A New York-i Metropolitan Museum és Museum of Modern Art és a londoni Tate Modern mellett a párizsi Musée National d’Art Moderne – Centre Pompidou is azon vezető múzeumok közé tartozik, ahol a látogatók mind gyakrabban találkozhatnak magyar vagy magyar származású kortárs művészek munkáival. A sort olyan művészek – köztük Hantai Simon, Reigl Judit, Molnár Vera – nyitották, akiknek pályája Franciaországban teljesedett ki, de aztán olyanok folytatták – így Maurer Dóra, Hajas Tibor, Nádler István, Nemes Csaba – akiket munkásságuk nagyobbrészt Magyarországhoz köt. A magyar művek növekvő száma a legfontosabb franciaországi modern és kortárs gyűjteményben nem kis mértékben köszönhető a múzeum 2017-ben létrejött Közép-Európai Akvizíciós Bizottságának, amelyben magyar műgyűjtők is dolgoznak, s amely több magyar művész alkotásainak megvásárlását is finanszírozta; a Nádler-festmény megvételét Somlói Zsolt és Spengler Katalin külön is támogatta.
Még szélesebb összefogás eredményeként került most a gyűjteménybe Keserü Ilona Rekonstrukció című festménye, ebben ugyanis a már említett, a Centre Pompidou Baráti Kör Alapítvány Nemzetközi Csoportjának részeként működő Közép-Európai Akvizíciós Bizottság tagjai mellett Rodica Seward, a párizsi Tajan Aukciósház igazgatósági elnöke és a művészt képviselő Kisterem galéria is szerepet vállaltak. Seward már korábbról ismerte az 1990-ben született festményt, mivel az szerepelt a párizsi aukciósház által kezdeményezett és válogatott Magyar Avantgarde – A harmadik generáció című 2018-as kiállításon. Mint Bernard Blistène, a Musée National d’Art Moderne – Centre Pompidou igazgatója az akvizíció kapcsán elmondta, Rodica Seward volt az, aki „felhívta figyelmünket Keserü Ilona Rekonstrukció című művére, és meggyőzött bennünket arról, hogy a gyönyörű festménynek a múzeum gyűjteményében van a helye”.
A Rekonstrukció – az eredeti festményről fennmaradt fekete-fehér reprodukció tanúsága szerint – egy, az 1960-as évek elején készült, majd nem sokkal később átfestett kép variációja. Keserü pályája elején többször előfordult, hogy ha éppen nem állt rendelkezésre üres festővászon, egy kész képét átfestette, akkor is, ha nagyon jónak találta az alap festményt. A kép fő motívuma a természeti jelenségek által (szél, víz növények) előidézett, vagy akár a véráramlás inspirálta, függőlegesre állított, mozgó-áramló, ritmikus hullámvonal, mely Keserü művészetének egy kedvelt, vissza-visszatérő alapeleme. A festmény rajzolt hatású vonalhullámai fehér alapon intenzív színek, kékek, bíborok és lilák, amelyek kapcsolatot teremtenek mind az ezt a motívumot használó más festményekkel, mind a hasonló monokromatikus tus- és diópác rajzokkal.
