A temesvári Art Encounters kortárs művészeti biennálé keretében az egykori Dohánygyár a marosvásárhelyi artist-run space, a B5 Stúdió In situ 2 című kiállítását látja vendégül november 5-ig. A tárlat anyaga nagyobbrészt a stúdió 30 év rendezvényszervezői tevékenységét dokumentáló archívumából származik, kiegészítve az In Situ rezidensprogram keretén belül az archívummal dolgozó művészek projektjeivel, valamint a az adott kontextusra és a kulturális termelés jelenségeire reflektáló alkotásokkal. Az archívum ilyen jellegű kezelése megeleveníti és életben tartja a kulturális emlékezetet és lehetővé teszi, hogy egy alternatív intézmény sajátos pozíciójából beírja magát egy létező kultúrtörténeti diskurzusba, illetve saját diskurzust teremtsen. A tárlaton több magyar – részben Erdélyben élő vagy onnan származó – művész, így Adorjáni Márta, Bartha József, Borsos Lőrinc, Kispál Szabolcs, Kispál Ágnes Evelin, Miklósi Dénes és Sugár János alkotásai is láthatóak.
Az Art Encounters-hez kapcsolódik a sepsiszentgyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér ugyancsak november 5-ig látható PRODUCTION:RE:PRODUCTION című kiállítása is, mely az eredetiség, a megismételhetőség és az adaptálhatóság kérdéseit járja körül. A tárlaton Joseph Kosuthot leszámítva térségünk művészei vesznek részt, köztük Csiki Csaba, Csutak Magda, El-Hassan Róza, Martini Yvette és Veres Szabolcs.
A dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában november 10-ig látható az Élő vonal című kiállítás, amin egy, a művészeti felsőoktatásban dolgozó és tanító képzőművészeket bemutató sorozat részeként a Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafikai Tanszéke képgrafikai szakirányának oktatói, Barta János, Berentz Péter, Dobó Bianka, Eszik Alajos, Herczeg László, Lengyel András, Madácsy István, Somorjai-Kiss Tibor, Szurcsik József és Vékás Magdolna szerepelnek.
A Szurcsik József tanszékvezető által megnyitott kiállítás kurátora Dobó Bianka. A hagyományos grafikai technikával készült munkáktól (szita, litográfia), a pasztell- és szénrajzokon, fotókon, akvarelleken át a festményekig és plasztikákig a legváltozatosabb műveket felvonultató, műfaji és tematikai tekintetben egyaránt sokszínű válogatás a művészi látásmódok, egyéniségek és az alkotói alapállások különbözőségét mutatja be. A kiállított munkák között figuratív-elbeszélő, vagy geometrikusan összegző alkotások éppúgy szerepelnek mint expresszíven kirobbanó vagy lírai finomságú, érzékeny kompozíciók.
A stuttgarti Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központban november 17-ig tekinthető meg a Neuformatieren|Újraformázva című, a Magyar Plakát Társasággal közösen szervezett kiállítás, ami a reformáció 500. évfordulójához kapcsolódva kortárs magyar plakáttervezők munkáival keresi a választ arra, mit jelent a reformáció a ma embere számára, szükség van-e ma is reformokra, hogyan értelmezünk ma egy reformot? A Magyar Plakát Társaság felhívására jelentkezett 29 alkotó – neves mesterek, pályájuk elején álló fiatal művészek és művészeti egyetemek hallgatói – 40 munkája látható a tárlaton.
Thomas Mark még 1950-ben alapította galériáját, az Artmark Galerie-t egy felsőausztriai kisvárosban. Az Artmark 2005-ben áttette székhelyét Bécsbe és itt vált a geometrikus absztrakt művészet egyik vezető kiállítóhelyévé. Az irányzatot képviselő magyar művészekkel is régi a kapcsolata; legújabb, november 18-ig látható, s címében is a három művész nevét viselő kiállításán Maurer Dóra, Gáyor Tibor és Megyik János munkáit állítja ki. Nekik öt évvel ezelőtt volt már közös tárlatuk ugyanitt; a most bemutatott anyag régi és legújabb munkáik harmonikus együttese.
Az 1965 óta működő, jelenleg városi fenntartású, de Lengyelország más városaiban és külföldön is kiállításokat rendező białystoki Galeria Arsenal tevékenységének egyik fontos súlypontja Közép- és Kelet-Európa kortárs művészetének bemutatása. Legújabb, november 19-ig látogatható Central by East Central című kiállításuk középpontjában a régió kortárs fotóművészete áll. Adam Mazur, a kiállítás művészettörténész-műkritikus kurátora a múlt és a jelen, a kép és a szöveg viszonyát vizsgáló művek segítségével igyekszik rávilágítani a régió még Lengyelországban is kevéssé ismert fotóművészetének néhány megkülönböztető jellegzetességére. A több mint tucatnyi kiállító művész között szerepel Puklus Péter és az Észtországban élő Farkas Dénes is.
A Római Magyar Akadémián az intézmény 90. születésnapját köszöntő programsorozat részeként november 19-ig látható a MEDEA című fotókiállítás, ami Pier Paolo Pasolini Medea című 1969-es filmjének forgatásán Mario Tursi neves római fotóművész által készített, a nagyközönség által eddig nem látott 120 felvételt két magyar kortárs művész, Gőbölyös Luca és Herczeg Eszter Medea mítoszát újra értelmező, kortárs kontextusba helyező munkáival együtt állítja ki.
