Két éve a cseh David Černý borzolta az eurokraták idegeit botrányosan karikaturisztikus szobrával. A mostani EU elnökségre a magyarok díszítik fel a brüsszeli Justus Lipsius házat, egy ötletes országimázs anyaggal: Pápai Lívia 200 négyzetméteres kultúrtörténeti szőnyege, Vasarely-képek, Zsolnay-designlámpák stb.
Kultúrtörténeti szőnyeg és zenélő fotel a brüsszeli Tanács épületében
Óriási, mintegy 202 négyzetméteres kultúrtörténeti szőnyeget terítenek le a héten az Európai Tanács brüsszeli székházában a magyar EU elnökség idejére. A hagyomány szerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse a Tanács Justus Lipsius reneszánsz gondolkodóról elnevezett épületét, ahol az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács üléseit szokták tartani. Közel háromtonnányi installációs anyag hétfőn érkezett meg Brüsszelbe. A magyar dekoráció jövő héttől lesz látható a brüsszeli intézményben.
A közel háromtonnányi anyag hétfőn érkezett Brüsszelbe egy 24 tonnás kamionnal, amelynek 17 méter hosszú platójára pakolták fel az installációk elemeit: versfákat, Rubik kocka alakú könyvespolcot illetve speciális védőcsomagolásban 44 bútordarabot és 800 könyvet is.
A turisták által is látogatott átriumban tizenegy molinót helyeznek ki, amelyek a magyar EU soros elnökség tényét „kommunikálják” illetve itt lehet megcsodálni és végigsétálni Pápai Lívia textilművész monumentális alkotásán, a laminált kultúrtörténeti szőnyegen, amelyet 23 darab 75×120 centiméteres szegmensből illesztenek össze a helyszínen.
A Justus Lipsius épület leggyakrabban látogatott társalgójában függesztik ki Viktor Vasarely egyik alkotását. Ezt Pierre Vasarely – Vasarely dédunokája, egyszersmind a Vasarely hagyaték tulajdonosa – ingyen bocsájtotta a magyar elnökség rendelkezésére. A kép 280×280 cm, amely olyan hatalmas méret, hogy két darabban lehetett csak bepakolni a kamionba. Ennek az illesztése is a helyszínen történik.
A tárgyaló halljában és a tárgyalóban fiatal fotóművészek víz tematikájú felvételei kapnak helyet. A magyar elnökség programjában a Duna-stratégia a kiemelt pontok egyike. Baki Péter kurátor válogatásában Barta Zsolt Péter, Király László György, Öveges László és Szamódy Zsolt munkái láthatók.
Az elnökségi folyosón reneszánsz kiállítást rendeznek be. A tárlat anyagát a „Reneszánsz utak – virtuális találkozások” című kiállítás alapján a Petőfi Irodalmi Múzeum bocsájtotta a magyar elnökség rendelkezésére.
Az Európai Unió Tanácsának illetékes szakemberei a magyar dekoráció tervét kiemelkedően ötletesnek és kreatívnak illetve az elmúlt időszak legjobb alapelgondolásának tartják. A kreatív koncepció kidolgozásakor a „lehetőség” (potential) fogalomköre került fókuszba. Eszerint Magyarország a lehetőségek országa és Európa a lehetőségek kontinense. A magyar installációban szerepet kap az irodalom és a zene, mint a magyar kultúra két fontos „nagykövete”. A magyar EU soros elnökség féléves periódusára készített kultúrtörténeti szőnyeg, zenélő fotel és az egyéb kreatív elemek nem pusztán a dekorációt szolgálják, hanem aktivitásra ösztönzik a látogatót.
A kreatív alapkoncepció ötletgazdája Lengyel Roland.
Kultúrtörténeti motívumok az átriumban elhelyezett szőnyegen
A kultúrtörténeti szőnyeg egy hatalmas 202 négyzetméteres alkotás. A magyar történelem, kultúra és tudomány egyes részterületeinek leginkább adekvát csomópontjai alapján Pápai Lívia textilművész készítette.
Az alkotó szerint nem okozhat nagy meglepetést Szent István, Szent László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt vagy Vasarely szerepeltetése a kultúrtörténeti szőnyegen. Ugyancsak a monumentális alkotásra került a Kempelen sakkgép, a Bíró által szabadalmaztatott golyóstoll, Asbóth speciális légcsavara vagy a Zsigmond-kori csontnyereg, a rovásírásos abécé, illetve a Zsolnay cég honfoglaláskori motívumokkal ékes kerámiájának képe is.
