Dán Bernadette kurátor, az NKA honlapjának adatai szerint „kortárs magyar művészek külföldi bemutatására, népszerűsítésére” nyerte el a tekintélyes pénzt Balog Zoltán miniszter (EMMI ) keretéből augusztusban, másfél évre, nemzetközi vásárokon való jelenlét támogatására. A kurátor saját koncepciója mentén, galériákkal keres együttműködést, akadt, amelyik pozitívan reagált, de olyan is, amely aggályokat fogalmazott meg. A budapesti Trapéz galéria arról számolt be, hogy őket is megkereste ajánlatával, hogy részt vállal a Viennafair-en való megjelenésük finanszírozásából, cserébe azért, ha általa javasolt művészeket a galéria bemutat. A Trapéz ezt az ajánlatot nem fogadta el. Földvári Zoltán az artPortalnak azt mondta: „Jeleztük, hogy szerintünk a vásári részvétel nagyon nem így működik”. Dán Bernadette szerint ő nem kérte, hogy bárkit állítsanak ki, pusztán annyit, hogy az NKA logója jelenjen meg a galéria standján. A Trapéz vezetői szerint ez a második ajánlat volt, az első konkrét művészekről szólt.
Az artPortal megkérdezte Dán Bernadettet, milyen modellben képzelte el a galériákkal való együttműködést? Válasza szerint sok olyan művész van, aki nem tartozik éppen egyetlen galériához sem, de mindenképp érdemes arra, hogy külföldön is megjelenjen. „A vásárokon való részvétel alapvetően anyagi kérdés. – mondta – Én egyes galériákkal együttműködve, támogatni tudom a galéria megjelenését egy vásáron, a programot pedig velük partnerségben alakítjuk ki”. Mint mondta, a budapesti Biksady galériával ilyen együttműködésben vesznek részt a ART14 London-on jövőre. Földvári szerint így az NKA mintha „nehezen átlátható, párhuzamos finanszírozást” hozna létre, hiszen az Alap továbbra is kiír pályázatokat nemzetközi részvételre.
A vásárokon való megjelenés sok kortárs galéria számára a szűkös hazai piacról való kitörés első és legfontosabb lépéseit jelenti. A nagy presztízsű vásárokon való részvételre, az adott vásárnál pályázniuk kell a galériáknak. A döntésbe pedig belejátszanak a szubjektív szempontok is: a döntnökök ismerik-e a galériát, találkoztak-e már a nevével, tevékenységével. Ezen a ponton van jelentősége annak, hogy kiket, milyen stratégiával, milyen következetesen képvisel egy adott galéria – de kortárs galériáktól olyan véleményt is hallottunk, hogy olykor túl szubjektív egy-egy döntés. Kisebb vásárokon a meghívásos rendszer is működik, azaz a vásár szervezői megkeresnek galériákat, hogy vegyenek részt, ám a jelenlétért ilyen esetben is fizetni kell.
A összegek széles skálán mozognak. A hazai vásárokra néhány százezer forintért el lehet jutni. A külföldi vásárok egy-két millió között kezdődnek (pl. ilyen a ViennaFair is), a nagyobb és jelentősebb helyek nyolc-tízmilliós költséget is jelenthetnek (Hong Kong Art Fair, Art Basel). Sok minden függ tehát a vásár rangjától, bérleti díjaitól és természetesen a helyszínhez kötődő járulékos költségektől, mint például a szállítás vagy a szálláshelyek. Az pedig nem jósolható meg, hogy megtérül-e a befektetés. Ott és akkor, a helyszíni eladásokból szinte biztosan nem, sokkal inkább a hosszú távú építkezés hozhat anyagilag is számottevő eredményt.
Egy biztos, a tízmilliós összeg, és annak forrása, a miniszteri keret, a hazai kortárs művészeti színtéren feltűnést keltett, hiszen igencsak forráshiányos területről van szó. Hogy nagyjából jellemző adatokat említsünk: a nemzetközi vásárokon való részvételre, az NKA–nál összesen 17 millió forintot írtak ki, az összes hazai galéria számára. A hazai művészet nemzetközi megismertetésével professzionálisan és hatékonyan foglalkozó kortárs művészeti exportiroda, az ACAX éves költségvetése volt 10 millió, de csak 2009-ig, onnantól a Ludwig Múzeum ernyője alatt működtek. Állami támogatásuk amúgy folyamatosan csökkent, évekig 5 millió körül mozgott. 2013-ban nem részesülnek támogatásban, NKA-s pályázati pénzük 3 millió.
Dán Bernadette, kérdésünkre, hogy miért éppen a miniszteri keretből érkezett a 10 millió, azt válaszolta, egy korábbi tanulmányának nyomán. Mint elmondta, kétéves munkával készült az anyag, amely egy szélesebb koncepció a hazai kortárs művészet nemzetközi megismertetéséről. Ennek nyomán kapott lehetőséget arra, hogy a projekt egy részére támogatásért pályázzon Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternél. Ennek eredményeként érkezett a miniszteri keretből a szóban forgó támogatás.
——————————————————————————————————————————
Kortárs vásárok
Ki, hol, mikor?
A Kortárs Galériák Egyesülete információi alapján.
2013 két félévének adatait összesítve, az első félévi 18 vásári szerepléssel (10 galéria, 12 féle vásáron) együtt, minden eddiginél több, összesen 38 nemzetközi vásári szereplés várható (15 galéria, 24 vásár).
Részletes táblázat az összes kortárs galéria vásári megjelenéseiről itt.
A 2013-as év második felében 20 alkalommal vett, vagy vesz részt magyar galéria különböző európai és tengerentúli vásáron. Összesen 12 magyar galéria 12 féle vásáron. A vásári szezont augusztus legvégén a Faur Zsófi Galéria kezdte (Art Copenhagen) és ők is fejezik be év végén (SCOPE Miami). Szeptember közepén került megrendezésre egy új vásár, az ArtInternational Istanbul, melyen két magyar galéria –Deák Erika, VILTIN– is szerepelt. A Knoll Galéria idén is részt vett az Art Moscow vásáron.
Az októberi csúcsszezonban kerül sor a legtöbb vásárra a második félévben. A SWAB Barcelona-n a Faur Zsófi Galéria, a szöuli KIAF-on a Kálmán Makláry Fine Arts, a fotofever Brussels-en az INDA, a párizsi FIAC-on a Kisterem vesz részt. Az október közepén megrendezésre kerülő bécsi Viennafair-en idén is rekord számú – összesen 8 – magyar galéria szerepel. Novemberben a torinói Artissimán a Molnár Ani Galéria másodjára vesz részt, a Paris Photo-n a Vintage Galéria 15. alkalommal állít ki.