2009. január 12-én az Iparművészeti Múzeum Craft & design címmel konferenciát szervezett. Itt hangzott el Keserü Katalin művészettörténész bevezető előadása, melynek szerkesztett és rövidített változatát közzétesszük.
1983-ban, 25 éve Országos Iparművészeti Kiállításnak adott otthont a Műcsarnok. A kiállítás meghatározta az iparművészet területeit a környezettervezésben és az egyedi, kézműves tárgy létrehozásában. Az utóbbi kapásból vonatkoztatható a képzőművészetre is, az előbbi csak alaposabb vizsgálat után. A tárlat az iparművészeti tárgyak készülésének mind a környezetalakításra, mind az egyedi tárgyformálásra jellemző, komplex folyamatát bemutatta a probléma-megközelítési variációktól az előterveken, tervezési meneten, létrehozó technológián, felhasználási szituációin keresztül a kereskedelemig. A tervszerűség ilyen hangsúlyozása látszólag elkülönítené egymástól a képző- és az iparművészetet, ha a konceptualizmus megjelenése nem vonta volna maga után – korunk neokonceptualista művészetében – a képzőművészeti alkotófolyamat hasonlóvá válását, elsősorban a projektművészetben, de már korábban is, az installáció, environment műformában is. (Különbség legfeljebb az alkotófolyamat fázisainak sorrendjében fedezhető fel.) Kérdésünk tehát a képző- és az iparművészet közti viszonnyal kapcsolatos.
A cikk folytatása itt található.
Keserü Katalin előadása a Craft & Design konferencián
2009. január 12-én az Iparművészeti Múzeum Craft & design címmel konferenciát szervezett. Itt hangzott el Keserü Katalin művészettörténész bevezető előadása, melynek...