Egyfajta verseny bontakozik ki napjainkban a gombamódra szaporodó művészeti díjak között a globális színtéren. Az a vállalat, alapítvány vagy magánszemély, aki vagy amely díjat alapít – az persze jó dolog, hogy ilyenek mind többen vannak, hiszen bőven születnek elismerésre méltó művészi teljesítmények is –, presztízst, erkölcsi elismerést, de többnyire leginkább jelentős reklámot remél a maga számára. Ráadásul nem is csak egyszer, hiszen a legtöbb díj éves rendszerességgel kerül átadásra. A díjak számának gyors gyarapodása viszont azzal jár, hogy a sajtó ingerküszöbének átlépéséhez induláskor ma már nem mindig elég egy tekintélyes összetételű zsűri sem – nagy súllyal esik latba a pénzdíj összege is.
A japán Nomura Holdingnál, a távoli szigetország egyik nagy, világszerte 30 országban aktív beruházási bankjánál és pénzügyi szolgáltatójánál is minden bizonnyal így gondolták ezt és úgy döntöttek, nem kispályáznak: egyből a világ legnagyobb összegű, egészen pontosan egymillió dollárral dotált művészeti díját hozták létre Nomura Art Award néven. A Nomurának nem kellett messzire mennie, hogy megtalálja, mit kell túllicitálnia, ugyanis az eddigi legdrágább díjat is Japánban osztották. Igaz, az Inamori Foundation által 1985-ben létrehozott Kyoto-díjat nemcsak képzőművészek kaphatják – ezt a díjat a legrangosabbak között tartják számon a művészetek és a tudományok minden olyan területén, ahol nem osztanak Nobel-díjat.
Összege 100 millió jen, ami jelenleg valamivel több mint 900 ezer dollár és jár mellé egy aranyérem is. 2018-ban a neves amerikai video- és performanszművész, Joan Jonas részesült az elismerésben. A Nomura, nyilván a Kyoto-díj összegét is szem előtt tartva jelentette be, hogy az ő, először idén októberben átadandó díjukkal egymillió dollár jár majd. Számításuk bevált, a hír futótűzként terjed a sajtóban, megjelent számos, nem kifejezetten művészeti profilú kiadványban is. A banknál, úgy tűnik, nem bíznak semmit a véletlenre, mert a díjazott kiválasztására párját ritkítóan tekintélyes összetételű zsűrit kértek fel, ami, a hírek szerint, már meg is hozta októberben nyilvánosságra kerülő döntését.
A héttagú testület tagja volt a néhány napja elhunyt neves kurátor, Okwui Enwezor, továbbá Doryun Chong, Hong Kong XX-XXI. századi múzeuma, az M+ igazgatóhelyettese és főkurátora, Kathy Halbreich, a Robert Rauschenberg Foundation igazgatója, Yuko Hasegawa, a tokiói Museum of Contemporary Art művészeti igazgatója, Max Hollein, a Metropolitan Museum of Art igazgatója, Nicholas Serota, az Arts Council England elnöke, a Tate múzeumok korábbi főnöke és Allan Schwartzman, a Sotheby’s képzőművészeti divíziójának elnöke. Schwartzman az alapítója annak az ugyancsak Sotheby’s-divízióként működő Art Agency, Partners-nek is, ami tanácsadóként segíti a pénzintézetnek a díjjal kapcsolatos tevékenységét.
Az elismerést egy olyan művész nyerheti el, aki már komoly munkásságra tekinthet vissza és egy új, jelentős projektet kíván megvalósítani, melyhez eddig nem álltak rendelkezésre a szükséges anyagi eszközök. A pénzdíjat elsődlegesen e projekt realizálására kell fordítani; a megmaradó összeg minden megkötés nélkül, szabadon felhasználható. A „fődíj” mellett kiosztanak két 100 ezer dolláros díjat is, amit „kivételes, pályájuk korai szakaszánál tartó” feltörekvő művészek nyerhetnek el. Az ő személyük korábban kerül nyilvánosságra, tekintve, hogy díjaikat már májusban átvehetik Kyotóban; a nagydíj októberi átadására Sanghajban kerül majd sor. A díjakra nem lehet pályázni; a jelölteket a zsűri választja ki saját belátása szerint. Az Emerging Artist Award jelöltjeire egy szakértői team tesz javaslatot, melynek összetételét nem hozzák nyilvánosságra.
Az ARTnews kimutatása szerint ma már összesen 22 olyan művészeti díj van, amelynek pénzjutalma eléri vagy meghaladja a százezer dollárt;
többségük mögött amerikai és ázsiai intézmények illetve magánszemélyek állnak. A már említett két díj után a legtöbb pénzzel az amerikai MacArthur Fellows Program nem hivatalosan Genius Grantnak nevezett, 625 ezer dolláros díja jár: ezt évente 20-30 fő nyerheti el a tudományok és a művészetek legkülönbözőbb területeiről. A díj összege öt év alatt, negyedévenként kerül kifizetésre; elnyerésének feltétele az amerikai állampolgárság vagy az állandó amerikai lakcím.
A legmagasabban dotált, 150 ezer svájci frankkal járó európai művészeti díjat a zürichi Roswitha Haftmann Alapítvány finanszírozza; az alapítványt e célból hozta létre 1998-ban saját vagyonából Roswitha Haftmann zürichi műkereskedő. A díjat minden évben az alapítvány kuratóriuma ítéli oda, melyben a tagság többnyire nem személyhez, hanem funkcióhoz kötött: az elnök a zürichi Kunsthaus mindenkori igazgatója, a tagok – egy független szakember, rendszerint művészettörténész vagy művészeti író kivételével – a német nyelvterület jelentős múzeumainak vezetői közül kerülnek ki. Az elmúlt években többek között Cindy Sherman (2012), Rosemarie Trockel (2014), Heimo Zobernig (2016) és Michelangelo Pistoletto (2018) nevét találjuk a díjazottak között.
A magyarországi művészeti díjak közül az állami Kossuth-díjjal és a magán alapítású Prima Primissima díjjal jár a legtöbb pénz. A Kossuth-díj összege nem állandó, hanem a bérből és fizetésből élők előző évi országos szintű nettó nominál átlagkeresetének hatszorosa, ötvenezer, illetve százezer forintra való felkerekítéssel. A ritkán átadásra kerülő Kossuth Nagydíjjal ennek az összegnek a kétszerese jár. A Prima Primissima díjat 2003-ban Demján Sándor alapította a Vállalkozók Országos Szövetségének támogatásával, 2013 óta az OTP Bank gondozza és finanszírozza. Összege jelenleg minden kategóriában – melyek egyike a képzőművészet – 15 millió forint.
Nyitókép: Emmanuelle Moureaux: 100 colors no.6. Shinjuku Nomura Building. 2015. Shinjuku Nomura Building, North Terrace Tokyo. Forrás: www.emmanuellemoureaux.com
