Március 11-én nyílt Kicsiny Balázs: A félreértés – Robert
Capa nyomában című kiállítása a berlini Collegium Hungaricumban. (Közös
kiállításmegnyitó Kovács Endre fotóművész Amnézia temporisz, Budapest 1965–1971
című kiállításával.)
Hogy kerül Robert Capa a CHB-ba? Mit történt 1945. április 18-án
Lipcsében? Hol
találkozik egymással a fényképészet, a művészi képzelet, a történeti
valóság és
egy álomfejtésen alapuló nagyszabású installáció?
Kicsiny Balázs Robert Capa nyomában járva három installáció
és egy film segítségével a kollektív traumák mechanizmusait és egymáshoz való
kapcsolódásait tárja fel.
Robert Capa, a 20. század emblematikus fotográfusa, háborús
tudósításaiban egyedülálló módon örökítette meg e traumák gyökerét. Kicsiny munkáinak
középpontjában a különböző identitásválságok állnak, amelyek ezt a
poszttraumatikus állapotot követik. A fotográfia műfaját Kicsiny a médiumváltás
kapcsán annak autenticitására, reflexivitására, relevanciájára és
interpretációs spektrumára nézve kérdőjelezi meg, egyben bekapcsolódva az ismét
a művészetelméleti diskurzus gyújtópontjába került média-archeológiai vitába.
A Moholy-Nagy Galéria Kicsiny a CHB számára tervezett,
Lipcse, 1945. április 18. A
félreértés című installációjának ad helyet. Kiindulópontja Robert Capa azonos
című fotója, amely egy balkonra lezuhant, haldokló amerikai ejtőernyőst
ábrázol. Kicsiny az e fotóval kapcsolatos saját emlékeit dolgozza fel – egy
háromdimenziós álomfejtés értelmében négy ejtőernyős landol a CHB-ban, ahol egy
szürreális szituáció várja őket.
A CHB kávézójában a 2005-ös Velencei Biennálén kiállított,
Alain Servais gyűjteményéből származó munka látható. A Sweet Home az emigráció,
migráció, honvágy és hontalanság kérdéseivel foglalkozik. Bár mind Robert Capa,
mind Kicsiny Balázs életrajzában fontos szerepet kaptak e fogalmak,
középpontban az örök művész hontalansága áll a globalizált művészvilágban.
A teraszon egy repülőtéri irányító várja az Unter den Linden
felől érkező repülőgépet. Ez a munka 2008-ban egy szlovák és egy magyar
zsinagógában, valamint egy osztrák katolikus templomban is látható volt.
A Susztertanonc című film, amelyet először a 2005-ös
Velencei Biennálén mutattak be, a CHB homlokzatára vetítve és a három
installáció által keretbe foglalva új értelmet nyer.
Kicsiny Balázs egyike a közép-kelet-európai kortárs művészet
egyik legjelesebb képviselőinek. Munkái nemzetközi kontextusban is nagy
visszhangra lelnek, és olyan helyeken voltak már kiállítva, mint pl. a Velencei
Biennálé, a Museum of Foreign Art (Riga), a Museum of London vagy New York.
Kicsiny jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem professzora, a doktori program
vezetője.
A kiállítás 2010. május 24-ig, naponta 10 és 19 óra között
tekinthető meg.
http://www.hungaricum.de/hu/programm/programnaptar/events/922.html