Az Artmagazin különleges karácsonyi számában hedonista képélményben részesíti olvasóit.
Címlapra a Szépművészeti kicsiny oltárképe került, ami a nagy londoni sztárkiállítás révén kapott végre szerzőt, nem is akárkit: Luca Signorellit. Szakértő elemzi a kis reneszánsz oltárkép történetét és a Royal Academyben megrendezett tárlat brit sajtóvisszhangjait. Terítéken a nemzetközi siker anatómiája: honnan indult Moholy-Nagy, kik a pécsi bauhäuserek, mi közük az egyetemes művészettörténethez a Nyolcaknak és a Vadaknak? De lesz még nemzeti önkép-temetés és Liverpoolban parádézó magyar kortársak.
Tartalom:
Artanzix
Rieder Gábor: A budapesti kincsek és a brit műértők
Vécsey Axel: A zarándok célba ért – A Szépművészeti Múzeum Luca Signorelli-képe
Fáy Miklós: Nemzeti önképünk nagy temetője
Kiállításajánló
Rieder Gábor: A Nyolcasok
Rieder Gábor: Ódon falak és white cube – Új pécsi kiállítóterek
Topor Tünde: A Bauhaus, avagy a magyarok kimenetele
Kiállításajánló
Kiállításajánló
Nagy Levente: Iván, ez csak jó? – A Moholy-életmű legelső darabjai: a beszélő rajzos-szöveges tábori postai levelezőlapok I.
Kiállításajánló
Stepanović Tijana: All we need is love – Szenzáció a 6. Liverpool Biennálén
Bordács Andrea: Egy világpolgár művész utazásai térben és időben – Tót Endre kiállításai 2010-ben
2010 legjobb könyvei – Az Artmagazin válogatása
Grozdits Károly: Fákó Árpád: Húshangok
Ízelítő a tartalomból:
A Szépművészeti Londonban
„Történt ugyanis, hogy a Liechtenstein-gyűjtemény visszamondott egy grandiózus blockbustert a Royal Academyben. A Szépművészeti Múzeum pedig, a küszöbönálló átépítés miatt, megtehette, hogy beugrik és kiutaztat a legféltettebb főműveiből egy ütős együttest – amiért a számos fajsúlytalan országimázs-tárlatot végignéző londoniak kifejezetten hálásak.” (Részlet a budapesti kincsek londoni fogadtatásából)
A kis Signorelli felfedezése
„Így azután Londonba visszatérve azonnal telefonált egykori egyetemi tanítványának, Tom Henrynek, aki ma Luca Signorelli életművének egyik legelismertebb kutatója és a művészről publikált legfrissebb monográfia társszerzője. (…) Végül a londoni metró egyik állomásán, két meeting közötti lyukas órában került sor arra a konzultációra, ami végleg eldöntötte a kis budapesti tábla sorsát.” (Részlet Vécsey Axel címlapsztorijából)
Nemzeti önkép
„Nehéz megilletődés nélkül nézni a Pásztorlánykát, minden bajával, márványhibájával, himlőhelyessé pattogott bőrével együtt. De akármilyen meghatottan áll is az ember a kezdeteknél, végig azt érzi, hogy legalább adnának egy portörlő alkalmatosságot, hogy a vastagon odaszállt piszkot le lehessen törölni a szegény lány hátáról.” (Fáy Miklós az MNG új kiállításáról)
Magyar Vadak Belgiumból
„Mostanában találtak meg számos korai Czóbel-festményt, gyanús flamand csipkékkel és zeebruggei városrészletekkel. (…) Márffy Czóbel után, 1906 nyarán két hónapot töltött a belgiumi kisvárosban, Brugge-ban két honfitársával. (…) A legfrissebb kutatások ismeretében tehát kijelenthetjük: a magyar fauvizmus egyik bölcsője Belgiumban ringott.” (A magyar Vadak bölcsője: Belgium)
A Nyolcak
„Nyolcaknak nevezzük őket, bár egyik kiállításukon se szerepeltek pont ennyien! Vezetőjüknek Kernstok Károlyt tartja a szakirodalom, de több újságíró is bábáskodott a csoport születésénél, sőt Orbán Dezső is törte a fejét valami hasonlón (…). Az sem kérdés: az első lökést a nagybányai palotaforradalmat kirobbantó Czóbel Béla adta, aki viszont személyesen sosem volt jelen a Nyolcak tárlatain, Franciaországból küldözgette haza képeit. De az tény, hogy Kernstok közös párizsi és nyergesújfalui tartózkodásuk után szakított korábbi konzervatívabb stílusával, és lépett a párizsias modernség czóbeli útjára.” (Rieder Gábor a Nyolcakról)
Az ezoterikus Bauhaus
„1921 októberében, egy vasárnapi hajnalon érkeztem Weimarba. A Bauhaus épületét kerestem, amit végül a város végében, a park mellett találtam meg. Az ajtó félig nyitva volt. (…) A körülöttem lévő csendbe távoli énekszó hatolt be. A hangokat követve két lépcsőfordulót mentem fölfelé, míg aztán egy magas ajtó elé értem. A kulcslyukon keresztül fiatal embereket láttam, amint áhítatosan énekelnek: »Salem, Salem aleikum…« annyira megkapott, hogy még a dallamot is megjegyeztem. Ezután prédikációszerű recitálás következett.” (Weininger Andor a korai Bauhaus misztikus vallásáról)
Magyar forradalom a Bauhausban
„Molnár Farkas és a többiek is látogatták a tanfolyamot, ahol elsajátították a szigorúan zárt derékszögű rendszerben, eleinte csak a három alapszínre, a vörösre, a sárgára és a kékre építő felfogást, és annak hasznosítását. Noha a Bauhauson belül egy német kör is képviselte ezt a holland konstruktivista irányt, a magyarok létrehoztak egy nemzetközi ún. KURI csoportot: ez volt az egyik nagy újítás és áttörés.” (Bajkay Éva a Bauhausról)
