A párizsi Pompidou Központtal és a „Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa”
programmal együttműködve szervezi következő kiállítását a Párizsi
Magyar Intézet (PMI). Az Iparterv-csoport képzőművészeinek munkái a
nemzetközi irányzatokhoz való csatlakozási vágyról, Európa és a világ
felé való nyitásról tanúskodnak.
2010. április 15-től július 10-ig az Iparterv-csoportot mutatja be francia közönségének a Párizsi Magyar Intézet. A PMI olyan művészeket állít ki, akik a hatvanas évek végén, az állami művészetpolitikával dacolva, a haladó nemzetközi irányzatokkal keresték a kapcsolatot. Megtűrt–betiltott kiállításaik, a szocialista realista kánonnal szakító, erősen kritikai töltetű műveik a demokratikus eszmék húsz évvel későbbi hatalomra jutását vetítették előre. A kiállítást a PMI a „Pécs2010 Európai Kulturális Fővárosa” program keretén belül a Pompidou Központtal együttműködésben szervezi. „Megtisztelő, hogy Franciaország egyik legnagyobb állami kulturális intézménye, a kortárs művészetek legnépszerűbb párizsi múzeuma egyenrangú partnerként tekint ránk – mondja Varga Csaba a PMI igazgató-helyettese. „Az általunk rendezett „Iparterv-csoport, progresszivitás és illúzió, a magyar avantgárd harmadik generációja” című kiállítás tematikailag kiegészíti a Pompidou Központ „A múlt üzenetei” című tárlatát, amely Közép-Kelet Európa művészetét mutatja be az ”50-es évektől napjainkig. A most nyílt kiállítás sikeréhez a Párizsi Magyar Intézet is hozzájárult: támogattuk négy, a Pompidou Központban kiállított magyar művész – Csörgő Attila, Szentjóby Tamás, Szombathy Bálint és Tót Endre – részvételét a párizsi kiállításmegnyitón.”
A Párizsi Magyar Intézetben szervezett „Iparterv” kiállítás nem az egykori tárlatok reprodukciója, hanem válogatás az anno a csoporthoz tartozó művészek 1968–69-ben bemutatott alkotásaiból. Bak Imre, Baranyay András, Erdély Miklós, Frey Krisztián, Hencze Tamás, Jovanovics György, Konkoly Gyula, Keserü Ilona, Lakner László, Méhes László, Molnár Sándor, Nádler István, Siskov Ludmil, Szentjóby Tamás és Tót Endre munkái öt magyar közgyűjteményből – a Magyar Nemzeti Galériából, a pécsi Jannus Pannonius Múzeumból, a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumból, a Budapesti Történeti Múzeumból és a Szombathelyi Képtárból – valamint számos magángyűjtőtől érkeznek. A kiállítás kurátora Kolozsváry Marianna, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa. Az „Iparterv-csoport” párizsi bemutatásához három nyelvű (magyar, francia, angol) 100 oldalas katalógus készül a Párizsi Magyar Intézet kiadásában, amelyet a Pompidou Központ könyvesboltjában is értékesítenek majd. A katalógushoz a bevezetőt és a tanulmányokat Fabényi Júlia művészettörténész, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója, Sinkovits Péter művészettörténész, az Új Művészet kortárs képzőművészeti folyóirat főszerkesztője, valamint Hajdu István műkritikus, a Balkon kortárs művészeti folyóirat főszerkesztője írták.
Az Iparterv építőipari vállalat belvárosi székházának 1968-ban majd ’69-ben megrendezett két kiállítása körül csoportosuló fiatal magyar képzőművészek csoportjának művei kapcsán találkozunk Magyarországon először a neo-avantgárd művészet tudatos vállalásával. A kiállító művészek a kor nemzetközi tendenciái által inspirálva igyekeztek kitörni az ”50-es évek elzártságából: a minimal art, a concept art, az arte povera, a hiperrealizmus, a hard edge és a kinetizmus szellemében készült munkáikból összeállított válogatás az akkori progresszív irányzatok majd mindegyikére kiterjedt.
A Párizsi Magyar Intézet épületében 2008-ban kialakított Vasarely Galéria a kortárs képző és vizuális művészetek felé való nyitást szimbolizálja. A galériában 2009 januárjában vette kezdetét a Nyugat-Európában kevésbé vagy alig ismert művészek bemutatását célzó nagy sikerű kiállítás-sorozat: a „Modernizmus, aktivizmus, Bauhaus – konstruktív tendenciák a magyar művészetben 1910–1930” című kiállítást, valamint a Victor Vasarelynek, Kondor Bélának, Vajda Júliának és az „Európai Iskola” művészeinek szentelt tárlatokat külön-külön is több ezren látták. A tavalyi év újdonsága volt továbbá a kéthetente megrendezett francia nyelvű tárlatvezetés bevezetése, ami a magyar művészet elmélyültebb megismeréséhez jelent hathatós segítséget.
A cikk lejjebb folytatódik.