CINEMA TELEPORT
2017. június 12-16, Collegium Hungaricum (CHB) Berlin – a FORMS fesztivál keretében
Mobil kiállítótér, hely nélküli hely. Mint az a Teleport Galéria nevéből is következtethető, eseményei mindig máshol és más módon valósulnak meg. A kezdeményezés kurátorai (Don Tamás, Gadó Flóra, Istvánkó Bea, Margl Ferenc, Sárai Vanda) aktuális társadalmi és politikai problémákra reflektáló műveket mutatnak be galériák vagy kortárs képzőművészeti intézmények keretein kívül. Projektjeik egyike, a Cinema Teleport, mely 2016 júliusában debütált a Bánkitó Fesztiválon, majd 2017 feburárban a Trafóklub-ban szerepelt, idén június 12-16 között a FORMS Fesztiválra is eljutott, melynek a berlini CHB adott otthont.
Lakájos nappalivá alakította a Teleport Galéria csapata a Collegium Hungaricum földszinti könyvtárát, kanapék és fotelek alkotta környezetbe építették be vizuális installációjukat. Hagyományos, képcsöves tévére komponált kortárs képzőművészeti videókat nézegethettünk beszélgetős, barátságos hangulatban, a dohányzóasztalon popcorn és távírányító ösztönzött a lazulásra. Ez a bemutatási forma a sokaknak idegen “white cube” installációkra kívánt alternatívát mutatni és ezzel befogadhatóbbá tenni a videóalkotásokat. A kényelem, az otthonos közeg, és az old shcool tévékészülék közösségi helyzetet teremtett, és a tévécsatornák közti kapcsolgatás további együttműködést és interakciót kívánt meg a résztvevőktől. A limitált, mindössze három csatorna, és a VHS-re emlékeztető képminőség a ’90-es éveket idézte fel, miközben refektált a jelenkori Youtube-Facebook-Netflix vizuális fogyasztására is. Az intim közeg, a személyes összejövetel és a bemutatás formájának egyszerűsége a ’70-es évek neoavantgárd időszakát is felidézi, művelődési házak, lakásszínházak, szamizdat kiadványok, vidéki performanszok levegőjét hozta.
A három televíziós csatornának – Reality, History és Music – egyéni logójuk is van és kihelyezett műsorfüzetekben részletes programot találunk a kínálatukról. A Cinema Teleport füzetei mindemellett horoszkópot vagy rejtvényt valamint egy “képzőművész celebbel” végzett terjedelmes interjút is rendre közölnek. Az aktuális számban Fridvalszki Márk techno régészetről és pszeudo felületekről beszél.
Ez egyes csatornákon hat-hét videómunkából álló, laza kurátori szelekció látható. A Reality szekcióba többek között olyan művek kerültek, mint Keserue Zsolt Lekerekítés / Rounding OFF videója, mely a szocreál lakótelep formavilágát és alkotómódszerét mutatja be, azok lakóit szólaltja meg. Ide került Nemes Csaba Állj ide! / Stand here! című bábanimációja is, a verbális agresszióról, erőszakos kommunikációról, amelyet a videó roma szereplője szenved el.
A videók fogalmi tere tágas, valóságunkat környezetünk, identitásunk, sztereotípiáink, félelmeink és akár az ebből adódó fikcióink is meghatározhatják – a kurátoroknak nem is volt céljuk, hogy szigorú kereteket szabjanak a munkáknak, még akár átjárás is lehetne az egyes kategóriák között. A History csatorna is változatos munkákat sorakoztat fel. Mint például Sugár János Az analfabéta írógépe / Typewriter of the Illiterate című munkáját, mely egy kultúrákon átívelő morph-képsorozat, ahol a fegyver az állandó és központi motívum. Itt tűnik fel Kisspál Szabolcs Szerelmes földrajz / Amorous Geography című műve, ami a Fővárosi Állatkertben felépített Nagyszikla etnográfiai és politikai kontextusán keresztül a kulturális és történelmi kolonializmusra reflektál, áldokumentum-keretbe ágyazva.
A Music csatorna zenei alapú műveket mutat be, például Németh Hajnal Imagine War – version 3. videóját, mely egy fél órás koncertfelvétel a ’60-as és ’70-es évek ismert dalainak átirataiból, jelentés-eltérítéseiből. Itt szerepel a Société Réaliste Universal Anthem / Egyetemes Himnusz videómunkája, az ENSZ 193 tagállamának nemzeti himnuszaiból átlagolt egyetemes zenemű, mely a diszharmónia harmonizálására tett kísérletnek hangzik. Tulajdonképpen az is, hisz egy számítógépes program MIDI állományok alapján számolta ki az “átlagos” zenei átiratot, amelyet egy szimfonikus zenekar szólaltatott meg.
A projektbe válogatott művek közös tulajdonsága, hogy aktuális társadalmi és politikai problémákra reflektálnak, a szervezők nem titkolt célja pedig, hogy a közös élményen keresztül párbeszédhelyzetbe hozzák a látogatót. Egy kortárs diskurzus megteremtése céljából hívták életre side-project gyanánt a Teleport Podcast és Teleport Afterwork című sorozataikat is: az előbbi külföldön élő művészeket és kurátorokat szólaltat meg, utóbbi itthon elő művészeket kérdez a művészeti színtérről, lehetőségekről, tapasztalatokról.
Kiállító művészek: Brückner János, Erményi Mátyás, Fátyol Viola, Fillér Máté, Fridvalszki Márk, Gáspár Dániel, Gutema Dávid, R.Horváth Gideon, Horváth Árpád, Sipos Eszter, Keserue Zsolt, Kisspál Szabolcs, Lima Victor, Nemes Csaba, Németh Hajnal, Societé Réaliste, Sugár János, Surányi Nóra, Szemző Zsófia
