Az oktatási tárca kezdeményezésére milliárdos nagyságrendű program indul a magántőke segítségével épülő felsőoktatási beruházásokkal párhuzamosan, kortárs képzőművészeti alkotások vásárlására. A magyar felsőoktatás legnagyobb mértékű infrastrukturális minőségi fejlesztése indul magántőke bevonásával 2004 és 2008 között mintegy 175 milliárd forintos – éves átlagban mintegy 44 milliárd forintos – beruházási összeggel. A beruházások által alapjaiban újulnak meg a felsőoktatási intézmények, amelyek új oktatási épületekkel, könyvtárakkal, előadótermekkel, diákszállókkal gyarapodnak, illetve korszerűsödnek.
Összehasonlításul egy évben a teljes Felsőoktatási tankönyv- és szakkönyvpályázatra 400 millió Ft jutott 2004-ben. Idén, a hírek szerint ez az összeg 200 millóra csökkent! Ugyanakkor az ún. bolognai folyamat, mely alapjaiban forgatja fel, alakítja át a teljes felsőoktatást rövidesen érvényes tananyag nélkül marad. Egy minisztérium, egy miniszter – két arca.
A beruházási program (2004–2008)
1. Diákotthonok bővítése – 10 ezer új férőhely, PPP (18 intézménynél) 30 milliárd, 2005-2006
2. Kollégiumok korszerűsítése – 17 ezer férőhely; PPP (14 intézménynél) 25 milliárd, 2006-2007
3. Oktatási infrastruktúra bővítése – PPP (14 intézménynél) 75 milliárd, 2006-2008
4. Oktatási infrastruktúra rekonstrukciója – PPP (7 intézménynél) 30 milliárd, 2006-2008
5. Folyamatban lévő fejlesztések befejező ütemének költségei 15 milliárd, 2006
ÖSSZESEN: 175 milliárd Ft
2004 és 2005 között ünnepélyes keretek között a fejlesztések három szakaszának elindításakor a programban résztvevő felsőoktatási intézmények és az Oktatási Minisztérium megállapodást írt alá. A megállapodás a program befogadásáról és a bérleti díj megosztásról rendelkezett, mintegy előzetes kölcsönös kötelezettségvállalásként.
Kortárs művészet a beruházási programokban
A magántőke segítségével induló fejlesztések lehetőséget adnak arra is, hogy a mai magyar kortárs művészet jelen lehessen az új egyetemi környezetben, a hallgatók életének szerves részévé válhasson.
Az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére az intézmények és a beruházók a megkötött szerződésben vállalták, hogy a magántőke segítségével elindított fejlesztések összértékének 1%-át – vagyis közel 1,75 Mrd Ft-ot –, új kortárs képzőművészeti alkotások vásárlására különítik el és építik be az új, vagy felújított épületekbe.
Az eddig megkötött szerződések alapján mintegy 400 millió forint áll rendelkezésre az így felépülő felsőoktatási funkciókat kiszolgáló épületek kortárs művészeti alkotásokkal való gazdagítására, díszítésére.
A pályázatok koordinálását, az alkotások megrendelését egy szakmai zsűri végzi, amelynek a titkársága a Ludwig Múzeum szervezetén belül működik.
A Zsűri, az oktatási intézmény képviselőjével egyeztetve – megismerve a beruházás építészeti terveit – dönt a felsőoktatási intézmény területén, épületében, épületén elhelyezendő képzőművészeti alkotás(ok) helyéről, a művészeti ágról, formájáról és tartalmáról és dönt a pályázat típusáról,
– összeállítja a képzőművészeti alkotások pályázati kiírását – egyeztetve az oktatási intézménnyel, és a Beruházóval,
– elbírálja a beérkezett pályamunkákat, elősegíti a beruházó és a nyertes művész között megkötendő megállapodás létrejöttét.
– ellenőrzi az elkészült képzőművészeti alkotás(ok) megfelelősségét, továbbá felállításuk, elhelyezésük megfelelősségét.
A zsűri tagjai
Fabényi Júlia, a Műcsarnok főigazgatója, előtte a Szombathelyi Képtár igazgatójaként dolgozott.
Fitz Péter, 1994 óta a Fővárosi Képtár igazgatója. Húsz éven keresztül a Magyar Televízió képzőművészeti műsorainak szerkesztője volt. A Balkon folyóirat egyik alapítója. A Kortárs Képzőművészeti Lexikon főszerkesztője. Ferenczy-díjas művészettörténész. Több mint száz kiállítás és katalógus létrehozója. Az idei Velencei Biennálé magyar pavilon kiállításának kurátora.
N. Mészáros Júlia, a Győr Városi Művészeti Múzeum igazgatója. A Nemzetközi Grafikai Biennálé, Nemzetközi Művésztelep alapítója, szervezője.
Néray Katalin, a Ludwig Múzeum igazgatója, korábban a Műcsarnok főigazgatója. Több száz kiállítás és katalógus létrehozója. Széchenyi-díjas művészettörténész.
Vargha Mihály, építész, építészkritikus. Az Építészfórum főszerkesztője.
Várkonyi György, a Janus Pannonius Múzeum munkatársa. A PTE Művészeti Karának egyetemi adjunktusa. Az NKA Képzőművészeti Szakkolégiumának elnöke.