Nem hiányozhattak a szőnyegről a nagy nemzeti szimbólumok sem, így a kokárda, a turul, a Rákóczi zászló és a Martinovics fa. Építmények közül a Mátyás templom, az Esterházy-kastély, a Lánchíd, és az Iparművészeti Múzeum került az alkotásra. Pápai Lívia személyes ügyének tekintette, hogy kifejezetten női vonatkozású elem is helyet kapjon a kultúrtörténeti szőnyegen, így esett a választás a Lórántffy család címeres oltárkendőjére és Sissit lovaglás közben ábrázoló festményre.
A kultúrtörténeti szőnyeg létrejöttét páratlan összefogás jellemezte, hiszen több múzeum, intézmény és alapítvány segített, hogy a szőnyegre megálmodott képekről nagyfelbontású felvételek készülhessenek. Segítséget nyújtott a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának Vasarely Múzeuma, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Liszt Ferenc Emlékmúzeum.
A szőnyeg összeállítását a kreatív koncepció alapján Pápai Lívia textilművész készítette.
800 kötetnyi könyv az olvasóligetben
A magyar EU soros elnökség idejére Olvasóligetet is berendeznek a földszinti hallban. A Magyarországon már jól „bejáratott” rendezvény a nyár legcsendesebb fesztiváljaként vonult be a köztudatba. Ezúttal is nyugodt körülmények között lehet olvasgatni ezúttal magyar szerzők idegen nyelvekre lefordított műveit. 800 kötetnyi könyvet szállítottak ki Brüsszelbe. A magyar innovációt reprezentálja a Rubik-kocka alakú könyvespolc, illetve falra szerelt versfák melyekbe a köteteket kerülnek.
Újraálmodott antik bútorok és zenélő fotel
A földszinti hallban a századvég Európájának hangulatát idéző tulipános motívumokkal újrakárpitozott antik ülőalkalmatosságok is helyet kapnak. A tulipános minta egyébként a hazánkba érkező vendégek ajándéktárgyain – sálain, nyakkendőin is – feltűnik.
Az antik bútorok reprezentálják a közös múltat Európával. Az alkalmazott bútorok nagy részét itt, Magyarországon állították elő. Az antik bútorok (Thonet, bieder, ónémet, empire stb.) a különböző európai nemzeti identitásokon túl, az európai kohéziót is leképezik, hiszen ezek a bútorok Európa minden vidékén ugyanúgy jelen voltak és vannak. A bútorok kismértékű átalakítással vagyis hozzáadott értékkel válnak különlegessé, megismételhetetlenné. Ez metaforaként utal a magyar fejlődés lehetőségeire.
A bútorok és a kárpitozás koncepciója: Benedek Zsanett és Lakos Dániel – Tervhivatal.
Textilművész: Rátkai Zsuzsanna
A magyar tervezők az épületben zenélő fotelt is elhelyeztek, melyből Liszt művei csendülnek fel, hisz 2011. a Liszt-bicentenárium éve is. A zenefotelbe egy elektronikus készüléket építettek be. Ha egy látogató beleül a székbe, működésbe lép az elektronika és Liszt Ferenc egy-egy népszerű műve hallható.
A szerkezetet külön erre az alkalomra fejlesztette ki Hock Ádám villamosmérnök.
Állólámpák
A Justus Lipsius Ház két helyiségébe négy egyedi tervezésű lámpa került. A tárgyalóba két darab állólámpát terveztek. Az egyik a méltán híres magyarországi porcelánokat, a másik pedig a magyar népművészet jellegzetes formáit és motívumait mutatja be.
A porcelán tálakból, tányérokból, kancsókból készült állólámpa a Zsolnay és a Hollóházi – két nagy múlttal rendelkező magyarországi – porcelángyár termékeiből épül fel. A porcelán évszázadokon keresztül a királyi paloták és nemesi otthonok féltve őrzött használati és dísztárgyainak anyaga volt, melynek értéke az aranyéval vetekedett.
Az Olvasóligetbe az organikus szériába tartozó fűgömb asztali lámpák kerültek, amelyek hangulata tökéletesen illeszkedik a terem ligetszerű atmoszférájához.
Az Mlamp-et 2009 őszén alapította Fatér Mária. Az azóta eltelt egy évben viharos gyorsasággal fejlődött a cég, amely az egyedi kialakítású lámpáiknak köszönhető. Szabad asszociáció alapján vagy egyedi megkeresésre készítenek olvasó-, asztali- és állólámpákat illetve csillárokat.
Állólámpák: Fatér Mária, Mlamp
