A címlapon Nyári István hiperrealista figurái küzdenek a csirkeszárnnyal, belül kívánatosabb étkek kerülnek terítékre. Elsősorban a fotós világsztár André Kertész és az ő eredeti nagyításai. A további menü is pikáns: dunaújvárosi szobrok, Lakner Antal, Óbudai Kísérleti Lakótelep, a legendás orvosgyűjtők és Pulszky Károly.
Mórocz Csaba: Világtalan ok Gyámolítója – Beszélgetés André Kertészről Michel Frizot és Annie-Laure Wanaverbecq fotótörténészekkel
Mórocz Csaba: Kertész első kézből – Kései nagyítások vs. korabeli kópiák
Duna-parti szobrok 5. Mélyi József: Acélkor – Folyóparti szobrok Dunaújvárosban – Várnai Gyula fotóival
Dékei Kriszta: Határátlépések – Lakner Antal képzőművész
Topor Tünde: Új fejezet a múzeumbajárás történetében! Magyar találmány! Aromaguide
Branczik Márta: Három emelet boldogság – Korszerű lakás, 1960 – az óbudai kísérlet
Fehér Ildikó: Pulszky Károly, a Szépművészeti Múzeum megálmodója
Rieder Gábor: Doctor Med. Coll. – A műgyűjtő doktorok évszázada II.
André Kertész első kézből
„Bár ezek a fotók kétségkívül a művész negatívjai után készültek, csak annyiban hasonlítanak Kertész mesterműveire, mint Dürer korabeli metszetei 19. századi nyomataikra.” (Mórocz Csaba a kései nagyítások értéktelenségéről)
Átrendeződés a vásárpiacon
„Az idei esztendő alaposan átrajzolta a hazai művészeti vásárok térképét. Az egyre inkább a nemzetközi kortárs art fairekhez igazodó Budapest Art Fair lehúzta a rolót. (…) Többé nem lepik el színes árcédula-reklámok a fővárost, a Műcsarnokból kivonulnak a műkereskedők. Szabad lett a pálya az új versenyzők előtt.” (Helyzetjelentés a hazai art fairek helyzetéről)
Aromaguide
„Szeptember elején a Ludwig Múzeum lépcsőjének alján fehér köpenyes alakokat lehetett látni, egy pult mögött álldogáltak, amire az volt írva: SMS Kutatóközpont. SMS = Sick Museum Syndrome.” (Topor Tünde a múzeumbajárás új fejezetéről)
Pulszky Károly
„Meg volt győződve arról, hogy az életnagyságú álló alakot bemutató festmény Raffaello 1514 után festett műve, és a férfi arcvonásaiban a festő önarcképét vélte felfedezni.” (Fehér Ildikó a Szépművészeti megálmodójának tragédiájáról)
Műgyűjtés a Kádár-korban
„A BÁV-on és a magáncsatornákon keresztül elképesztő ritkaságok és kincsek cseréltek gazdát: a kitelepített, vagyonától megfosztott, deklasszált előkelők és az elszegényedett polgári réteg értékei.” (Rieder Gábor a magyar orvosgyűjtőkről)
Korszerű lakás, 1960
„nemcsak az épületek tartanak szoros kapcsolatot az adott kor képzőművészetével, hanem az építészeti tervek kidolgozása is – és ez még az 1950-es évek építészeti terveire is igaz.” (Branczik Márta az óbudai kísérleti lakótelepről)
A magyar biedermeier felfedezése
„De Szvoboda Dománszky nem áll meg itt, meggyőző ügybuzgalommal tágítja a téma határait. Fejezetről fejezetre bővül a biedermeier, befalja a klasszicista pesti városrendezést, a korszerűsített díszmagyart, a történeti festészet kezdeteit, Markó Visegrádját, sőt még magát a Nemzeti Múzeumot is.” (Rieder Gábor egy úttörő biedermeier-könyvről)
Acélkor
„A hetvenes évektől kezdve évtizedenként egyre kevesebb az innovatív alkotás, míg végül aztán az új évezredre minden ötlet – pénz és energia – el is fogy.” (Mélyi József a dunaújvárosi alkotótelep mementóiról)