A hazai és nemzetközi sajtó is nagy terjedelemben foglalkozott azzal a héten elfogadott magyarországi törvénnyel, amely a pedofíliát gyakorlatilag összemossa a homoszexualitással és a gyermekek védelmének címkéje alá rejti a homofób szabályozást. A törvény az elfogadott módosító javaslatok nyomán egyebek mellett megtiltja tizennyolc éven aluliak felé olyan tartalom közvetítését, amely a „szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. A törvény amellett, hogy újabb súlyos lépést jelent az LMBTQ+ emberek megbélyegzésének és kirekesztésének hazai folyamatában, felveti bizonyos műalkotások bemutathatóságának kérdését is, vagyis tulajdonképpen a tartalmi szűrést, a cenzúrát. A képzőművészettel foglalkozó Artnet News a hétfőn zajlott tüntetés mellett a hazai művészeti szcéna reakcióiról ír cikkében.
A lap megszólaltatja a tavalyi Queer Budapest kiállítás és a körülötte levő platform szervezőit. A projekt két kurátora, Thomas Roughan és Zsuró Zsuzsanna egyébként éppen a Queer Budapest londoni bemutatkozását készíti elő, amelyre a Hoxton 253-ban kerül sor még idén. Zsuró Zsuzsanna kurátor (akivel korábban mi is beszélgettünk, itt) és Thomas Rougham így kommentálják a törvényt, illetve a jelenlegi helyzetet: „Ez a törvény a kormánynak még nagyobb hatalmat ad ahhoz, hogy lecsapjon a szólásszabadságra és még kiterjedtebb kontrollt gyakoroljon a kulturális szektor felett. Mi úgy látjuk, hogy a queer művészet csak nemrég kezdett kiemelkedni az underground színtérből és a mostani törvény aláássa majd ezt a folyamatot. Ezzel együtt, a queer közösségnek erős hangja van Magyarországon, reméljük, hogy ez az attitűd a továbbiakban is megmarad és visszaveri a rezsim elnyomó kísérleteit”.
A platform képviselőit az artportal is megkereste azzal a kérdéssel, hogy mennyire látják erősnek ezt a színteret és látnak-e valamiféle közös kiállást a törvény ügyében? „A hazai queer művészet egy történelemmel rendelkező, erős színtér, ugyanakkor sokáig csupán az underground-ban volt jelen. A nemzetközi folyamatokkal összhangban itthon is egyre jobban előtérbe került, teret és jelenlétet teremtve a közösség művészeinek, az ilyen témában alkotott műveknek. Erős összetartást, közösségben való gondolkodást látunk, ami a tágabb művészeti közeget tekintve is figyelemre méltó. Nagyon bízunk abban, hogy ez a mostani körülmények ellenére is így marad. A Queer Budapest továbbra is elkötelezetten szeretné támogatni az LMBTQ+ közösség művészeit. A kormány hozzáállásának tükrében pedig most még inkább szükségesnek érezzük, hogy felmutassuk a magyarországi kortárs queer művészek tehetségét és azokat a problémákat, amikkel szembe kell nézniük. Ez az egyik oka annak, hogy idén ősszel a nemzetközi színtérnek tervezünk kiállítást. Az angliai kontextus teljes szabadságot ad ahhoz, hogy nyíltan és őszintén mutathassuk be a munkákat, a magyar queer művészetet.”
Az Artnet News a Hollow Systems queer art kollektívát is megszólaltatta. Multimediális művészeti csoportról van szó, amelyet Szeri Viktor koreográfus, Páll Tamás játéktervező és az artportal szerzői közé is tartozó Muskovics Gyula kurátor hozott létre. Phoenix című, performatív munkájuk, amely egy parti kulisszái közé helyezi témáját, most szombaton az Under500 Fesztiválon látható majd a budapesti Artus Stúdióban. Az Artnet News-nak azt mondták: „Az új törvénnyel ez a darab, ahogy több más munka is, gyakorlatilag bemutathatatlanná válhat.”
Az artportal kérdésére, hogy miként látják a jelenlegi helyzetet és ok maguk hogyan reagálnak rá, e-mailben válaszoltak. „Az utóbbi 10-15 évben rengeteget változott az LMBTQ+ emberek megítélése Magyarországon. Előtte volt, hogy valakit csak úgy, fényes nappal, hátba rúgtak az utcán az öltözködése miatt. Budapesten ez ma, legalábbis egyelőre, elképzelhetetlennek tűnik. A művészetben is sokkal jobban jelen vannak a queer megközelítések, mint korábban. Lehet, hogy most egy hosszú visszafejlődés kezdőpontjához érkeztünk? Nem tudni még, hogy ki és hogyan fogja betartatni ezt a törvényt, vagy hogy lesz-e folytatás, de az biztos, hogy innentől kezdve nem mindegy, mit és hogyan kommunikálsz. Nemcsak azért, mert következményei lehetnek, épp ellenkezőleg: a helyzet talán még jobban megköveteli, hogy kiállj nyilvánosan is, ha teheted, az általad képviselt gondolkodásmód mellett. Ugyanakkor arra is kell figyelni, hogy a művészet ne legyen kiszolgáltatva a politika játékszabályainak, vagyis ne csupán visszatükrözze azt. A Hollow számunkra egy olyan avatar, ami mögött igyekszünk minél kevésbé tetten érhetőek maradni, képzeletbeli narratívákkal reagálva a valóság történéseire. Nemcsak LMBTQ+ témákkal foglalkozunk, de legelső munkánk, a Phoenix, épp a queer intimitás témakörét vizsgálja, egy parti szituációba helyezve. A fejlemények tükrében frissítettük a darab kerettörténetét. Magát az eseményt egy olyan disztópikus világba helyezzük, ahol a privát és a közterek is megszűntek, és a tüntetés maradt az egyedüli közösségi élmény, ahol a parti csupán a kollektív képzelet szüleménye, de a valóságban sosem realizálódik. Reméljük, ez a vízió nem válik valóra sem a közeli, sem a távoli jövőben.”
Nyitókép: Tüntetés a homofób törvény elfogadása ellen, Budapesten, 2021. június 14-én. Fotó: FreeDoc / Csoszó Gabriella
A cikk lejjebb folytatódik.