Összeállításunk – a teljesség igénye nélkül – ezúttal is a múzeumi és galériás bemutatkozásokra koncentrál, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi vásárokon, biennálékon való szerepléseket és azokat a nagy csoportos tárlatokat is, ahol a művészek csak egy-egy munkával képviseltetik magukat.
Bécs egyik vezető kortárs galériájában, a Galerie Krinzinger-ben már csak január 10-ig látható Csákány István Do you hear what I hear? Do you see what I see? című tárlata. Csákány korábban részt vett a Krinzinger rezidenciaprogramban és most először mutatkozik be önálló tárlattal a galériában, nagyméretű installációjával az „érzékelés terévé” alakítva a kiállítóteret.
Csákány István kiállításának meghívója az installáció részletével, forrás: galerie-krinzinger.at
Maradunk még Bécsben, ahol a Galerie Knoll-ban valamivel tovább, január 17-ig tekinthető meg J. Nagy András fotókiállítása. A tárlat az Európai Fotóhónap keretében mutatja be a kalandos élettörténetű, országról országra, kontinensről kontinensre vándorolt fotós fekete-fehér képeit a társadalom perifériájára szorult emberek hétköznapjairól, megindító bepillantást engedve törékeny privátszférájukba.
J. Nagy András: Magyar test(vér), digitális fotó,ed. 1/5, 2014, 25×25 cm, forrás: knollgalerie.at
Még mindig Bécs, és még mindig fotó: Bécs város saját kortárs gyűjteménye és kiállítóhelye, a MUSA a fotóhónap alkalmából rendezett központi tárlat, a Memory Lab. Photography Challenges History bécsi mutációjának helyszíne, ahol – többek között Erwin Olaf mellett – két magyar művész, Esterházy Marcell és Ősz Gábor munkái is szerepelnek. Ez a tárlat március 21-ig látogatható. (Az Európai Fotóhónapról novemberben részletesen is beszámoltunk.)
Esterházy Marcell: The End of the Long March, 2011, fotó, diasec, 110 x 65 cm, © Esterházy Marcell, forrás: musa.at
Ősz Gábor: No. 5 Mers les Bains, a “Liquid Horizon”sorozatból, 1999, cibachrome, camera obscura,
126 x 230,6 cm, © Ősz Gábor, forrás: musa.at
A jelenleg Berlinben élő fiatal képzőművész, Sági Gyula az általa létrehozott csoport, a Szerialisták két másik tagjával január 31-ig Párizsban állít ki, erről a tárlatról már részletesebben beszámoltunk.
Több magyar művész munkáival találkozhatunk most és a következő hónapokban Svájcban is. Az 1957-ben Svájcba emigrált Tscheligi Lajos már lezárult életműve előtt a churi (Svájc) Forum Würth tiszteleg egy reprezentatív tárlattal, mely „A metafizikus absztrakció csendes mestere” címet viseli. Tscheligi pályájának első, magyarországi szakaszában romantikus-naturalista portrékat és tájképeket festett, majd Svájcban az absztrakt festészet felé fordult. Pályájának ezt a szakaszát a tárlat a neves absztrakt mester, Serge Poliakoff munkáival kontextusba állítva mutatja be. A kiállítás május 22-ig tekinthető meg.
Tscheligi Lajos: Spirituális és intellektuális nyitottság,
1965-70, akril, vászon, 110×220 cm, forrás: wurth-international.com
Vera Molnárnak is még tavaly nyílt kiállítása Zürichben: az őt Svájcban képviselő Galerie La Ligne a Mes 90 ans à La Ligne című, február végéig látogatható, 1950 és 2014 között készült munkákból összeállított tárlattal a művésznő 90. születésnapját köszönti.
Vera Molnár: Angle droits D, 1970-2012, akril, vászon, 80 x 80 cm, a Galerie La Ligne jóvoltából
Az előbb említett kiállítás mintegy felvezeti Vera Molnár egy jóval nagyobb lélegzetű zürichi bemutatkozását, február 5-én ugyanis retrospektív jellegű tárlata nyílik a konstruktív-konkrét művészet egyik fellegvárának számító Svájc fontos kiállítóhelyén, a zürichi Haus Konstruktiv-ban. A múzeum ráadásul „magyar hónapot” rendez, hiszen ugyancsak február 5-én nyit meg egy olyan csoportos tárlatot, amin Csörgő Attila munkái is szerepelnek. Mindkét kiállítás május 10-ig látogatható. A két bemutató tartalmilag is szorosan kötődik egymáshoz; Molnáré az (Un)Ordnung. (Dés)Ordre címet, míg a Csörgőt is felvonultatóé a Quantum of disorder címet viseli. Mindkettő a művészi és a tudományos megközelítések hasonlóságait és különbözőségeit, a rend és a káosz viszonyát járja körül.
Vera Molnár, Pink et Rouge, 1996, 24 részes installáció, a Galerie Linde Holliger, Ladenburg (DE) jóvoltából, © 2015 ProLitteris, Zürich, forrás: hauskonstruktiv.ch
Csörgő Attila: Cím nélkül (1 tetraéder + 1 kocka + 1 oktaéder = 1 ikozaéder), 1999, a Galerie Gregor Podnar, Berlin jóvoltából, fotó: Darabos György, forrás: hauskonstruktiv.ch
Jakovits Józsefnek, az Európai Iskolából indult kiváló festő- és szobrászművésznek ezekben a hetekben New Yorkban látható tárlata – abban a városban, ahol 1965 és 1987 között élt. A helyszín a városi egyetem galériája, a QCC Art Gallery. A kiállított anyag – többségében plasztikák – gerincét a New York-i Müller-Keithly Gyűjteményből kölcsönzött alkotások képezik, kiegészítve további amerikai és magyarországi magángyűjteményekből, illetve a Jakovits-hagyatékból származó darabokkal. A február 22-ig látogatható tárlat anyaga kétnyelvű katalógusban is megjelent.
Jakovits József: Ősanya (Ülő akt), 1945, terrakotta, 17.8 x 11.2 x 19 cm, Müller Miklós jóvoltából, forrás: qcc.cuny.edu
