A múlt őszi MEO-kiállítás után, ezúttal a párizsi Galerie Frank-ban mutatta INERS-sorozatát Lakner Antal. Ezek a darabok egy olyan társadalmi jelenségre hívják fel figyelmünket, amelyet talán magunk észre sem vennénk, ha Lakner, akit a probléma évek óta foglalkoztat, nem szembesítene vele bennünket. Aki az INERS- Passzív Munkaeszközökkel megismerkedik, többé egészen biztos nem fogja tudni elkerülni, hogy amikor a mobiltelefont vagy a számítógép egerét használja, netán a fittness terem eszközein erősíti izmait, ne gondoljon Lakner «találmányai»-ra.
A tudomány és a technika fejlődése odáig vezette a fejlett társadalmak egyre szélesebb rétegét, hogy a fizikai munkát már szinte csak hírből ismeri, és Lakner szavait idézve: «A felbomlott egyensúly arra készteti az emberi lényt, hogy új feladatokkal hozza mozgásba önmagát. Felismerve a veszélyt, testének megmentése és egészségének, alkalmasságának megőrzése érdekébe haszontalan erőkifejtéseket tesz.» Nos, Lakner olyan eszközöket konstruált, amelyekkel valódi, hasznos erőkifejtést igénylő munkafolyamatokat végezhet annak használója, anélkül, hogy azok az izmosodáson kívül, bármiféle valós eredményt produkálnának.
Ha lehet szobabiciklin kerekezni, miért ne lehetne szobai Fűrészpadon (Forest Master) karizmainkat erősíteni. Az ugyancsak lakásban, edzőteremben használható Talicska pad (Home transporter, 1999) a kubikosmunka minden előnyét magában foglaló eszköz, ennek megfelelően az előbbinél jóval nagyobb hatásfokú, hiszen a karok mellett a lábat és a hátat is alaposan megdolgoztatja. A fokozott megterhelés miatt, javasolt használati ideje maximum hat óra. «Az igényes lakások és a profi edzőtermek elmaradhatatlan eszköze», a Festőpad (Wallmaster, 1998) már a hasizmokra is kiterjeszti jótékony hatását, és hatékonyságára jellemző, hogy egy tolás majdnem egy m² falfelület hengeres lefestésének felel meg. Kis helyen is elférnek, bármikor és bárhol használhatók a mobiltelefont és az «egeret» imitáló tárgyak. Ezekkel főleg ujjaink és csuklónk rugalmasságát tarthatjuk karban. A jelenleg ösztöndíjjal Párizsban dolgozó Laknernek egy új munkája, a Duplagravitációs öltözék (Passive Dress, 2004) is szerepel a kiállításon. Ez a kezes-lábas ruhadarab a beleépített súlyoknak köszönhetően, megkétszerezi a gravitációs erőt, ami viselőjétől minden mozdulatvégzéshez, sőt az állóhelyzetű egyensúly megtartásához is különleges koncentrációt kíván, vagyis «az eszközként használt ruha az elidegenedett ember figyelmét saját testi, fizikai létezése felé fordítja.» Miközben Lakner passzív munkaeszközeivel ismerkedünk, arcunk mosolyra nyílik, de minél tovább nézzük e tárgyakat, annál erősebbé válik bennünk az érzés, hogy nem az INERS-ek, hanem mi magunk vagyunk a nevetségesek.
A kiállítás február 19-ig tart nyitva.