A mára már legendássá vált kolozsvári Ecsetgyár új épületében található Centre of Interest Bázis Galériájában november 30-ig látható Asztalos Zsolt Unknown Artists / Ismeretlen szerzők című szóló show-ja. A Gulyás Gábor által kúrált tárlat olyan műalkotásokat dolgoz fel, amelyek szerzői ismeretlenek; Asztalos a szerző és az alkotás egymástól való elszakadását, a szerző nevének fontosságát s áttételesen a kánonírást is vizsgálja; olyan személyeket állít a középpontba, akikről nem tudunk semmit, de akik itt hagytak maguk után valamit a múzeumok falain vagy raktáraiban. A kiállításon videómunkák és installációk mellett egy, a témát művészettörténészek, galeristák, esztéták és muzeológusok segítségével körüljáró dokumentumfilm is szerepel, ami itt tekinthető meg.
A bécsi Lukas Feichtner Galerie-ben 2013 és 2015 után harmadszor szerepel szóló show-val Tibor Zsolt. A rolling memory errors című, november 7. és december 9. között látogatható kiállítás anyaga jórészt az elmúlt másfél-két évben született művekből áll össze, de szerepel benne egy-két korábbi (ön)referens munka is. Az alkotások egymásból is építkezve, ritmikusan, az efemeritás lehetőségeire rákérdezve jelennek meg a galéria falain.
A közeli napokban 80. születésnapját ünneplő Tót Endrét egyéni tárlattal köszönti a Schwerini Állami Múzeum. A Zer0 makes me glad sad mad című, 2018. január 13-ig látogatható kiállítás középpontjában a 0 szám áll, ami Tót számára az üresség, a nyitottság és a szabadság potenciálját jelképezi. A kiállított különböző műfajú, több évtized munkásságát reprezentáló művek többségét egy kölni műgyűjtő házaspár, dr. Jürgen és Christina Kelter kollekciójából válogatta dr. Deborah Bürgel kurátor, míg néhány munka a művész gyűjteményéből származik. A kiállítás megnyitása alkalmából a schweriniek is csatlakozhattak Tót legújabb Zero-Demójához.
El-Hassan Róza két hónapot tölt Stockholmban a IASPIS (The International Artists Studio Program in Stockholm) keretében s közben részt vesz a tekintélyes Moderna Museet csoportos kiállításán is a svéd fővárosban. A Manipulate the World – Connecting Öywind Fahlström című, 2018. január 21-ig látható, a múzeum két emeletét is megtöltő tárlat az 1976-ban elhunyt svéd multimédia művész, Öywind Fahlström munkásságát körüljáró többéves tárlatsorozat csúcsa, melynek alapja a svéd művész egy 1964-es írása. A tárlat a világ minden tájáról érkezett 28 művész munkáival arra keresi a választ, mit jelent ez a kihívás a művészek számára ma, az alternatív tények, a relatív igazságok és a fragmentált narratívák világában.
A Roma Kultúra Múzeuma Brnoban 1991-ben non-profit szervezetként jött létre és 2005 óta állami fenntartásban működik. 25 ezer műtárgyat és dokumentumot őrző kollekciójuk állandó bemutatása mellett időszaki tárlatoknak is otthont adnak, melyeken hivatásos és amatőr roma képzőművészek alkotásai mellett más művészek roma témájú művei is közönség elé kerülnek. Legújabb, Bez nenávisti?/HateFree? című kiállításuk 2018. február 25-ig tart nyitva, s erre meghívták Nemes Csabának azt a sorozatát is, ami a néhány évvel ezelőtti roma-gyilkosságok helyszíneként elhíresült épületeket ábrázolja. A résztvevők között van a szlovák Cundy Crew csoport is, melynek keresztszemes hímzés-munkái a budapesti Knoll Galériában is szerepeltek már.
A bécsi Leopold Museumban 2018. február 26-ig látható Az idő nyomai című tárlat, aminek hat, különböző nemzetiségű kiállító művésze között Andreas Fogarasi is szerepel. A tárlat olyan kortárs művészeti stratégiákra koncentrál, melyek a vizuális kultúra vizsgálatát tűzik ki célul. Nem a „mi”, hanem a „milyen” kérdésére keresik a választ, akár képzőművészeti alkotásról, fotóról, épületről vagy hétköznapi használati tárgyról van szó.
A pozsonyi Soda Gallery november 3-24. között mutatja be Fridvalszki Márk On erosion című szóló show-ját. A kiállítás honlapja Nemes Z. Máriónak az Artlocator tavalyi 3. számában megjelent írásából idéz: „Fridvalszki aktuális kutatásainak egyik központi fogalma a „szikár geometria” (Hagere Geometrie), melynek eredményeit több hazai és külföldi kiállításon is bemutatta az utóbbi években. Ez a szikárság a geometrikus absztrakció puritán hajlamainak a kifordítása is, abban az értelemben, hogy vizuálisan követi a szigorú redukció elvét, kontextuálisan azonban „túltölti” és „teleírja” a tisztaságot. Fridvalszki esetében ugyanis nem lehet elvonatkoztatni a motívumok kulturális-technológiai beágyazottságától, hiszen a posztdigitális kollázsok fő inspirációs forrása az ipari és hadi esztétika, vagyis a képnyelv alapját logók, fegyverek, aviatikai formák és felületek képezik.”
Forgó Árpád két éve mutatkozott be a közép- és kelet-európai művészeket is képviselő houstoni Anya Tish Gallery-ben, ahol november 17-december 23. között ismét önálló kiállítással szerepel. A Tales From the First Floor című kiállításon Forgó legújabb formázott vászon munkáin kívül láthatóak lesznek a 2013-ban kezdett kétpólusú objekt-sorozathoz tartozó „csavart” vászon művek, és egy öt méter magas, kombinatorikai módszereken alapuló, formázott vászon fali installáció is.
