Lucas Samara kiállítása

PaceWildenstein és Pace/MacGill, New York
Ha meg akar vásárolni egy művet Lucas Samara kiállításából, szüksége van 15 000 $-ra és egy teherautóra. Pénzéért nemcsak 4432 fényképet és 60 mozgófilmet kap, hanem egy Mac Mini számítógépet is, amely ezeket tárolja (mint iPhoto és iMovie file-okat), Apple Cinema HD monitort, Ikea íróasztalt és két Design Within Reach széket is. Munkáihoz bizonylatot is mellékel: a művek kizárólag eredeti formátumukban, a művész által biztosított berendezésen szemlélhetők és tárolhatók, tilos őket reprodukálni és az Interneten terjeszteni. Kiállításán 35 Mac Mini számítógépen 35 összeállítást mutat be. „Úgy határoztunk, hogy nem hívjuk a munkákat Limited Edition-nak”, mondja Chris Harnden, a PaceWildenstein igazgatója, „hiszen ha minden amerikai férfi, nő és gyermek akarna vásárolni belőlük, mi valamennyi igényt kielégítenénk”. De mi történik akkor, amikor a Mac Mini számítógépek elavulnak, vagy elromlanak? „Pace mindig tárolni fog archivumában master-kópiákat az eredeti tartalomról, így a művész, vagy örökösei rekonstruálhatják az egyes megvásárolt összeállításokat. Az elavult, vagy elromlott számítógépeket az adott kor legmodernebb gépeivel fogják majd pótolni”. És ha a Pace is megszűnik? „Ez egy nagyon érdekes kérdés”, mondja Mr. Harnden. Lucas Samaras attitűdje inkább laissez-faire. „Az első gondolatom az volt, hogy ugyanabban a formátumban és ugyanazon a gépen mutatom be a műveket, mint amelyben és amelyen készítettem őket”, mondja. Noha a vételi szerződés megtiltja a vásárlóknak a művek terjesztését, a művészt nem lepné meg, ha valamelyikük, vagy egyes művek részletei felkerülnének a világhálóra. „Ha alkotok valamit, az mindenkit megillet, aki be tudja fogadni”, mondja.