A Néprajzi Múzeum új épületét 2022-ben veheti birtokba a közönség. A Városliget múzeumi beruházásai kapcsán annyira csak a beruházásokról, az építkezésekről, a négyzetméterekről, a betonról és a zöldről szóltak a viták, hogy szinte szóba sem került, hogy egy múzeum az mégis micsoda. A Potméter új adásában a Néprajzi Múzeum új állandó kiállításainak megkonstruálásáról beszélünk. Arról, hogy a múzeum szakemberei milyen szempontok alapján és hogyan állítják össze ezeknek a kiállításoknak az anyagát.
Egy etnográfiai tárgyú múzeum itt, ma, egy közép-európai fővárosban kiknek és miről szeretne beszélni? Milyen szempontok szerint válogat a múzeum a saját hatalmas gyűjteményéből? Mennyire írják át egy magyarországi múzeumról és annak kiállításairól való gondolkodást a globalizált világ szempontjai, illetve a muzeológiában megjelent dekolonizációs folyamatok? Mit jelent ebben a kontextusban például egy cifra szűr és ennek a tárgynak a története?
A Néprajzi Múzeum műtárgyai december végéig beköltöznek a Szabolcs utcai Gyűjteményi Központba, ahol megfelelő elhelyezésükön, digitalizációjukon dolgoznak az intézmény munkatársai, az új kiállítások tervezése mellett. Ebbe a tervezési folyamatba nézünk (és kérdezünk) most bele, a Néprajzi Múzeum munkatársaival folytatott beszélgetésben.
Az artportal Foster Hannah-t, a szokás- és játékgyűjtemény vezetőjét, Dr. Kemecsi Lajos főigazgatót, Dr. Schleicher Veronikát, a gyűjteményi főosztály vezetőjét és Dr. Szeljak Györgyöt, az Amerika-gyűjtemény vezetőjét kérdezte.
Nyitókép: A váli lucaszék, 1868-ból. A Néprajzi Múzeum jóvoltából.
Főcím:
hang: Erlich Gábor
zene: Tarr Dominik
A podcast a Néprajzi Múzeum támogatásával készült.
