Claudia Kraus bécsi képzőművész festményszerű tájfotói február 29-től láthatók az újlipótvárosi TOBE Galleryben. A tárlat kapcsán az alkotót kérdeztük.
aP: Fotósnak tanultál?
Claudia Kraus (C.K.): Nem, pszichológiát és kommunikációt tanultam, de mindig is érdekelt a pszichológia és a művészet kapcsolata. Saját esztétikai nyelvemet festészet és rajzolás útján fejlesztettem ki, szóval nem tekintek magamra „klasszikus” fotográfusként – a dolog technikai értelmében. Inkább mondanám, hogy fénnyel festek, a fény zongoráján játszom.
aP: A tájképeken kívül még milyen témák érdekelnek?
C.K.: Sok más téma is foglalkoztat. Érdekel az emberi elme és a világ kapcsolata: izoláltság, magány, kapcsolat az ember és a természet között, főleg, amikor a természet folyamatai, ritmusa tanít nekünk valamit. Két éve a növekedés és öregedés jelenségével foglalkoztam. Ages Changes címmel a TOBE Gallery állította ki a munkám.
atmosfear. gyclée-print on 315 g watercolour paper
paper size 42 x 59,4 cm / image 35 x 35 cm
aP: Hol készültek ezek a misztikus, álom-szerű fotók?
C.K.: Egy hatalmas réten, Bécstől délre, közel a lakhelyemhez. Sokszor ellátogattam ide a nagy téli hidegben is, viharban is. Itt készült a kiállítás teljes anyaga.
aP: Mit jelentenek neked a tájképek?
C.K.: Első ránézésre a hely, amit fotóztam nem úgy néz ki, mint ahová ellátogatnál egy vasárnap délután. Mégis, minél közelebbről nézed, annál jobban kiismered. Ez a nyitott világ egyre komplexebbé és érdekfeszítőbbé válik. Felépíti saját esztétikumát. Nyugalmat árasztó aurája idézi meg a belső párbeszédet.
far away from home. gyclée-print on 315 g watercolour paper
paper size 42 x 59,4 cm / image 35 x 35 cm
aP: Honnan a kiállítás címe, a Land Escapes?
C.K.: Az „üres” tájképek a spirituális élmény színterei. A széles, nyitott terek egyedi karakterrel bírnak. Majdnem olyanok, mint egy üres festővászon vagy vetítővászon. Ha minden különösebb cél nélkül ezeken a helyeken jársz, közelebb kerülsz önmagadhoz. Az ilyen tájképeimet választottam erre a projektre, mert ezek olyan helyek, ahová érdemes „kimenekülni”. A fojtogató, sűrű, túlcsorduló realitásból olykor kiszökni nyugodt, meditatív helyekre. Minden nap képek és ingerek elképesztő áradatával találkozunk. Ez elsöpör bennünket, elválaszt minket azoktól a dolgoktól, amelyek meghatároznak, amiktől „azok vagyunk, akik”. Állandó összehasonlításban vagyunk, folyton reprezentálnunk és pozícionálnunk kell saját magunkat. Egy idő után utolér a vágy, hogy kiszálljunk egy olyan világba, amely a legelemibb tulajdonságokkal bír. A nyugalom világába.
aP: Milyen technikával dolgozol? Mennyi az utómunka a képeiden?
C.K.: Az okostelefon kamerájával fotózok úgy, mintha csak vázlatfüzetet használnék. Ez megengedi a teljes spontaneitást. A Land Escapes kiállítás festmény-szerű képei esetében maga a fotó csak az első lépés, mint egy vázlat a vásznon mielőtt kikevernéd a színeket.
hovering. gyclée-print on 315 g watercolour paper
paper size 42 x 59,4 cm / image 35 x 35 cm
aP: A festmény jellegű fotózás jellemző minden munkádra?
C.K.: A munka jellegétől függ. Réteg a rétegen. Színekkel, hangulatokkal és fénnyel dolgozom. Ebben William Turner vagy Caspar David Friedrich fontos inspirációs erővel bír. Az újabb munkáim a struktúrára és a kontrasztokra fókuszálnak és inkább a rajz irányába tartanak.
Claudia Craus: Land Escapes
február 29. – április 1.
minden hétköznap 12:00 – 18:00
TOBE Gallery, Budapest
A cikk lejjebb folytatódik.