A párizsi montmartre-i temetőben helyezik örök nyugalomba Csernus Tibor festőművészt. A kortárs figuratív festészet egyik legkiemelkedőbb alakját egyházi szertartáson búcsúztatják 2007. szeptember 14-én, pénteken, 14.30 órakor a montmartre-i Szent János templomban Párizsban, azt követően pedig a montmartre-i temetőben található családi sírban helyezik végső nyugalomba. A megemlékezésen Précsényi Árpád főkonzul és Ecsedi-Derdák András, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója helyez el koszorút. Csernus Tibor életének 81. évében, múlt pénteken hunyt el Párizsban, ahol 1964 óta élt. Csernus Tibor a budapesti Iparművészeti Iskolában kezdte tanulmányait, és a Képzőművészeti Főiskolán folytatta, ahol Bernáth Aurél tanítványa volt. A művész első egységesebb festői korszakát 1952-1953 közti tájképei alkotják: Városkép az Országházával; Sashegyi látkép; Déli pályaudvar. 1954-1956 közt festette Juhász Ferenc arcképét, a Taxiállomást, a Három lektort és az Újpesti Dunapartot. Tíz éven át (1954-1964) könyveket illusztrált és plakátokat tervezett, 1957-ben Párizsba utazott, ahol egyfajta természetmisztikus alkotófolyamat foglalkoztatta. 1958-1959-ben alkotott főbb művei a Bécsben is kiállított Saint Tropez; a Triptichon és a Haszonvastelep. Ebben az időben több monotípiát is készített. 1960-tól festette a Tengeri csata (1961), a Lehel téri piac (1962), a Színésznők és a Nádas (1964) „természetmisztikus” – szürrealisztikus festményeit. A hetvenes években a hiperrealista ábrázolás felé fordult. Fotószerű műteremrészletet, lakótelepet, csendéleteket ábrázoló festményeinek nem adott címet. A nyolcvanas években Caravaggio stílusában festett többalakos, „ál-akadémikus” akt-kompozíciókat; többnyire bibliai jeleneteket – Saul I. (1985-86); József és testvérei II. (1986); József elmeséli álmát; Izsák feláldozása; Lóth (1987-88); Dávid meglepi Bethsabét a fürdőben (1988), valamint csendéleteket és állatképeket. A kilencvenes évek legimpozánsabb, nagy méretű, expresszív-realista sorozata a Szajha útja, amit részben William Hogarth metszetsorozata ihletett.
Csernus Tibor több jelentős nemzetközi tárlata után első magyarországi kiállítása 1989-ben volt a Műcsarnokban, majd 2006 elején rendeztek műveiből a KOGART Házban retrospektív tárlatot.
Csernus Tibor 1952-ben és 1963-ban Munkácsy-díjat, 1997-ben Kossuth-díjat kapott. Munkáit rangos külföldi (Thyssen-Bornemisza Gyűjtemény, Sulkowsky Gyűjtemény) és hazai (Magyar Nemzeti Galéria, Fővárosi Képtár, Ludwig Múzeum) magán- és közgyűjtemények őrzik.
Ma temetik a Párizsban elhunyt Csernus Tibor festőművészt
A párizsi montmartre-i temetőben helyezik örök nyugalomba Csernus Tibor festőművészt. A kortárs figuratív festészet egyik legkiemelkedőbb alakját egyházi szertartáson...