Barta Lajos: Túlélési stratégiák
A magyar modernizmus újrafelfedezésre vár? Nem tudjuk, illetve nem jelenthetjük ki, de azt azért igen, hogy jobb volna, ha a kevésbé ismert fejezeti és alkotói szélesebb körben is ismertté válnának. Barta Lajos nevét talán mondhatjuk kevéssé ismertnek a nagyközönség előtt. Az Európai Iskola néven ismert művészcsoporthoz vagy inkább irányzathoz tartozott, és miután 1949-től, a sztálinizmus időszakának kezdetével megszakadtak a magyar művészet európai kapcsolódásai, szinte jégbe dermedt a magyar képzőművészet, külföldön akarta folytatni. Azonban egy 1956-os sikertelen kísérlet után, csak 1965-ben tudott emigrálni (Németországba, Kölnbe), ám ekkor már 65 éves elmúlt, és az itthoni, meg a kinti világ is máshol tartott. A Kiscelli Múzeum most az ő pályájáról ad képet, különös tekintettel az idehaza változó diktatúrákra, rezsimekre, és arra, amilyen stratégiákat egy művészértelmiségi alakít ki az elnyomás kölönféle formái alatt. Ahogy elnézzük, ezt nem árt megtanulnunk.
Ki? Barta Lajos
Hol? Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum, 1037 Budapest, Kiscelli u. 108.
Mikor? szept. 22-ig
Viszonylag ritkán jelentkezik önálló kiállítással és viszonylag csöndben dolgozik. Szarka Péter a kilencvenes években, az Újlak csoporttal indult, de elég hamar teljesen önálló útra lépett. Arra, amit csinál, mindig érdemes odafigyelni. Egészen korán kezdett számítógéppel dolgozni, már 1993-94-ben. A kiállítás azt ígéri: „a 2000-es évek során 3D modellező szoftverekkel létrehozott képeit állítja a fókuszba.” Ő maga egy régi interjújában pedig ezt mondja a műveiről, művészi attitűdjéről: „Jónéhány munkámra érvényes, hogy beválasztható egy narratív dologgal foglalkozó kiállításba, de beválasztható olyanba is, ahol az expresszivitás a fontos. Ezt egyrészt nem tartom kérdésnek, legalábbis a magam részérõl, másrészt pedig úgy gondolom, hogy amit én csinálok, az ahhoz hasonlít, mint amikor a New Age és a kilencvenes évek elektronika-mámorában, melybe sokan belekerültünk, már azt vizionáltuk, hogy a lélek olyasmi, mint valami szoftver.”
Ki? Szarka Péter
Hol? acb Galéria, 1068 Budapest, Király utca 76.
Mikor? június 7. -július 26.
Az op art és a kinetikus művészet felő fordult most az 1981-es, pécsi képzőművész, akit elsősorban friss szemléletű, ironikus-obskúrus, olykor provokatív tárgyairól ismerünk. Az acb kontextusában éppenséggel jó helyen van az absztrakcióval való kísérletezés, hiszen a galéria egy ideje a neoavantgárd újrafelfedezésével, újrapozicionálásával is foglalkozik, amelyben szintén fontos szerephez jutottak a képzőművészeti absztrakció különféle formái.
Tegyünk itt, a végén hozzá még valamit. A hét elején, 48 éves korában elhunyt Térey János írót, költőt általában is érdekelték a képzőművészet területének fejleményei, de talán kedvenc kortárs galériája az acb volt. Éveken keresztül, rendszeresen megjelent a preview-kon, megnyitókon, finisszázsokon, figyelemmel kísérte a galéria művészeit.
Ki? Szalay Péter
Hol? acb NA, 1068 Budapest, Király utca 76.
Mikor? június 7. -július 26.
A nyitóképen Trapp Dominika képzőművész, a Fogadó a hely szelleméhez című projektben, amely egy konceptuális étterem megnyitása és működtetése volt, a budapesti 111 Galériában, 2019. május 30-án. Fotó: Erdei Krisztina
