához speciális, klimatizált helyiségekre lenne szükség. A tervek szerint ősszel ez az anyag is átköltözött volna, de végül maradt.
A tervtár dokumentumainak költöztetésével kapcsolatban a Miniszterelnökség sajtóirodája január végén az Indexet így tájékoztatta: „A gyűjtemények költöztetéséhez a Daróczi út 3. szám alatt a megfelelő átalakításokat el kell végeztetni. Az ehhez kapcsolódó eljárások folyamatban vannak. A költöztetéshez megfelelő hőmérsékleti viszonyok biztosítása 2017 tavasza előtt nem lehetséges”.
Miként jön képbe a Miniszterelnökség? Tavaly az összesen négy évet megért Forster Központot „bürokrácia-csökkentés” címszó alatt, számos egyéb intézmény mellett felszámolták, tevékenysége január 1-től megoszlik a Budavári Nonprofit Kft., a Miniszterelnökség és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) között.
Közben a Táncsics utcai épületben takarékossági okokból lekapcsolták a fűtést, viszont nem végeztek víztelenítést, ezért az extrém hidegben január 12-én éjjel egy elfagyott cső megrepedt és vízzel árasztotta el a 135 év építészetét felölelő tervtári dokumentáció egy részét, a lent tárolt közel 16.000 dokumentumból megközelítőleg 1500-at.
Forrás: index.hu
A Táncsics utcai tervtár a műemléki értékkel bíró magyar épületek teljes körét dokumentálja, vagyis most már csak dokumentálta, bár a hivatalos közlés szerint csak az 1970-es évektől napjainkig készült anyagok sérültek vagy semmisültek meg. A mentésről pedig annyit, hogy eleve csak másnap, január 13-án észlelték a csőtörést, ekkor a vízben álló anyagokat kihordták, lapjaira szedték, és hősugárzókkal szárítgatták, illetve egyes anyagokat nedvesen kezdtek el beszkennelni, minthogy a tervtár anyagának komoly hányada nincs digitalizálva.
Nem érte volna kár a dokumentációt, ha nem éppen a költözés miatt csomagolják össze és tárolják raklapokon az alagsorban az anyag egy részét. A XIX. századi, nagy értékű anyagok szerencsére az emeleten találhatók, de még így is „kulturális katasztrófáról” számolt be a Válasz.hu, szerintük „ilyen felelőtlen, balkáni módon még nem költöztettek múzeumi intézményt Magyarországon”.
Mi a helyzet most?
Pontosan ezt a kérdést tettük fel több, az ügyben érintett, vagy az ügyre rálátó szervezetnek és személynek. Az ELTE Művészettörténeti Intézetének több munkatársa passzolt, a Magyar Építészeti Múzeum szintén, a Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Helyettes Államtitkárságon pedig végül Király-Szombathy Zita, kommunikációs tanácsadóhoz irányítottak át bennünket.
Íme a kérdések és válaszok:
„Kérdéseivel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást tudjuk adni”.
- Milyen anyagok károsodtak és mennyit sikerült eddig megmenteni? Milyen módszerekkel zajlott, zajlik a mentés? Egyelőre mennyi a menthetetlen, és mennyi a menthető dokumentumok hozzávetőleges mennyisége? Milyen korszakból és milyen jellegű anyagok vesztek el? Milyen sors vár a többi dokumentumra? Mikorra várható, hogy a teljes anyag megfelelő, klimatizált helyiségbe kerül? Mik lennének a tárolás ideális feltételei? Ki tehető felelőssé a fűtéscső elfagyásáért? Az alkalmazottak tudtak-e arról, hogy a hátrahagyott anyag nincs megfelelően tárolva?
A csőtörés következtében 1500 helyreállítási, restaurációs terv, gépészeti dokumentáció szenvedett károsodást. A restaurátori szakvélemény szerint a dokumentumok több mint 90 százaléka megmenthető, helyreállításukon a szakemberek folyamatosan dolgoznak. A mintegy 200 visszafordíthatatlan károsodást szenvedett dokumentum 1974 és 2015 közötti, jelentős részük más gyűjteményekből pótolható.
Tájékoztatom, hogy a tervtári dokumentumok szakszerű megőrzésének, tárolásának korszerűsítése végett a Miniszterelnökség utasítására már 2016. év elején megkezdődtek a Daróczi útra, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ gyűjteményi szakértő kollégáinak bevonásával készült koncepciótervek alapján tervezett, új Gyűjteményi Központ kialakításának munkálatai, amelyek mind a mai napig folyamatosan zajlanak.
- „A csőtörés olyan vis maior eset volt, ami akkor is megtörténhetett volna, ha nem szűnik meg a Forster Központ – mondta az államtitkár” – írta az Index január 26-án. Ezzel szemben az derült ki, hogy ha a fűtést nem állítják le az épületben, nem fagynak el a csövek. Ki tehető felelőssé ilyen ügyben? Ki járt el gondatlanul? A tönkrement hőközponttal az épület alkalmatlanná vált a munkavégzésre?
A Táncsics utca 1. pincéje már több mint egy évtizede szolgált tervtári dokumentumok raktáraként. 2016 májusától nem használták munkavégzésre az épületet. Az ott őrzött tervtári dokumentumok teljes körű elszállítása a Daróczi úti új Gyűjteményi Központ kialakítási munkálatainak befejezéséhez volt ütemezve.
- Jól követhető, hogy a szétdarabolt KÖH utódintézményei, mint például a Lechner Tudásközpont, a Forster Központ és egyéb intézmények megsínylik a feldarabolódást. Milyen sors vár a közel 100 éve egységes mederben működő műemlékvédelmi rendszerre? Végérvényesen szétbombázták? Mennyire maradhat hatékony ilyen körülmények kötött a műemlékvédelem szervezete? A gyakorlatban ennek milyen kárát láthatjuk, tapasztalhatjuk?
A magyar örökségvédelem koherens és kidolgozott jogszabályi háttérre, és jól működő intézményrendszerre támaszkodhat. Ezt jól példázza a Radetzky-laktanya ügye, amelyben a bírósági határozat megállapította, hogy az örökségvélelmi hatóság helyesen járt el, amikor leállítatta a műemléki védelem alatt álló épület bontását.
A tervtári dokumentumok állagmegóvásának érdekében a Miniszterelnökség a jövőben is megteszi a szükséges intézkedéseket, továbbá az örökségvédelem szolgálatában folytatja a 40 kastélyt és várat érintő Nemzeti Kastély- és Várprogramot, 2017-ben 250millió forintot fordít a határon túli magyar vonatkozású épített örökség megmentését szolgáló Rómer Flóris Tervre, és 1,8 milliárd forintos forrásból elindítja a népi műemlékek és a műemléki értéket képviselő vidéki épített örökség megóvása, megőrzése és fenntartása érdekében a Népi Építészeti Programot.
Forrás: valasz.hu
Egyáltalán nem nyugodtunk meg.