Egy évtized alatt többnyire csak egyszer-kétszer fordul elő, hogy egy Nobel-díj – ami eleve a legritkább kitüntetések közé tartozik – hozzáférhetővé válik egy aukción, legalábbis azok számára, akik dollár százezreket vagy milliókat akarnak és tudnak szánni erre a célra. Előfordul, hogy maga a díjazott értékesíti ily módon kitüntetését, hogy aztán a bevételt jótékony célra fordítsa. Ez történt legutóbb tavaly júniusban, amikor a Kreml-kritikus orosz újságíró, Dmitry Muratov vitte kalapács alá az egy évvel korábban neki ítélt – megosztott – Nobel-békedíjat, hogy a befolyt öszeget az UNICEF-en keresztül Ukrajna támogatására fordítsa. Muratov az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete idején még utolsóként működő komoly rendszerkritikus orosz újság, a Novaja Gazeta főszerkesztője volt, a lap megjelenését azonban egy hónappal később a hatóságok betiltották. A díj elárverezésének nemes célja nyilvánvalóan hozzájárult a példátlanul nagy licitálási kedvhez, aminek köszönhetően az arany érem és a hozzá tartozó oklevél a Nobel-díjak kategóriájában új rekordot jelentő összegért, 103,5 millió dollárért kelt el. (A licit 787.500 dollárról indult; a nyertes licitáló személye nem került nyilvánosságra.) Muratov egyébként a megosztott díjjal járó 470 ezer eurót is jótékony célra ajánlotta fel. Először fordult elő, hogy a békedíj ügyében illetékes Norvég Nobel Bizottság kifejezett támogatásáról biztosította a díj ilyen célú értékesítését, mondván, hogy „ez a nagylelkű humanitárius tett teljes összhangban van Alfred Nobel szellemével”. Az összeg nem csak a Nobel-díj kategóriájában számít új rekordnak, hanem a numizmatikai árverések között is; a csúcsot itt eddig egy 1933-as Saint Gaudens Double Eagle 20 dolláros érme egyetlen, magánkézben lévő példánya tartotta, ami 2021-ben a Sotheby’s-nél 18,9 millió dollárért cserélt tulajdonost.
A Nobel-díjak árverésre kerülésének gyakoribb esete az, amikor nem maga a kitüntetett, hanem leszármazottai bocsájtják áruba a rangos kitüntetést, többnyire – de nem kizárólag – ekkor is valamilyen jótékonysági cél támogatására.
A szenvedélyükre sok pénzt áldozni tudó gyűjtők két kategóriája is utazik a Nobel-díjra. Első helyen az éremgyűjtők, hiszen a Nobel díj – a pénzdíj és az oklevél mellett – egy aranyérem, méghozzá egy meglehetősen ritka aranyérem, hiszen a díj alapítása óta eltelt 120 évben eddig mindössze 954 magánszemély és 27 szervezet vehette át. A díj 1980-ig 23 karátos aranyból készült, azóta viszont 18 karátos aranyból, de 24 karátos bevonattal. Az érem átmérője állandó, 66 milliméter, vastagsága azonban, értéke állandóságát biztosítandó, 2,4 és 5,2 milliméter között változik az arany árának függvényében, átlagos súlya 175 gramm.
A gyűjtők másik csoportja nem az érem, hanem korábbi tulajdonosa felől közelíti meg a dolgot; ők az ún. memorabilia-gyűjtők, akik híres személyekhez vagy eseményekhez közvetlenül kapcsolható tárgyakból építik fel a kollekciójukat, melyeket ily módon többnyire igen nagy műfaji sokszínűség jellemez, hiszen egy neves sportoló mezétől egy filmsztár által viselt ékszeren át az elsüllyedt Titanicról előkerült hamutartóig nagyon sok minden helyet kaphat bennük.
A Nobel-díj, mivel nagyon ritkán kerül a piacra, mindig nagyon drága – ha nem is feltétlenül annyira, mint Dmitry Muratové. A díjért kifizetett legmagasabb összeg tavaly nyárig 4,76 millió dollár volt, amit 2014-ben a Christie’s-nél az 1962-es orvosi Nobel-díjas amerikai James D. Watson kitüntetéséért adtak; Watson a DNS szerkezetének feltárásáért kapta az elismerést.
2018-ban egy nagy amerikai ház, a Heritage Auctions kínálatában bukkant fel az eddigi legrégebbi, kalapács alá vitt – irodalmi – Nobel-díj; amit 1902-ben, halála előtt egy évvel a német ókortudós történész, Theodor Mommsen kapott. Ez az első irodalmi Nobel-díj volt, tekintve, hogy ebben a kategóriában az első évben, 1901-ben még nem adtak ki díjat. Mommsen kitüntetése mindmáig azon kevés irodalmi Nobel-díj egyike, amelyet nem szépírói teljesítményért ítéltek oda. Ennek megfelelően becsértékét is magasan, 400 ezer dollárban állapították meg. Ezt a tételt végül visszavonták, mert bár minden bizonnyal egy autentikus Nobel-díj példányról van szó és szerepel rajta Mommsen neve is, az egyértelműen kiderült, hogy ez nem lehet az a példány, amit a díjazott 120 éve a kezében tarthatott. Arról, hogy ez a példány mikor és miért készült, a szakemberek körében mindmáig megoszlanak a vélemények.
A Los Angeles-i, memorabiliára szakosodott Nate D. Sanders Auctions január 26-án záruló árverésén a magyar származású Oláh György (George A. Olah) vegyészprofesszor 1994-es kémia Nobel-díja kerül kalapács alá, 200 ezer dolláros kikiáltási árral. Az itthon Magyar Corvin-lánccal és Széchenyi-nagydíjjal kitüntetett, 2017-ben elhunyt tudós a „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért” kapta a magas elismerést. A ház komoly reklámot csinált ennek a tételnek, a róla szóló hír számos nemzetközi művészeti és műkereskedelmi hírlevélben is megjelent. Az azonban sajnos nem derült ki, hogy ki és miért bocsájtja árverésre az értékes relikviát, aminek sorsa e sorok írásakor, két nappal az aukció lezárása előtt még bizonytalan, Oláh Nobel-díjára ugyanis még nem érkezett licit.
Borítókép: Oláh György Nobel-díjának oklevele. Forrás: natedsanders.com